5 találat a megadott baleset tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi [Mvt. 86/A. § (8) bek.]. Ezen a munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket [Mvt. 86/A. § (3) bek.]. Home office esetén is érdemes tehát egyértelműen, akár a munkaszerződés módosításával rendelkezni a munkavállaló otthoni munkavégzési helyéről.A munkáltató kártérítési felelőssége a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkezett károkra terjed ki [Mt. 166. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló távmunka esetében elhagyja a fentiek szerint megállapított munkahelyét, az megítélésünk szerint olyan, mintha a hagyományos munkaviszonyban elhagyná a munkáltató irodáját, üzemét. Ez jellemzően megszakítja a munkaviszonnyal összefüggést is, aminek fennállását a munkavállalónak kell bizonyítania. Azaz a munkaviszonnyal oksági kapcsolatban nem álló káreseményekért a munkáltató általában nem felelős. Így tehát, ha a munkavállaló az otthonában a kijelölt munkahely elhagyásával, a fürdőszobában vagy a konyhában szenved balesetet, azért a munkáltató általában - a munkaviszonnyal való összefüggés hiányában - nem lesz felelős. Ha a munkaviszonnyal összefüggés mégis fennállna, akkor a munkáltató nehezebb helyzetben van, mivel csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagyc) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása sorántörtént [Ebtv. 53. § (1) bek.].A baleset üzemiségének megállapítása körében a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely elsőfokú hatóságként bizonyítást folytat le; ennek keretében a munkavállaló nyilatkozatát és a háziorvos által kiállított keresőképtelenségi igazolást is figyelembe veszi, okirati bizonyítékként, de az azon szereplő besorolás (a kérdés szerinti esetben a 4-es kód) nem köti, a döntését önállóan hozza meg.A baleset üzemiségével kapcsolatban a társadalombiztosítási kifizetőhely önálló határozatot hoz, amit közölnie kell a biztosítottal, azaz Önnel [Ebtv. 64.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]baleset között, önmagában a munkavállalói nyilatkozat nem eredményezheti azt, hogy a munkáltató mentesüljön a vétkességre tekintet nélküli őt terhelő kártérítési, valamint a mentesítésre irányadó szabály megszegése miatti felelősség alól.A munkáltató általános szabály szerint köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt [Mt. 166. § (1) bek.]. Csak abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (2) bek.].Ha a baleset a munkavégzés során a véradással okozati összefüggésben lévő szédülés vagy eszméletvesztés miatt következik be, az nem minősíthető olyan körülménynek, ami a munkáltató ellenőrzési körén kívülinek lenne tekinthető, hiszen a munkavállalót a baleset a munkavégzése során éri. Az ilyen eredetű, szédülés vagy eszméletvesztés következtében elszenvedett baleset megítélésünk szerint nem tekinthető a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartásának sem, ugyanis a négyórás munkavégzés alóli mentesítés - többek közt - épp az ilyen esetek elkerülését célozza. Az előírás megtartásával minden bizonnyal objektíve elhárítható az ilyen jellegű balesetek jelentős része.Összegezve: mivel a munkáltató tud a véradásról, köteles a munkavállalót négy órára mentesíteni a munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége alól, önmagában a felelősség[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az Ebtv. által meghatározott időszakra személyijövedelemadó-előleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem [Ebtv. 5/C. § (1) bek. a) pont]. A baleseti táppénz alapja tehát általában az a jövedelem, amely után a munkavállaló személyijövedelemadó-előleget és egészségbiztosításijárulék-alapot fizet. Feltételezve, hogy a munkavállaló Magyarországon biztosított, és a személyi jövedelemadó szempontjából is magyarországi illetőségű, a fenti szabályok lesznek irányadók. Azaz, ha a külföldi munkavégzésére tekintettel kapott nettó 13,5 eurós órabére után is Magyarországon fizet be személyijövedelemadó-előleget és egészségbiztosítási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltató kárfelelősségére vonatkozó szabályok viszont egyszerűsített foglalkoztatás esetén is ugyanazok, mint egy hagyományos munkaviszony esetén. Eszerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A munkáltató vétkességének, felróhatóságának nincs jelentősége, azaz, ha bizonyítható, hogy a kár a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, a munkáltató felelőssége szinte objektív [Mt. 166. § (1) bek.]. Ha a jelen esetben a baleset a munkahelyen, munkaidőben, a munkakörbe tartozó feladatok ellátása során történt, és abban a munkavállalót munkavédelmi szabályszegés nem terheli, nagy valószínűséggel megállapítható a munkáltató felelőssége (ennek megállapításához természetesen a pontos tényállás ismerete szükséges). A szigorú kárfelelősség alól csak[…] részlet vége a válaszból.