11 talált cikk a rehabilitációs hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Segítséget szeretnénk kérni a megváltozott munkaképességűek pótszabadságával és a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban. Munkavállalónk eddig rokkantsági ellátásban részesült, de kérelmezte az öregségi nyugdíj megállapítását. Továbbra is jogosult a pótszabadságra, illetve a megállapított egészségkárosodás továbbra is fennáll? Figyelembe vehető-e a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egy másik egyéni vállalkozónál vállalhat-e alkalmi munkát?

Kérdés: A Rehab-tv. 23. §-ának (1) bekezdése alapján rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles a munkaadó, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a huszonöt főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai létszáma nem éri el a létszám öt százalékát, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet. A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotát jellemzően az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiállított orvosi vélemény/határozat tanúsítja. Ezen okiratok igazolják, hogy a munkavállaló megváltozott munkaképességű személynek minősül, így ez alapján tudja a munkáltató figyelembe venni az adókötelezettség megállapítása során a munkavállalót. A kérdés e tekintetben arra a határozati megállapításra irányul, hogy némely esetekben e dokumentumokban az egészségi állapot kialakulásának időpontja is feltüntetésre kerül. Ezen időpont természetszerűleg megelőzi a határozat keltét, ezért a munkáltató számára kérdés, hogy az adott évi adó megállapításakor mely időponttól kezdődően számolhat a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesüléssel az adott munkavállaló esetében: a megállapított egészségi állapot kialakulásának időpontjától, vagy a határozat keltétől?

Kérdés: Egyik dolgozónk szabász. Állómunkát végez, szabászgépet kezel. Vérnyomásprobléma miatt orvoshoz fordult. Az időszaki üzemorvosi vizsgálaton tájékoztatta a problémáról az üzemorvost, aki a leleteket átnézve kiadta az üzemorvosi vizsgálat eredményét, hogy az adott munkakör elvégzésére a munkavállaló alkalmatlan. Más munkakörben nem tudjuk foglalkoztatni, mert nincsenek üres álláshelyeink. A háziorvosa azonban azt mondta, ezzel a betegséggel nem írja ki táppénzre. Mit tehet ilyenkor a munkáltató, milyen kötelezettségei vannak?

Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából be kell-e számítani a munkáltató munkavállalói létszámába a szociális ellátás, illetve a nyugdíj folyósítása mellett munkát végző személyeket, akik egyébként egészségkárosodásuk mértéke miatt megváltozott munkaképességű személynek minősülnek?

Kérdés: A részmunkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat hogyan kell figyelembe venni a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából a statisztikai állományi létszám számítása során?

Kérdés: Létszámadatok: 111 fő 8 órás + 2 fő 6 órás + 3 fő 4 órás + 1 fő havi 4 órás + 4 fő 40%-ban egészségkárosodott 8 órás + 1 fő 40%-ban egészségkárosodott 6 órás foglalkoztatott után miként alakul a rehabilitációs hozzájárulás mértéke? Hol kell kerekítést alkalmazni?

Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóként kapott bértámogatáshoz a KSH átlagos statisztikai állományi létszám számítására vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. Ugyanakkor a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat egész vagy "fél" főként kell-e figyelembe venni?

Kérdés: A munkáltató 2009-ben figyelembe veheti-e a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából a 2007. december 31. előtt megállapított 50%-os munkaképesség-csökkenésű munkavállalót, ha rendszeres szociális járadékot folyósítanak részére, valamint a 67%-os rokkantnyugdíjas munkavállalót, ha részére rokkantnyugdíjat folyósítanak? 2010. január 1-jétől hogyan változik a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályozás?

Kérdés: Cégünknél a munkavállalói létszám meghaladja a húsz főt. Figyelembe kell-e venni a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából, ha a munkavállaló munkaképességének csökkenése legfeljebb 40%-os, azaz nem éri el a megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalmára a külön kormányrendeletben meghatározott mértéket?