Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

18 találat a megadott vezetői kinevezés, vezetői megbízás (Kjt.) tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Intézményvezetői kinevezés érvénytelensége

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetésére kiírt pályázaton egy olyan pályázó került kinevezésre, aki a pályázati kiírásban szereplő mesterfokozat helyett csak alapfokozatot nyújtó felsőfokú végzettséggel rendelkezik? A pályázaton sikeresen szereplő jelenlegi intézményvezető a pályázati anyagában helytelenül mesterfokozatot jelölt meg, holott azzal nem rendelkezett.
Részlet a válaszból: […]jogkövetkezményeit kell alkalmazni [Mt. 27. § (3) bek.], ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el (pl. az intézményvezető nagyon rövid időn belül megszerzi az intézményvezetéshez előírt egyetemi diplomáját) [Mt. 29. § (1) bek.]. Ezen túlmenően a munkáltató a kinevezés érvénytelenségéből származó kár megtérítését is követelheti az intézményvezetőtől, amennyiben a kártérítés feltételei fennállnak. Az azonnali hatályú megszüntetés időpontjáig a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek megilletik és terhelik a feleket, így az intézményvezetőnek addig jár az illetménye is.Az Ön által leírt tényállás alapján emellett arra lehet következtetni, hogy az intézményvezető egy lényeges körülmény tekintetében tévesztette meg, ejtette tévedésbe a munkáltatót. A munkáltató a valódi végzettség ismeretében a jogszabályi kötöttség miatt nagy valószínűséggel nem létesített volna vele közalkalmazotti jogviszonyt [Mt. 28. § (1) és (3) bek.]. Erre tekintettel a munkáltató az intézményvezetőhöz intézett írásbeli jognyilatkozattal megtámadhatja a kinevezést.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2972

2. találat: Kiemelkedően magas vezetői illetmény "orvoslása"

Kérdés: A fenntartóhoz tartozó egyik intézmény igazgatói munkakörét pályázat alapján, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyerte el 2015. január 1-jétől. A vezetői megbízás elkészítésekor szembesültünk azzal, hogy az igazgatóhelyettes közalkalmazotti kinevezésében a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetmény összege több mint háromszorosa a fenntartó többi intézményvezetője illetményének. Ráadásul igazgatóhelyettesként a vezetői pótléka a tízszerese a jogszabályok szerint adható vezetői pótléknak. Az igazgatói megbízás megadásával együtt csökkenthető-e az új igazgató összes illetménye mintegy kétharmadával, annak ellenére, hogy a fentiek szerinti magas illetmény a közalkalmazotti kinevezésében rögzítve van? A jogszabályellenesen megállapított vezetői pótlékot a vonatkozó szabályok szerint korrigálva meg lehet-e állapítani?
Részlet a válaszból: […]melynek értelmében semmis - többek között - az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy a jó erkölcsbe ütközik. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn, de az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el. Ha a megállapodásnak csak valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg; ekkor a jogviszony megszüntetése jogkövetkezményét kell alkalmazni.A munkáltató - akár megkapja az érintett vezető az igazgatói posztra szóló vezetői megbízást, akár nem - a jövőre nézve orvosolni köteles az illetmény jogszabályellenesen megállapított összegét, ezáltal érvénytelenségét. Egyfelől a törvényes keretet meghaladó illetménypótlékot a jogszabályi mértékre kell szorítania; másfelől az egyenlő bér elvének megsértésével megállapított garantált illetményen felüli illetményrész módosítására (csökkentésére) kell kinevezésmódosítási javaslatot tennie a közalkalmazott számára. Az Mt. 12. §-a kimondja, hogy az egyenlő bér elve megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával; ugyanakkor a kérdésben szereplőhöz hasonlóan kiugróan megállapított illetmény megítélésünk szerint a jó erkölcsbe is ütközik, így nem várható el a munkáltatótól, hogy az orvoslás során az érintett illetményének csökkentése helyett a többi, összehasonlítható helyzetben lévő közalkalmazott illetményét igazítsa a kiugróan magas illetményhez. A szakirodalom szerint jó erkölcsbe ütközőnek minősül a szerződés (kinevezés),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2157

3. találat: Óvodavezető összeférhetetlensége

Kérdés: Az önkormányzat pályázatot írt ki óvodavezetői poszt betöltésére. A jelentkező (az egyik jelenleg is ott dolgozó óvónő) megfelelt a feltételeknek, azonban ő a családi betéti társaság beltagja, képviseleti joggal. A betéti társaságban férje autószerelőként dolgozik, fia pedig nemzeti dohányboltot vezet. Összeférhetetlen-e ez a vezetői kinevezéssel?
Részlet a válaszból: […]kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság. A Kjt. 43. §-a szerint továbbá, amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészében - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető. Az Nkt. nem tartalmaz olyan összeférhetetlenségi szabályt, mely erre az esetre vonatkozna.Az óvodavezetői állásra pályázó jelöltnek a saját tulajdonában álló betéti társaságban fennálló beltagsága, képviseleti joga önmagában tehát nem összeférhetetlen, mivel a dohánybolt, illetve az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2042

4. találat: Vezetői megbízások a közalkalmazottaknál

Kérdés: A könyvtárban mint munkáltatónál a határozatlan idejű vezetői megbízások a 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-a alapján 5 évig terjedő határozott idejűvé alakultak át. Mi a helyzet az újonnan kinevezettekkel? Ha az a vezető, akinek a vezetői munkaköre kötelezően 5 éves határozott idős vezetői megbízássá alakult át, 3 év múlva nyugdíjjogosult lesz, fel lehet-e menteni? Kell-e részére valamilyen kompenzációt fizetni?
Részlet a válaszból: […]ellátására történő megbízás a pályázat elnyerését követően legfeljebb öt év határozott időre szól. Vagyis a munkáltatónak ad felhatalmazást arra, hogy az öt évnél rövidebb időtartamot határozzon meg. Akár 3 évet is, ha egyértelmű, hogy a vezető akkor nyugdíjjogosult lesz. A magasabb vezetőnek nem minősülő vezetőkre vonatkozóan a rendelet nem tartalmaz előírást, ez esetben tehát a törvény 23. § (3) bekezdése jelenti az egyedüli alkalmazható szabályt: a "legfeljebb öt évig" kifejezés pedig a törvényben is arra utal, hogy a megbízás időtartama lehet rövidebb is öt évnél. Itt jegyzendő meg, hogy a rendelet 7. § (3) bekezdése szerint e rendelkezés nem terjed ki a gazdasági, műszaki, igazgatási magasabb vezető és vezető beosztásokra. Ugyanakkor maga a Kjt. tartalmazza, hogy öt évnél nem lehet hosszabb a vezetői megbízás, ha pedig alacsonyabb és magasabb szintű jogszabály tartalma között ellentét van, akkor a magasabb szintű tekintendő irányadónak. Tehát a rendelet 7. § (3) bekezdésében szereplő vezetői megbízások időtartama sem nyúlhat tovább az öt éven! Más kérdés a 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-ába foglalt átmeneti szabályok értelmezése. Ezek azokra a vezetőkre vonatkoznak, akik 2010. december 31-én is megbízott vagy kinevezett vezetőként dolgoztak. A törvény hatálybalépésével egyidejűleg, azaz 2011. január 1-jén a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízások és kinevezések a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló (vagy­is 2015. december 31-ig tartó) határozott idejű magasabb vezetői, vezetői megbízássá alakultak át. A határozott idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezésekből pedig az eredeti kinevezésben meghatározott időpont lejártáig tartó magasabb vezető, vezető megbízások lettek. Minden esetben, ha kinevezett vezetőről volt szó,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1000

5. találat: Pályázat és a vezetői megbízás megszűnése

Kérdés: A Kjt. legújabb módosítása megszüntette a kinevezett vezetők státuszát, és valamennyi vezetői kinevezést vezetői megbízássá alakított át. Igaz az, hogy bizonyos esetekben automatikusan megszűnhet a már átalakult vezetői megbízás?
Részlet a válaszból: […]vezetői kinevezéseket pedig a határozott idő lejártáig tartó magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakította át a törvény erejénél fogva. Ez utóbbi a közalkalmazott 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezetői - vagyis szakmai (beosztotti) - munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kellett határozott időre kinevezni. Az Ön által felvetett kérdésre igenlő a válasz. A Kjtm. 7. § (3) bekezdése ugyanis lehetővé teszi azt, hogy amennyiben a fenntartó egyoldalú döntése alapján 2011. január 1-je és 2011. február 28-a között a magasabb vezetői, vezetői álláshelyre pályázat kiírására kerül sor, a közalkalmazott magasabb vezetői, vezetői megbízása az új magasabb vezető, illetve vezető megbízásával egyidejűleg szűnjék meg. Ha ugyanis a pályázatot a közalkalmazottól eltérő személy nyeri el, úgy a közalkalmazott magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásra szóló megbízása a törvény erejénél fogva szűnik meg, s ezt követően őt a kinevezése szerinti szakmai munkakörében kell tovább foglalkoztatni. Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 917

6. találat: Vezető közalkalmazottakra vonatkozó átmeneti szabályok

Kérdés: 2011. január 1-jétől visszaállították a vezetői megbízásokat a közalkalmazottaknál. Kérdésem, hogy a nálunk 2014. december 31-ig határozott időre szóló kinevezéssel alkalmazott kinevezett vezetőnek minősülő intézményvezetővel kapcsolatosan hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszból: […]vezetői kinevezések 2015. december 31-ig tartó határozott idejű megbízássá, a határozott időre szóló kinevezések pedig az eredeti kinevezés szerinti időtartam lejártáig tartó vezetői megbízássá. A Kjtm. szerint a határozott idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés a törvény erejénél fogva a határozott idő lejártáig tartó vezetői megbízássá alakult át, ezzel egyidejűleg Önt a határozott időből hátralévő időre a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti szakmai munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni. Az új törvény átmeneti szabályai között említést kell tenni arról a kivételes rendelkezésről, amely 2011. január 1-je és 2011. február 28-a között a fenntartónak lehetőséget biztosít arra, hogy a magasabb vezetői, vezetői álláshelyre pályázatot írjon ki. Ha e rendkívüli pályázat alapján a vezetői megbízást valaki más nyeri el, akkor a 2011. január 1-jével tovább élő vezetői megbízás átmenetinek bizonyul, és a pályázati nyertes válthatja fel pozíciójában a korábbi vezetőt. Ami a korábbi kinevezett vezető illetményét illeti:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 904

7. találat: Intézményvezető - ki a munkáltatója?

Kérdés: Többször halljuk azt a vélekedést, hogy a helyi önkormányzatok által létrehozott költségvetési szervek (pl. iskolák, óvodák) intézményvezetői tekintetében nem az adott költségvetési szerv, hanem az önkormányzat a munkáltató. Véleményük szerint helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszból: […]költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. A törvény hatályának e meghatározásából következik, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban valamennyi esetben a helyi önkormányzati költségvetési szervek jelennek meg munkáltatóként. Ez alól nem jelentenek kivételt az intézményvezetők sem. A közalkalmazotti jogviszony a költségvetési szervek intézményvezetői tekintetében is a költségvetési szerv és a közalkalmazott között áll fenn. A munkáltató attól függetlenül a költségvetési szerv lesz, hogy adott esetben más személy vagy szerv hozza meg a munkáltatói jogkörbe tartozó egyes döntéseket, illetve gyakorolja a munkáltatói jogkör egyes részeit. Ezt az értelmezést támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság BH 1996. 126.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 707

8. találat: Gazdasági vezető elleni fegyelmi eljárás lefolytatói

Kérdés: Pénzügyi jellegű kötelezettségszegés alapos gyanúja miatt kell fegyelmi eljárást indítani a fővárosi önkormányzat által fenntartott egészségügyi költségvetési szerv gazdasági vezetője ellen. Ki jelölheti ki a vizsgálóbiztost, illetve a főpolgármester által megbízott magasabb vezető esetében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása kinek a hatáskörébe tartozik? A Kjt. 49. vagy 53/A §-át kell-e alkalmazni? Az 53/A. §. csak törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetében irányadó, vagy minden esetben?
Részlet a válaszból: […]vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása hatáskörök gyakorlásának a jogát is jelentik". A Kt. 8. § (7) bekezdésében foglaltak szerint pedig az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja. Ezzel összhangban a Kjt. 46. § (1) bekezdése értelmében a fegyelmi eljárás megindításának jogát a kinevező, a magasabb vezető, vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult gyakorolja. E szabályok szerint a gazdasági vezető elleni fegyelmi eljárás megindításának a joga a főpolgármestert illeti. A második kérdésre választ ad a munkáltató vezetője ellen indított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes eltérő szabályokat tartalmazó Kjt. 53/A §-a, az abban foglaltak alapján ugyanis a főpolgármester által megbízott magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazott fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása a képviselő-testület hatáskörébe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 702

9. találat: Vezetői megbízás visszavonását követően megállapítható illetmény

Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban egy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőnktől a vezetői megbízást visszavonjuk. A Ktv.-nek megfelelően felajánlunk neki egy másik munkakört, amelyet az előzetes megbeszélések szerint el is szándékozik fogadni, ezért hat hónapig még a korábbi illetményével azonos összegű illetményre lesz jogosult. Van-e lehetőségünk számára a korábbinál magasabb illetmény megállapítására is, vagy csak a korábbival azonos illetményre lehet igénye a köztisztviselőnek?
Részlet a válaszból: […]teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a Ktv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő - az éves költségvetésben megállapított létszám legfeljebb 20%-áig - személyi illetményt állapíthat meg - a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával - a jegyző, illetve a főjegyző. Ez azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 695

10. találat: Prémiumfeladat - ki tűzi ki?

Kérdés: A Kjt. 77/A. § szerint a kinevezett vezető számára a kinevezési jogkör gyakorlója tűzhet ki prémiumfeladatot. Ennek a szabálynak az alkalmazása eléggé nehézkes abban az esetben, ha önkormányzati intézmény vezetőjéről van szó, hiszen ekkor a prémiumfeladatot is a képviselő-testületnek kell kitűznie. Átruházhatja-e a képviselő-testület ezt a jogkört, például a jegyzőre?
Részlet a válaszból: […]irányadók. Az Ötv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerint a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át - többek között - a törvény által hatáskörébe utalt kinevezés. A 9. § (4) bekezdése ilyen kinevezést szabályoz, amikor előírja, hogy a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket. Vagyis az önkormányzati intézmény vezetőjének kinevezéséhez való jog nem átruházható hatáskörben a képviselő-testületet illeti. Ahol ez alól kivétel érvényesül, azt az Ötv. maga kifejezetten szabályozza, így például a 9. § (2) bekezdése lehetővé teszi a kinevezési jognak a társulásra való átruházását, vagy a 62. § (8) bekezdése - kizárólag a fővárosi közgyűlésnek - teszi lehetővé, hogy rendeletével átruházza bizottságára, illetve a főpolgármesterre intézményei vezetőinek kinevezését. Mindez a kinevezési jogra vonatkozik. Az Ötv. 103. § (1) bekezdés a) és b)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 621
| 1 - 10 | 11 - 18 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést