Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott rehabilitációs hozzájárulás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Segítséget szeretnénk kérni a megváltozott munkaképességűek pótszabadságával és a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban. Munkavállalónk eddig rokkantsági ellátásban részesült, de kérelmezte az öregségi nyugdíj megállapítását. Továbbra is jogosult a pótszabadságra, illetve a megállapított egészségkárosodás továbbra is fennáll? Figyelembe vehető-e a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Részlet a válaszból: […]rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt; illetve- akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt; vagy- aki rokkantsági ellátásban részesül [Mt. 294. § (1) bek. l) pont].Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíjban részesül, akkor rendszeres pénzellátásra válik jogosulttá, és emiatt a rokkantsági ellátása megszűnik [Mmtv. 12. § (2) bek. b) pont és 1. § (2) bek. 10. pont]. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nem fog megváltozott munkaképességű személynek minősülni. Az erről szóló komplex minősítés időbeli hatálya ugyanis rokkantsági ellátásra jogosult személy esetén az ellátást megállapító döntésben előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig tart, feltéve, hogy a rokkantsági ellátás az előírt felülvizsgálat időpontját megelőzően megszüntetésre került (mint a jelen esetben is a nyugellátás miatt). Olyan személy esetén, aki végleges egészségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3279

2. találat: Rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesülés - a meghatározó időpont

Kérdés: A Rehab-tv. 23. §-ának (1) bekezdése alapján rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles a munkaadó, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a huszonöt főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai létszáma nem éri el a létszám öt százalékát, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet. A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotát jellemzően az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiállított orvosi vélemény/határozat tanúsítja. Ezen okiratok igazolják, hogy a munkavállaló megváltozott munkaképességű személynek minősül, így ez alapján tudja a munkáltató figyelembe venni az adókötelezettség megállapítása során a munkavállalót. A kérdés e tekintetben arra a határozati megállapításra irányul, hogy némely esetekben e dokumentumokban az egészségi állapot kialakulásának időpontja is feltüntetésre kerül. Ezen időpont természetszerűleg megelőzi a határozat keltét, ezért a munkáltató számára kérdés, hogy az adott évi adó megállapításakor mely időponttól kezdődően számolhat a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesüléssel az adott munkavállaló esetében: a megállapított egészségi állapot kialakulásának időpontjától, vagy a határozat keltétől?
Részlet a válaszból: […]legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt, vagy- akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100%-os mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, feltéve mindegyik esetben, hogy a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri (Rehab-tv. 22. §).A törvény megfogalmazása szerint nem a határozat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2140

3. találat: Rehabilitációs hozzájárulás - szociális ellátásban vagy nyugellátásban részesülők után

Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából be kell-e számítani a munkáltató munkavállalói létszámába a szociális ellátás, illetve a nyugdíj folyósítása mellett munkát végző személyeket, akik egyébként egészségkárosodásuk mértéke miatt megváltozott munkaképességű személynek minősülnek?
Részlet a válaszból: […]érdekében köteles a munkaadó fizetni, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám öt százalékát. Az Flt. a foglalkoztatottak tekintetében nem tartalmaz olyan szűkítő rendelkezést, amely alapján a munka­adó létszámának megállapítása során nem lehet figyelembe venni a szociális ellátásban vagy nyugellátásban részesülőket. Ebből következik, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 762
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Részmunkaidős foglalkoztatás - a rehabilitációs hozzájárulás számítása

Kérdés: A részmunkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat hogyan kell figyelembe venni a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából a statisztikai állományi létszám számítása során?
Részlet a válaszból: […]állapota (munkaképesség-csökkenése) megfelel ugyanezen bekezdés ea)-ek) alpontjai által tartalmazott valamely feltételnek. Az "Útmutató a munkaügyi statisztikák kiöltéséhez" című KSH Útmutató 1.2 pontjában foglalt foglalkoztatás, közte a havi 60 órát el nem érő foglalkoztatás nem része a statisztikai átlagos állományi létszám megfigyelésének, így az a foglalkoztatási kötelezettség teljesítésébe se számít be. Az előzőekben foglaltakból következik, hogy a napi legalább 4 órás foglalkoztatásnak akár megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében, vagy akár munkaképesség-csökkenéssel nem rendelkező és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében legalább a havi 60 órát (heti 15 órát) el kell érnie ahhoz, hogy a munkaadó statisztikai állományi létszámába és a foglalkoztatási kötelezettségbe a jogviszony beleszámítson. Meg kell különböztetni a havi 60 órát elérő teljes időszakra szóló munkaszerződést az egy hónapnál rövidebb munkaszerződésektől. Az utóbbiak beszámítására az átlagos statisztikai állományi létszámba akkor van lehetőség, ha a rövidebb idejű szerződés napi munkaideje egész hónapra számítva eléri a 60 órát. Sem az említett KSH-útmutató,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 748

5. találat: Rehabilitációs hozzájárulás számítása

Kérdés: Létszámadatok: 111 fő 8 órás + 2 fő 6 órás + 3 fő 4 órás + 1 fő havi 4 órás + 4 fő 40%-ban egészségkárosodott 8 órás + 1 fő 40%-ban egészségkárosodott 6 órás foglalkoztatott után miként alakul a rehabilitációs hozzájárulás mértéke? Hol kell kerekítést alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]van-e esetlegesen olyan munkavállaló, akit az Flt. 41/A. § (2) bekezdése miatt nem beszámítható a létszámba. Másfelől sem az Flt., sem annak végrehajtási szabályai nem tartalmaznak arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott személyeket egész vagy töredék főként kell figyelembe venni, jogszabályi rendelkezés hiányában a munkáltató döntésétől függően számíthatja be a részmunkaidős munkavállalókat a létszámba. Az Flt. 58. § (5) bekezdés m) pontja alapján megváltozott munkaképességű személy fogalmát a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából külön jogszabály határozza meg. E külön jogszabály a 177/2005. Korm. rendelet, amelynek 2. § (1) bekezdés e) pontja tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalmát. Ezen fogalom alapján a 40%-os egészségkárosodás önmagában nem alapozza meg a megváltozott munkaképességűként való minősülést, csak abban az esetben, ha ezzel egyidejűleg az OOSZI vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 655

6. találat: Részmunkaidős munkavállaló - figyelembevétel a rehabilitációs hozzájárulásnál

Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóként kapott bértámogatáshoz a KSH átlagos statisztikai állományi létszám számítására vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. Ugyanakkor a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat egész vagy "fél" főként kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából figyelembe veendő átlagos statisztikai állományi létszám kiszámításának szabályait az EüM-PM rendelet tartalmazta. Ez utóbbi jogszabály hatályon kívül helyezésével azonban jelenleg nincs olyan szabályozás, amely az átlagos statisztikai állományi létszám kiszámítására vonatkozna kifejezetten. Kifejezett törvényi utaló szabály hiányában nem alkalmazhatók a 177/2005. Korm. rendeletnek az átlagos statisztikai állományi létszám számítására vonatkozó rendelkezései sem. Ebből következik, hogy eltérő szabályozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 586

7. találat: Rehabilitációs hozzájárulás - a figyelembe veendő munkavállalók

Kérdés: A munkáltató 2009-ben figyelembe veheti-e a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából a 2007. december 31. előtt megállapított 50%-os munkaképesség-csökkenésű munkavállalót, ha rendszeres szociális járadékot folyósítanak részére, valamint a 67%-os rokkantnyugdíjas munkavállalót, ha részére rokkantnyugdíjat folyósítanak? 2010. január 1-jétől hogyan változik a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályozás?
Részlet a válaszból: […]munkaképességűnek minősülés szempontjából az a meghatározó, hogy az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) által kiadott érvényes szakvélemény szerint az adott munkavállaló egészségkárosodásának mértéke legalább 40-49 százalékos mértékű, illetve 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) által kiadott érvényes szakvélemény szerint az adott munkavállaló munkaképesség-csökkenésének mértéke legalább 50-66 százalékos mértékű. A 177/2005. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés ek) pontja alapján azt a személyt is megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni, akinek munkaképesség-csökkenése vagy egészségkárosodása ugyan nem éri el az említett mértékeket, de az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye alapján jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább. A szakvélemény kiállításának időpontja irreleváns, a szakvélemény mindaddig érvényesnek tekinthető, amíg annak időbeli hatálya nem járt le, vagy azt időközben az elvégzett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. december 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 542

8. találat: Rehabilitációs hozzájárulás II.

Kérdés: Az alábbi foglalkoztatotti létszámadatok esetén van-e (és mennyi) rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség? Mi a számolás és kerekítés helyes módja? Azonos módon kell-e kerekíteni a létszámot és a megváltozott munkaképességű dolgozók létszámát, illetve jogos-e az az álláspont, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozóknál főre kell számolni, és nem kell figyelembe venni, hogy ezek a dolgozók nem teljes munkaidőben dolgoznak? 1. vállalkozás: 20,6 létszám, nincs megváltozott munkaképességű dolgozó. 2. vállalkozás: 21,25 fő, 0,75 fő megváltozott munkaképességű. 3. vállalkozás: 20,8 fő, 0,75 fő megváltozott munkaképességű. 4. vállalkozás: 20,4 fő, nincs megváltozott munkaképességű dolgozó.
Részlet a válaszból: […]foglalkoztató a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. A rehabilitációs hozzájárulás kiszámításával kapcsolatban nem alkalmazhatók a 2008. január 1-jétől hatályon kívül helyezett EüM-PM rendelet létszámszámításra vonatkozó rendelkezései. Jelenleg sem az Flt., sem annak végrehajtási szabályai nem tartalmaznak a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából figyelembe vehető statisztikai állományi létszám számításának szabályaira vonatkozóan rendelkezést. Erre figyelemmel jelenleg nincs olyan, a jogalanyokat kötelező hatályos számítási szabály, amely a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából figyelembe veendő foglalkoztatotti létszám meghatározására vonatkozna. A 177/2005. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján átlagos statisztikai létszám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) létszámszámításra vonatkozó előírásai alapján számított létszám. A KSH 2009. január 1-jétől érvényes a munkaügyi statisztikai adatszolgáltatásról szóló útmutatója szerint a statisztikai adatgyűjtésekben, ha erre eltérő utalás nincs, az adatokat tizedes nélkül, a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével, egész számban kell közölni. A kerekítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 477

9. találat: Rehabilitációs hozzájárulás I.

Kérdés: Cégünknél a munkavállalói létszám meghaladja a húsz főt. Figyelembe kell-e venni a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából, ha a munkavállaló munkaképességének csökkenése legfeljebb 40%-os, azaz nem éri el a megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalmára a külön kormányrendeletben meghatározott mértéket?
Részlet a válaszból: […]a kötelező foglalkoztatási szintet, akkor a munkáltatónak nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie. Az Flt. 58. §-ának (5) bekezdés m) pontja alapján megváltozott munkaképességű személy fogalmát a 41/A. §-a alkalmazásában külön jogszabály határozza meg. Ez a 177/2005. Korm. rendelet, melynek 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint alapvetően az minősül megváltozott munkaképességű munkavállalónak, akinek a munkaképesség-csökkenése 50-66 százalékos vagy ennél nagyobb mértékű, illetve az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) igazolása szerint az egészségkárosodása 40-49 százalékos vagy ennél nagyobb mértékű. Akkor is megváltozott munkaképességűnek minősül a munkavállaló, ha az említett mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás nem éri el ugyan az említett minimális mértéket, azonban az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 476