Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott bértámogatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Csökkentett munkaidős bértámogatás és a korábbi álláskeresői státusz

Kérdés: Két éve dolgozik nálam egy virágkötő. A vírus miatt üzletünket átmenetileg bezártuk; a munkavállaló pedig álláskeresőként bejelentkezett. Június 29-én lejárt az álláskeresési ellátása, az üzletünk is lassan beindul, így június 30-tól újra 4 órában dolgozni fog nálunk. Mivel munkanélkülit alkalmazok, igényelhetem a bértámogatást?
Részlet a válaszból: […]2020. december 31-ig lehet alkalmazni, azzal, hogy a kérelem a kormány által meghatározott időpontig, azaz 2020. augusztus 31-ig nyújtható be [Vhtv. 66. § (1) bek., 290/2020. Korm. rendelet]. A bértámogatás iránti kérelem tehát még benyújtható.A 105/2020. Korm. rendelet alapján viszont bértámogatás - egyebek mellett - csak akkor nyújtható, ha a munkavállaló a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll [105/2020. Korm. rendelet 2. § a) pont aa) alpont]. Ez feltételezi, hogy a munkaviszony e naptól, azaz március 11-től a felek között megszakítás nélkül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3954

2. találat: Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása munkaviszony-megszűnés esetén

Kérdés: A csökkentett munkaidős bértámogatás idején a létszámtartási kötelezettségnek nem tesz eleget a munkáltató, amennyiben a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt. A támogatási határozatban szerepel, hogy csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló felmondása esetén mentesül a munkáltató az arányos befizetési kötelezettség alól. Munkajogilag kifogásolható-e a következő eljárás? A munkavállaló (nem próbaidős) benyújtja a felmondását 2020. június 28-án azzal, hogy másnaptól már nem szeretne a cégnél dolgozni, kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, a munkaviszonyát június 28-ai nappal szüntesse meg, a munkáltató pedig rávezeti a dokumentumra, hogy a felmondási idő letöltésétől eltekint, a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez június 28-ai nappal hozzájárul. Alapesetben közös megegyezéses megállapodásba foglalnánk az ilyen munkaviszony-megszüntetést, azonban a jogviszony-megszüntetés ezen a jogcímen kedvezőtlen helyzetbe hozná a munkáltatót a bértámogatás elszámolásnál. Lehet-e a munkaviszony-megszüntetés jogcíme munkavállalói felmondás a fenti esetben anélkül, hogy a munkavállalói felmondás közlésétől számított 30 napos felmondási idő nem telik el? Olvastam olyan gyakorlatról, hogy a munkavállaló felmondott, másnaptól pedig igazolatlan távollétet, vagy igazolt, nem fizetett távollétet jelöltek neki a 30. napig, ezzel megtartva a munkavállalói felmondás megszüntetése jogcímet. Valóban szükség van erre, ha a munkavállalói felmondás jogcímet szeretnénk használni? Lehetséges-e továbbá, hogy amennyiben a munkavállalói felmondásnál a munkáltató a felmondási idő ledolgozásától eltekint, és felmenti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, a 146. § (2) bekezdése alapján megállapodik a munkavállalóval, hogy nem fizet erre az időtartamra díjazást, de a munkaviszony csak a felmondási idő leteltével szűnik meg?
Részlet a válaszból: […]megszüntetése valóban maga után vonja a munkaadó befizetési kötelezettségét.Ha a munkavállaló a kérdés szerint 2020. június 18. napján benyújtja a felmondását, és kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, majd e kérést a munkáltató nem csupán teljesíti, hanem azt meghaladva még ugyanezen a napon meg is szünteti a munkaviszonyt, az valójában közös megegyezéssel szűnik meg. Megítélésünk szerint ez alapján fennáll az esélye annak, hogy utóbb a kormányhivatal befizetési kötelezettséget állapítson meg. A felek ebben az esetben közös megegyezéssel vetnek véget a munkaviszonynak, hiszen az a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatuk eredményeképpen kerül megszüntetésre, ami a közös megegyezés lényege.Megítélésünk szerint ilyen esetben helyesebb lenne, ha a munkaviszony a munkavállaló felmondásával úgy kerülne megszüntetésre, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől eltekintene, és ezzel egyben a munkavégzési kötelezettsége alól teljes egészében mentesítené a munkavállalót. Így a munkaviszony megszüntetésének jogcíme a munkavállalói felmondás maradna, és a munkaviszony a munkavállalói felmondás közlésétől számított harmincnapos felmondási idő elteltével szűnne meg.A kérdésfeltevésben említett gyakorlattal összefüggésben megjegyzendő, hogy amennyiben a munkavállaló felmond, csak akkor javasolt igazolatlan távollétként nyilvántartani a munkahelytől való távolmaradását, ha az valóban igazolatlan volt, és nem a munkáltató - akár hallgatólagos - beleegyezésével történt. Megítélésünk szerint ugyanakkor jogszerűnek tekinthető az a megoldás, ha a munkavállaló a kifejezett kérése alapján mentesül a felmondási idő ledolgozása alól, és a munkáltató igazolt, nem fizetett távollétként (tulajdonképpen a felek megállapodás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3939

3. találat: Munkaidőkeret alkalmazása és a veszélyhelyzet alatti bértámogatás

Kérdés: A bértámogatással kapcsolatos rendelet módosítását követően már nem kötelező lezárni a munkaidőkeretet, ha támogatást kérünk a munkavállalókkal. Hogyan kell ezt értelmezni? A támogatási időtartam alatt lehet a csökkentett munkaidőnél többet vagy épp kevesebbet dolgozni, azaz a munkaidőkeretbe órát felhalmozni, vagy a korábban felhalmozott órákat lehívni?
Részlet a válaszból: […]részmunkaidőt az Mt. 92. §-ának (5) bekezdése szabályozza a munkaidő mértékére vonatkozó előírások között. Ebből következően a csökkentett munkaidő a munkaszerződésben kerülhet meghatározásra, és a munkáltató számára a munkaidőkeretben beosztható munkaórák mértékére van hatással. A részmunkaidő kikötésétől azonban elválik a munkaidő-beosztása, mivel arról a munkáltató dönthet egyoldalúan a munkaviszonyra vonatkozó szabályok keretei között [Mt. 96. § (1) bek., 97. § (1) bek.]. Ennek során a munkaidőkeretben éppen az a jellemző, hogy a munkavállaló nem a munkaszerződése szerinti munkaidőt (ebben az esetben a csökkentett munkaidőt) dolgozza le minden egyes nap, hanem egyes napokon annál többet, míg más napokon annál kevesebbet.Ebből az következne - és ezt erősítette meg a munkaidőkeret engedélyezése is a támogatási időtartam alatt -, hogy a csökkentett munkaidőre vonatkozó szabály azt jelenti: a módosítás előtti, munkaszerződésben rögzített napi munkaidőhöz képest részmunkaidőben legalább 25%-ra, legfeljebb 85%-ra kell (lehet) csökkenteni a munkaidő mértékét, szintén a munkaszerződésben. A 25%-os és 85%-os határok viszont ebben az esetben nem érintenék a beosztás szerinti munkaidőt, azaz a támogatás időtartama alatt is lehetséges lenne, hogy a munkavállaló a csökkentett munkaidő mértékénél többet vagy épp kevesebbet dolgozzon - hiszen munkaidőkeret van -, amennyiben rendkívüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3908
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Foglalkoztatási támogatások igénybevételének lehetősége

Kérdés: Független színházként pályakezdő színművészeket szeretnénk foglalkoztatni egyrészt munkaerő-bővítés, másrészt a friss diplomások tapasztalatszerzése céljából, egyfajta továbbképzésként. Bértámogatást szeretnék igényelni e célból. Mik lennének a lehetőségeim?
Részlet a válaszból: […]teremtésével összefüggő személyi jellegű ráfordításokhoz (regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás).A támogatás annak a munkáltatónak nyújtható, amelya) a támogatás iránti kérelmét, illetve pályázatát a beruházás megkezdése előtt benyújtotta;b) a költségek legalább huszonöt százalékát saját forrásból biztosítja;c) rendelkezik a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosítékkal;d) kötelezettséget vállal arra, hogyda) a támogatási igényben megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolja, vagy a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza,db) a beruházást a támogatási igény benyújtását követően kezdi meg,dc) a beruházást annak megkezdésétől számított két éven belül befejezi,dd) a munkavállalókat a támogatási igényben megjelölt létszámban a beruházás befejezésétől számított kilencven napon belül munkaviszony keretében alkalmazza, majd azt követően a beruházásra tekintettel alkalmazott létszámot és a pályázat benyújtását[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3374
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Munkaviszony megszüntetése a munkavállaló részéről

Kérdés: Bértámogatással vagyok foglalkoztatva, de nem vált be számomra a munkahely. Milyen feltételekkel mondhatok fel?
Részlet a válaszból: […]határozatlan, akár határozott idejű) erre hivatkozva azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti. Fontos, hogy a kézbesítésnek még a próbaidő lejárta előtt meg kell történnie. Ebben az esetben nem kell indokolni, a munkaviszony pedig a közlés napján meg is szűnik [Mt. 79. § (1) bek. a) pont].Ha már lejárt a próbaidő, és a munkaviszony határozatlan idejű, a munkavállalónak a felmondását nem kell megindokolnia, csupán a 30 napos felmondási időt kell letöltenie (munkaszerződése, vagy ha van kollektív szerződés a munkáltatónál, ettől a felmondási időtől eltérhetett, így ezt érdemes megnéznie) [Mt. 67. § (1) bek., 69. § (1) bek.]. Ebben az esetben a felmondási idő letöltése kötelező, kivéve, ha a munkáltató eltekint ettől. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.], a munkaviszony a felmondási idő utolsó napján szűnik meg. Ha a munkaviszony határozott idejű volt, a felmondási idő ugyanígy alakul, azonban a felmondását köteles megindokolni. A felmondásának indoka a hatályos szabályok értelmében csak olyan ok lehet, amely az Ön számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Mt. 67. § (2) bek.].Hogy van-e ilyen ok (pl. egészségügyi, családi vagy egyéb személyes okok miatt már nem tudja ellátni a munkáját), arról a vonatkozó körülmények ismerete hiányában nem tudunk állást foglalni. Önmagában, hogy a végzett munka "nem vált be", ezt azonban biztosan nem támaszthatja alá. Ha Ön mond fel - akár felmondással, akár próbaidő alatt azonnali hatállyal -, tipikusan nem jár végkielégítés, a munkaviszony megszűnéséig eső időszakra azonban a munkabérét és egyéb járandóságait ki kell fizetni. Ha pedig a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, a munkaviszony azonnali hatályú felmondással is megszüntethető. Azt a kérdéséből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3300

6. találat: Részmunkaidős munkavállaló - figyelembevétel a rehabilitációs hozzájárulásnál

Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóként kapott bértámogatáshoz a KSH átlagos statisztikai állományi létszám számítására vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. Ugyanakkor a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat egész vagy "fél" főként kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából figyelembe veendő átlagos statisztikai állományi létszám kiszámításának szabályait az EüM-PM rendelet tartalmazta. Ez utóbbi jogszabály hatályon kívül helyezésével azonban jelenleg nincs olyan szabályozás, amely az átlagos statisztikai állományi létszám kiszámítására vonatkozna kifejezetten. Kifejezett törvényi utaló szabály hiányában nem alkalmazhatók a 177/2005. Korm. rendeletnek az átlagos statisztikai állományi létszám számítására vonatkozó rendelkezései sem. Ebből következik, hogy eltérő szabályozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 586

7. találat: Megváltozott munkaképességűek - bértámogatás igénylése foglalkoztatásukhoz

Kérdés: Megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató akkreditált szervezet vagyunk. Lehetséges-e 2009. szeptember 1-je után megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához bértámogatás iránti kérelmet benyújtani?
Részlet a válaszból: […]munkáltató annak folyósítási ideje alatt a hatósági szerződésben meghatározott létszámon felüli munkavállalók foglalkoztatásához kér bértámogatást. Megjegyezzük: a kérdésből nem állapítható meg, hogy milyen szintű akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezik a munkáltató. A védett foglalkoztatóknak minősülő munkáltatókra ennél kedvezőbb rendelkezés vonatkozik. Védett foglalkoztatónak minősül a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló 176/2005. Korm. rendelet alapján kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató. A védett foglalkoztatók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. december 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 549

8. találat: Bértámogatás - a nettó létszámnövekedés megítélése

Kérdés: Munkanélküliek foglalkoztatásához kapcsolódóan részesül cégünk bértámogatásban. A támogatás egyik feltétele, hogy a munkavállalói létszám nettó növekedését eredményezze a munkanélküli felvétele. Megsértjük-e ezt a feltételt, és ezzel együtt vissza kell-e fizetnünk a támogatást, ha megszüntetjük az előrehozott öregségi nyugdíjazásban részesülő, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött néhány munkavállalónk munkaviszonyát?
Részlet a válaszból: […]vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva. E feltétel alól kivételt jelent, ha a munkahely megüresedésére a munkaviszonynak a munkavállaló részéről történő megszüntetése, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás, illetőleg a munkáltató rendkívüli felmondása, és nem létszámleépítés következtében került sor. Az Flt. 58. § (5) bekezdésének i) pontja alapján öregségi nyugdíjra jogosult személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével - elérte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, továbbá az is, aki előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint szolgálati nyugdíjban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 456
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Megváltozott munkaképességűek - a bértámogatás visszafizetése

Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását több telephelyen is végzi nonprofit gazdasági társaságunk. A foglalkoztatás magas költségei, valamint a növekvő nyersanyag- és energiaárak miatt fontolgatjuk a munkavállalók egy részének leépítését. Eredményezheti ez a döntésünk azt, hogy a már kifizetett bértámogatást vissza kell térítenünk?
Részlet a válaszból: […]képességeinek megfelelő, olyan rehabilitációs célú munkavégzés keretében biztosítja, amely a társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában, illetőleg vállalkozói igazolványában megjelölt tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik. A munkáltatónak teljesítenie kell a bértámogatás folyósítása alatt az Flt. 41. § (1)-(2) bekezdésében foglalt kötelező foglalkoztatási szintet. A húsz főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - egyes, az Flt. 41. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatókat kivéve - a megváltozott munkaképességű munkavállalók arányának el kell érnie a munkavállalói létszám 5%-át. A 177/2005. Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a támogatás - többek között - akkor állapítható meg, ha a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás megállapítására vonatkozó feltételeket - így a rehabilitációs foglalkoztatásra vonatkozó kötelezettségét, valamint a kötelező foglalkoztatási szint fenntartására vonatkozó kötelezettségét - a támogatás folyósítása alatt biztosítja. A munkáltatónak teljesítenie kell továbbá a támogatás folyósításának részletes szabályait tartalmazó hatósági szerződésben foglalt további kötelezettségeit is. A támogatást meg kell szüntetni, ha munkáltató akár a 177/2005. Korm. rendelet szerinti, akár a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségét nem, vagy nem határidőben teljesíti, a támogatást pedig a kötelezettségszegés arányában vissza kell követelni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 419

10. találat: Megváltozott munkaképességű új munkavállaló - bértámogatás a foglalkoztatáshoz

Kérdés: Új munkavállalót vennénk fel, az egyik esélyes jelentkező megváltozott munkaképességű személy (az egészsége 60%-ban károsodott). Eddig is 8 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatott cégünk támogatással, kérdésünk: az új kolléga felvételéhez kapcsolódóan milyen feltételekkel vehető igénybe bértámogatás?
Részlet a válaszból: […]alkalmazásának kell tekinteni. A 177/2005. Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján az új munkavállaló rehabilitációs foglalkoztatásának elősegítéséhez akkor állapítható meg támogatás, ha a munkáltató legalább 12 hónapi időtartamban vállalja a munkavállaló foglalkoztatását olyan munkakör keretében, amelynek ellátására orvosi szakvélemény alapján egészségi állapota, képzettsége, megmaradt képességei alapján alkalmas. Ha a munkáltató nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének, a támogatást meg kell szüntetni. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás folyósításának időtartama alatt a munkaviszonyt a működésével összefüggő okból nem szünteti meg. Ha munkáltató mégis így tenne, akkor a kifizetett támogatás 50%-át vissza kell fizetnie. A munkáltatónak vállalnia kell, hogy az új munkavállaló alkalmazásával a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 12 havi átlagos statisztikai létszámához képest emeli, vagy ez időszakban foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát - működésével összefüggő okból - rendes felmondással nem szüntette meg. A bértámogatás mértéke igazodik a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodásának mértékéhez, így az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményében megállapított 60%-os mértékű egészségkárosodás esetén a bértámogatás mértéke a munkabér és járulékai együttes összegének 60%-a. Ennél magasabb mértékű, 75%-os támogatás nyújtható a látási fogyatékos, az értelmi fogyatékos,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 403
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést