Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott méltányos mérlegelés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egyéni vállalkozó munkáltatói kárfelelőssége

Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozom, egy építőipari cégnek végzünk anyagmozgatási munkákat három alkalmazottammal. Az egyikük balesetet szenvedett (ráborult néhány hordó), mert a vele párban dolgozó munkatársa az emelés előtt nem rögzítette azokat megfelelően a raklapon. A sérült munkavállaló kártérítést akar, de úgy tudom, nem felelek a káráért, mert ott sem voltam, mikor az eset történt, és így nem is akadályozhattam meg a balesetet.
Részlet a válaszból: […]vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].A kérdés szerinti baleset egyértelműen a munkáltató ellenőrzési körébe tartozott, és nem is a kárt elszenvedett munkavállaló okozta, így kimentési ok nem áll fenn. A magánszemély (egyéni vállalkozó) munkáltatókra nézve nincs külön szabály, azaz ugyanazok a törvényi előírások vonatkoznak rájuk is, mint az akár több száz főt foglalkoztató cégekre. A bíróságnak azonban e szabályokon belül van lehetősége arra, hogy a munkáltatót, ha a kártérítési felelőssége fennáll, rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítse. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4292

2. találat: Szabadság kiadásának munkáltatói korlátozása

Kérdés: A nyár folyamán üzemünkben teljes átállás lesz egy új termelési technológiára. A betanulás és az éles tesztüzemek miatt szeretnénk elrendelni, hogy ebben a kb. három hétben senki ne menjen szabadságra. Megtehetjük ezt, tekintettel arra, hogy az Mt. szerint a munkavállalónak hét napot akkor kell kiadni, amikor azt kéri?
Részlet a válaszból: […]Elvileg a munkavállaló e hét munkanapját - az előzetes értesítési határidő tiszteletben tartása mellett - az átállással érintett három hétre is időzítheti.Ugyanakkor tekintettel kell lenni az általános együttműködési kötelezettségre. E szerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti [Mt. 6. § (2) bek.]. Ha a munkáltató jó előre közzéteszi, milyen rendkívüli okokból kéri, hogy az adott időszakban senki ne menjen szabadságra, továbbá az év fennmaradó részében valóban a munkavállaló kérése szerint biztosítja a szabadságot a hét munkanap erejéig, véleményünk szerint elvárható, hogy a munkavállalók ebben együttműködjenek. Másfelől, ha valamelyik munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2539

3. találat: Órarend méltányos megállapítása

Kérdés: Egy nyolcosztályos gimnáziumban tanítok. 25 km távolságból járok be dolgozni, tömegközlekedési eszközzel. Kiskorú gyermeket nevelünk a feleségemmel. Az órarend elkészítésénél minderre figyelemmel kell-e lennie az igazgatónak? Esetemben ugyanis, ha napi 8 órát töltök a munkahelyemen, az azt jelenti, hogy lukasórám van, és még másfél órát kell várnom a buszra. Hetente tehát több mint 40 órát töltök a munkahelyemen, ha a szülői értekezleteket, fogadóórákat nem számolom.
Részlet a válaszból: […]6. §-ának (3) bekezdésében viszont szerepel egy általános magatartási követelményként megfogalmazott szabály, miszerint "a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat". A munkáltatónak tehát a munkavégzésre vonatkozó utasítása kiadásakor - amelybe pedagógusok esetén beleértendő a feladatoknak a köznevelési jogszabályok szerinti meghatározása, tehát az órarend szerinti beosztás is - figyelemmel kell lennie arra, hogy a pedagógusnak lehetőség szerint felesleges érdeksérelmet ne okozzon. Ugyanígy tiltott a joggal való visszaélés is, a jognak (pl. a munkavégzésre való utasítás) formálisan jogszerű gyakorlása oly módon, hogy az a munkavállaló, közalkalmazott jogos érdekeinek csorbítására irányuljon, vagy ahhoz vezessen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2538

4. találat: Átirányítás és aránytalan sérelem

Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.
Részlet a válaszból: […]bek.].Ha a munkáltató egyoldalúan arra kötelezi a munkavállalót, hogy átmenetileg ne a munkaszerződése szerinti munkakörben dolgozzon, az a legtöbb esetben sérelmet jelent a munkavállalóra (pl. mert nem a megszokott munkakörnyezetében fog dolgozni). A törvény azt tiltja, hogy ez a sérelem aránytalan legyen. Csak a konkrét tényállás összes körülményének mérlegelésével dönthető el, hogy az adott esetben ez megállapítható-e. Meg kell vizsgálni például, hogy a megváltozott műszakbeosztás miért jelent ennyire kedvezőtlen változást az utazási időben, van-e tömegközlekedésen kívül más választási lehetősége a munkavállalónak a munkába járáshoz, hogyan alakult az utazási idő az eredeti beosztás szerint stb.Megjegyezzük, hogy az aránytalan sérelem okozásának tilalma az új Mt.-ben is megjelenik, mégpedig alapelvi jelleggel. Rögzíti ugyanis az új törvény, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1477

5. találat: Méltányos mérlegelés - munkáltatói kötelezettség a munkavállalóval szemben

Kérdés: Mit jelent az a kitétel a törvényben, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]általános magatartási követelmény a jóhiszeműség és tisztesség elve mellé egy harmadik szempontot is felsorakoztat a joggyakorlás módjára vonatkozóan. A munkáltatónak azt kell mérlegelnie, hogy az általa egyoldalúan meghozható intézkedések milyen hatást gyakorolhatnak a munkavállaló érdekeire. A cél tehát, hogy a munkáltató döntései, intézkedései lehetőleg ne okozzanak sérelmet a munkavállalónak, ha erre mégis sor kerül, az ne legyen aránytalan: vagyis a munkavállalónak ne okozzon aránytalanul nagyobb kárt, költséget, sérelmet a munkáltató intézkedése, mint annak elmaradása a munkáltatónak. A munkavállaló érdekei nem csak a munkaviszonnyal lehetnek kapcsolatosak (pl. a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló külföldi kiküldetésben való részvétele lehet, hogy családi körülményei miatt kifejezett hátrányt eredményezhet). Természetesen a munkáltató méltányos joggyakorlása munkavállalói oldalon is együttműködést feltételez, elsősorban azt, hogy az intézkedéssel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1334