30. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2010. február 1.

TARTALOM

576. kérdés Átsorolás I. besorolási osztályba
Köztisztviselőként dolgozom, felsőfokú tanulmányaimat 2008 novemberében befejeztem. Nyelvvizsga-kötelezettségemnek azonban csak később, 2009 júniusában és novemberében tettem eleget. A nyelvvizsga-bizonyítvány kézhezvételét követően azt a főiskolán benyújtottam. Ezt követően a főiskola kiállította a diplomát. A fenti folyamatos időbeni csúszás miatt - 2008 novemberéhez képest - csak jelentős késéssel, most, 2010 januárjában tudom a diplomámat a munkáltatómnak bemutatni. Milyen dátummal lehetséges az I. besorolási osztályba történő átsorolásom?
Kapcsolódó tárgyszavak:
577. kérdés Összeférhetetlenség szabályozása üzemi megállapodásban?
Szabályozhatja-e az üzemi megállapodás a munkavállalók összeférhetetlenségének egyes eseteit, valamint az arra irányadó eljárási szabályokat abban az esetben, ha a munkáltatónál nincsen lehetőség kollektív szerződés kötésére?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
578. kérdés Önkormányzati igazolás - kérhet-e a munkáltató a munkavállaló egyedüléléséről?
A gyermekek utáni pótszabadsággal könnyen vissza lehet élni, ezért az ügyvezető kitalálta, hogy az egyik dolgozónktól - aki azt állítja, hogy egyedül él és neveli a kislányát - önkormányzat által kiadott igazolást kér arról, hogy tényleg egyedül él-e. A családi pótlék igénylésénél is elég büntetőjogi felelősséggel nyilatkoznia a kérelmezőnek arról, hogy egyedülálló-e, ezért mint munkaügyes számára kétséges, hogy ezt az igazolást valóban megkövetelhetjük-e a dolgozótól.
579. kérdés Rendes szabadság kiadásának közlése munkaerő-kölcsönzés esetén
Figyelemmel arra, hogy tavaly október 31-én megsemmisítésre került az Mt. azon szabálya, amely a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók tekintetében szabályozta a rendes szabadság munkáltató által történő kiadásának közlésére vonatkozó háromnapos szabályt, jelenleg mennyi idővel korábban kell közölni a szabadság kiadását a munkavállalóval?
580. kérdés Versenytilalmi megállapodás - munkáltatói elállás, munkavállalói mentesülés
Munkavállalóinkkal szeretnénk a jövőben versenytilalmi megállapodást kötni, annak érdekében, hogy a konkurens cégeknél történő elhelyezkedésüket megakadályozzuk. Ha azonban meggondolnánk magunkat a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor, vagyis - a megállapodásban foglaltak ellenére - mégsem szeretnénk fizetni a munkavállalónak, mert például olyan rossz munkaerő, hogy nem jelenthet veszélyt cégünk gazdasági érdekeire, hogyan szabadulhatunk a megállapodásban foglaltak betartása alól?
Kapcsolódó tárgyszavak:
581. kérdés Felügyelőbizottság - létre kell-e hozni az üzemi tanácsot?
Társaságunk az idei évben 250 fő munkavállalót foglalkoztatott teljes munkaidőben; várhatóan az év végi létszám is 200 fő felett lesz. Ilyen esetben kötelező-e felügyelőbizottságot létrehoznunk? Mi a helyzet akkor, ha nincs üzemi tanács a társaságnál; ebben az esetben üzemi tanács nélkül is kötelező a felügyelőbizottság működtetése? A társaságnak mint munkáltatónak kezdeményeznie kell az üzemi tanács létrehozását?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
582. kérdés Start kártyás munkavállaló után fizetendő járulékkedvezmény 2010. január 1-jétől
Több pályakezdő fiatalt is foglalkoztatunk Start kártyával, illetve a jövőben is foglalkoztatni szeretnénk. Tudomásunk szerint 2010. január 1-jétől megváltozott a szabályozás, oly módon, hogy rövidebb ideig vehető igénybe a munkáltatót megillető járulékkedvezmény. Vonatkozik-e ez a korábbi jogszabályok alapján foglalkoztatott pályakezdőkre is?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
583. kérdés Jegyző illetménye
Polgármesteri hivatalunknál jelenleg a jegyzői feladatokat az aljegyző látja el, ám a nagy munkateher miatt ez hosszú távon nem megoldás, ezért a jegyzői pályázat kiírását e hónapban tervezzük. Kérdésünk, hogy a pályázat kiírásakor csak a Ktv.-ben meghatározott illetményt jelölhetjük-e meg, vagy lehetőség van arra, hogy az előző jegyző részére megállapított illetményt határozzuk meg, amely magasabb összegű volt?
Kapcsolódó tárgyszavak:
584. kérdés Részmunkaidő - az időarányos bér kérdései
Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
585. kérdés Munkaközi szünet kiadása
Kötelezhetjük-e a munkavállalót arra, hogy a 20 perces munkaközi szünetet több (pl. 10 perces) részletekben vegye igénybe?
Kapcsolódó tárgyszavak:
586. kérdés Részmunkaidős munkavállaló - figyelembevétel a rehabilitációs hozzájárulásnál
Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóként kapott bértámogatáshoz a KSH átlagos statisztikai állományi létszám számítására vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. Ugyanakkor a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat egész vagy "fél" főként kell-e figyelembe venni?
587. kérdés Vezetői munkakörré minősítés
Társaságunknál több olyan jelentős pozícióban lévő munkavállaló dolgozik, akik ugyan nem a cég élén állnak, de szeretnénk rájuk is alkalmazni a szigorúbb, az Mt. 188/A. §-a alapján vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályokat. Kérdésünk: elegendő ehhez az ügyvezető döntése?
Kapcsolódó tárgyszavak:
588. kérdés Szakszervezeti tisztségviselői minőség igazolása
Az elmúlt időszakban több szakszervezet is jelentkezett nálunk, hogy tisztségviselőket választottak a munkaszervezetben, és szeretnének élni a jogaikkal, amelyeket a jogszabályok biztosítanak. A helyzet kezd átláthatatlan lenni, és már nem tudjuk, hogy melyik munkavállalónk melyik szakszervezetnek a tisztségviselője; hogyan lehet ezt megnyugtatóan ellenőrizni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
589. kérdés Helyettesítési díj rendes szabadság esetén
Köztisztviselőként dolgozom az egyik polgármesteri hivatalban, és 2009. július 1-jétől egy tartósan távol lévő kolléganőm feladatkörét is ellátom, amelyre helyettesítési díjat kapok. A helyettesítési díjamból azonban a rendes szabadságom idejére a munkáltatóm levonja annak időarányos részét. Kérdésem, hogy jogszerűen jár-e el a munkáltatóm?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
590. kérdés Követeléskielégítés vagy sikkasztás?
Kft.-nk végelszámolás alatt áll. Egyik munkatársunkat (az építésvezetőt) az ügyvezető megbízta, hogy szedje be a kft. kintlevőségeit, és a befolyt pénzösszegből a kft. tartozásait fizesse ki. Az építésvezető ennek részben eleget is tett, a beszedett pénz egy részét viszont magánál tartotta, amit azzal indokolt, hogy ez a neki jogosan járó, ki nem fizetett munkabér, végkielégítés és egyéb járandóságai kiegyenlítésére szolgál, ami a kft. vele szemben fennálló tartozása. Hogyan ítéli meg ezt a helyzetet a jog, tehet-e valamit a munkáltató?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
591. kérdés Közszféra: kötelező részmunkaidő
Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
592. kérdés Magán-munkaközvetítés - vagyoni biztosíték
Cégünk tevékenységi körébe tartozik 2006 óta a belföldre történő magán-munkaközvetítés, valamint a munkaerő-kölcsönzés. Tudomásunk szerint jogszabály-módosítás következtében a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásához is vagyoni biztosítékot kell letétbe helyezni. A jogszabály-módosítás értelmében cégünknek is, vagy csak a módosítást követően az említett tevékenységekbe kezdőknek kell-e letétbe helyezniük a vagyoni biztosítékot?
593. kérdés Kárfelelősség távmunkát végző munkavállaló esetén
Egy munkavállalónkat távmunka keretében foglalkoztatjuk, és úgy állapodtunk meg, hogy a vezetőjétől kizárólag a feladatokat kapja meg, de szakmai szempontból önállóan dolgozik, és csak a határidőket kell tartania. Sajnos ez egy esetben nem sikerült, amivel jelentős összegű kára keletkezett a cégnek, mivel kötbért kellett fizetnünk. Igaz az, hogy ilyenkor a munkavállalónak meg kell térítenie a kár összegét?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
594. kérdés Osztott munkaidő
Cégünk takarítási tevékenységet végez. Ügyfeleink egy részénél reggel, munkakezdés előtt kell takarítanunk (5 és 8 óra között), míg más ügyfeleinknél este (18 és 21 óra között). Ugyanazok a munkavállalók dolgoznak reggel és este. Ezért - hiába dolgoznak egy munkanapon összességében csak 8 órát - napi összefüggő pihenőidejük csak 8 óra lesz. Kérdésünk, hogy az ismertetett munkarendben dolgozó munkavállalók munkaideje osztott munkaidőnek minősül-e? Ebben az esetben ugyanis rövidebb, napi 8 órás egybefüggő pihenőidő is megengedett az Mt. 123. § (1) bekezdése alapján. Szabadidejét tölti az a munkavállaló, aki napközben is rendelkezésre áll annak érdekében, ha sürgős esetben hívja valamelyik ügyfelünk, hogy a szükséges teendőket elvégezze?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
595. kérdés Jegyző - kinevezés és próbaidő
Ha polgármesteri hivatalunkban a jelenleg dolgozó aljegyző nyerné el a jegyzői pályázatot, akkor kellene-e részére próbaidőt kikötni, tekintettel arra, hogy közszolgálati jogviszonya jelenleg is fennáll?
Kapcsolódó tárgyszavak:
596. kérdés Kinevezett vagy megbízott vezető?
Az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény vezetésére a közalkalmazott 2008-ban vezetői megbízást kapott, mivel az intézmény vezetése mellett ténylegesen a korábbi munkakörébe tartozó feladatokat is ellátja. A megbízásra tekintettel megállapították vezetői pótlékát, továbbá jár ezen a címen pótszabadság is. Ha a határozott idejű vezetői megbízása megszűnik, tovább dolgozhat az eredeti munkakörében. 2009 novemberében ugyanakkor kapott egy "Módosítás" című okiratot, amelyben a vezetői státuszát "kinevezett magasabb vezetőre" változtatták, a vezetői pótlékát beépítették az illetményébe. A "Módosítás" az előző évben született képviselő-testületi döntésre és a Kjt. 66/A §-ára hivatkozik. Ez azért érdekes, mert a képviselő-testület egyértelműen vezetői megbízásról és nem kinevezésről rendelkezik. A módosítás következtében a határozott idejű kinevezés lejártával a jogviszony is megszűnik, kevesebb szabadság illeti meg. Helyesen járt el a munkáltató, amikor jogszabályváltozásra hivatkozva a megbízást kinevezésre változtatta egyoldalúan?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére