Személyi illetmény – különös szabályok a megállapítás idejére

Kérdés: A köztisztviselők 2025. július hónapban illetményemelésben részesültek a 1232/2025. Korm. határozat alapján. Ennek 2. pontjának b) bekezdése alapján az illetmény növelésére 2026-ban is sor kerül. A Kttv. 2025-ben módosított rendelkezései, a 254/A. és 254/B. § megteremtik-e a jogalapját a 2026. január 1. napjától történő illetményemeléseknek? Természetesen a 2026. február hónapban elfogadott önkormányzati költségvetés felhatalmazásával történne visszamenőleges hatállyal az illetmények növelése. A kérdés azért fontos, mert a személyi illetmény megállapításának szabályait megváltoztatva a 254/B. §-a akként rendelkezett, hogy a 235. § (1) bekezdésétől eltérően a személyi illetmény 2025. március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy összege emelhető. Ekkor a teljesítményértékelés mellőzhető. Ugyanakkor Kttv. 254/B. §-a alapján ez a szabály a központi költségvetés többlettámogatása felhasználása érdekében alkalmazható, viszont a 254/A. § (1) bekezdése szerint az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatottak illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja. A dilemmánk: a Kttv. általános szabályaitól eltérő személyi illetmény megállapítása történhet-e 2026-ban, vagy ez a lehetőség csak a konkrét, 2025. július 1-jétől és a 2025. évre megállapítható személyi illetményekre vonatkozott? Ha csak 2025. évre vonatkozott az év közbeni személyiilletmény-megállapítás lehetősége, az előírt illetménynövelést a Kttv. általános rendelkezései alapján 2026. március 1-jétől lehetne megállapítani. De ha úgy értelmezhető a törvény, hogy e szabályt a 2025. július 1-jétől elindított kétlépcsős emelésre lehet alkalmazni, akár 2026. január 1-jétől kaphatnak személyi illetményt a köztisztviselők.
Részlet a válaszából: […] napjával történő köztisztviselői illetményemelés végrehajtásához használható fel, valamintb) a 2026. évben gondoskodjon a 10.000 és 30.000 fő közötti lakosságszámú települési székhelyű hivatalok esetében a központi költségvetés által biztosított fajlagos támogatás 9.280.000 forint/fő összegre történő növeléséről [1232/2025 Korm. határozat 2. pont].A 219/2025. Korm. rendelet 1. §-a rögzíti, hogy a 424/2022. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a Kttv.-t a 219/2025. Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A 219/2025. Korm. rendelet 2. és 3. §-a úgy rendelkezik, hogy– a Kttv. 254/A. §-át a legfeljebb 30.000 fő lakosságszámú települési székhelyű önkormányzati hivatalokra kell alkalmazni, valamint– a Kttv. 254/B. §-a szerinti, a 2025. évi évközi illetményemelés végrehajtását segítő intézkedések a vármegyei önkormányzatokat a 2025. évben megillető kiegészítő támogatás felhasználása esetében is alkalmazhatóak.A Kttv. 254/A. § (1) bekezdése értelmében a legfeljebb 10.000 fő lakosságszámú települési székhelyű önkormányzati hivatal esetén annak működésének támogatása jogcímen kapott támogatásnak a Kvtv. 21. §-ának (3) bekezdése szerinti, fajlagos összegű támogatás tárgyévi emelése szerinti növekményét az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja. A Kttv. 254/B. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a Kttv. 254/A. §-a szerint nyújtott központi költségvetési többlettámogatás felhasználása érdekébena) a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdésétől eltérően a személyi illetmény 2025. március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy emelhető, ebben az esetben a teljesítményértékelés mellőzhető,b) a Kttv. 235. §-ának (3) bekezdésétől és 254. § (2) bekezdésétől eltérően személyi illetmény[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:            

Rendkívüli munkaidő elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Ha háromhavi munkaidőkeretet alkalmaz egy munkáltató, hétfőtől péntekig tartó munkarenddel, az esetleges, első hónapban teljesített rendkívüli munkavégzés (pl. hétköznapi túlóra vagy szombati munkavégzés) után járó bérpótlék kifizetése kapcsán dönthet úgy a munkáltató, hogy azt munkaidőkereten kívül végzett munkának tekinti? Ezért nem a munkaidőkeret végén veszi figyelembe a rendkívüli munkavégzést, hanem az adott hónap végén kifizeti a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] jellegére figyelemmel. Az így elkészített munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban kell írásban közölni a munkavállalókkal. Ideértve a helyben szokásos és általánosan ismert módon (pl. a faliújságon, intraneten történő közlést). Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (1), (4) bek., 22. § (2) bek. b) pont].Ha például a munkáltató hétfőre az előzőekben említett módon, szabályosan 6–14 óra közötti munkaidő-beosztást közölt, de a munkavállaló számára 14 és 15 óra között munkavégzést rendelt el, az a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő lesz, munkanapon az ennek megfelelően járó 50%-os pótlékkal [Mt. 143. § (2) bek. a) pont]. Hasonlóan, ha a szombati nap pihenőnapként volt megjelölve a munkaidő-beosztásban, és aznap mégis dolgozni kellett, akkor az szintén beosztástól eltérő rendkívüli[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:          

Béremelés kulturális közfeladatot ellátó munkáltatónál

Kérdés: A 434/2025. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az állami, önkormányzati és egyházi fenntartású, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben és szervezetekben a szakmai és nem szakmai munkakörben foglalkoztatottak, a kulturális közfeladatot nem fő tevékenységként ellátó intézmények és szervezetek esetében kizárólag a kulturális közfeladatok ellátására irányuló szakmai munkakörben foglalkoztatottak 2026. január 1-jétől beépülő jelleggel béremelésben részesülnek. A törzskönyvi kivonat alapján az intézmény – művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató, ami vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért a foglalkoztatottak maradtak közalkalmazottak, és rájuk a Kjt. vonatkozik – államháztartási szakágazata „932900 – máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység”. Ennél az intézménynél a konyhai dolgozók is jogosultak illetményemelésre?
Részlet a válaszából: […] ellátására az állammal közfeladat-ellátási megállapodással, közfeladat-finanszírozási szerződéssel vagy közszolgáltatási szerződéssel rendelkező szervezetekben, vagy a tulajdonukban lévő kulturális közfeladatot ellátó gazdálkodó szervezet, vagy az általuk fenntartott felsőoktatási intézmény kulturális közfeladatot ellátó szervezeti egységeiben, intézményeiben, egyéb civil szervezetekben,c) a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülő szervezetekben, egyéb civil szervezetekben,d) a Magyar Művészeti Akadémia általa fent említett kulturális közfeladatok ellátására irányuló szakmai és nem szakmai munkakörben foglalkoztatottak, a kulturális közfeladatot nem fő tevékenységként ellátó intézmények és szervezetek esetében kizárólag a kulturális közfeladatok ellátására irányuló szakmai munkakörben foglalkoztatottak 2026. január 1-jétől beépülő jelleggel béremelésben részesülnek, melynek mértéke 2026. január 1. napjától 15% [434/2025. Korm. rendelet 1. § (1)–(2) bek.].A kérdésben szereplő intézmény nevéből és tevékenységének jellegéből arra következtünk, hogy a művelődési központ, könyvtár és konyha megnevezésű munkáltató az Mtv.-ben meghatározott kulturális közfeladatot ellátó önkormányzati fenntartású intézmény, amely a kulturális közfeladatot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:          

Vezetői pótlék beszámítása a kulturális ágazatban dolgozók béremelésébe

Kérdés: Kérdésem a kulturális ágazatot érintő 15%-os béremeléssel kapcsolatos. Egyik munkavállalónk vezetői pótlékra való jogosultsága 2025. december 31. nappal megszűnt, 2026. január 1-jétől nem kapja. A 15%-os emelést a novemberi bérre (alapilletmény, pótlékok) kellett számolni, igényelni. Mivel novemberben még kapta a vezetői pótlékot, úgy gondolja, hogy az azzal együtt számolt emelést kapja január 1-jétől. Ebben az esetben beépülne a vezetői pótléka a bérbe? Vagy a kettőt külön kell választani, mivel csak december 31-ig járt neki a pótlék?
Részlet a válaszából: […] intézmény kulturális közfeladatot ellátó szervezeti egységeiben, intézményeiben, egyéb civil szervezetekben,c) a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülő szervezetekben, egyéb civil szervezetekben,d) a Magyar Művészeti Akadémia általa fent említett kulturális közfeladatok ellátására irányuló szakmai és nem szakmai munkakörben foglalkoztatottak, a kulturális közfeladatot nem fő tevékenységként ellátó intézmények és szervezetek esetében kizárólag a kulturális közfeladatok ellátására irányuló szakmai munkakörben foglalkoztatottak 2026. január 1-jétől beépülő jelleggel béremelésben részesülnek, melynek mértéke 2026. január 1. napjától 15% [434/2025. Korm. rendelet 1. § (1)–(2) bek.].A 434/2025. Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a béremelést a 2025. november 30-án fennálló alapbér, a bérpótlék és egyéb bérelemek együttes bruttó összegének, továbbá az illetmény – ideértve a fizetési osztály és a fizetési fokozat szerint megállapított illetményt, a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres keresetkiegészítést – bruttó összegének alapulvételével kell megállapítani. Ez alapján következtetésünk: az érintett számára hiába nem jár 2026. január 1-jétől a vezetői pótlék, mivel a 434/2025. Korm. rendelet nem tartalmaz eltérő rendelkezést vagy kivételt a béremelés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:            

Szerződésmódosítási és távollétidíj-fizetési kötelezettség várandósság esetén közmunkában

Kérdés: Közmunkások esetén köteles-e veszélyeztetett terhesség miatt a munkáltató könnyített munkakört biztosítani? Ha igen, és ezt nem tudja megtenni, köteles-e a munkáltató az Mt. 147. §-a alapján az állásidőre járó bért megfizetni?
Részlet a válaszából: […] közfoglalkoztatott számára várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható [Kftv. 2. § (3b) bek.]. Azonban az Mt. idézett szabálya alapján ezt meg kell előzze a munkafeltételek, munkaidő-beosztás módosítása (ha arra egyébként a várandósságra tekintettel lehetőség van), annak érdekében, hogy a munkavállaló az eredeti munkakörében legyen foglalkoztatható.Közfoglalkoztatás esetén kizárt az Mt. 60. §-a, amely alapján a munkavállalót várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges, és a felmentési időre részére bért kell fizetni. Hasonlóan kizárt az állásidőre vonatkozó szabályok alkalmazása [Kftv. 2. § (5) bek. f), q) pontok]. Ebből következően a más munkakörben történő foglakoztatás kötelezettségét teljesíteni kell, de ha ilyen nincs, vagy azt nem fogadja el a közfoglalkoztatott, akkor bérfizetési kötelezettsége nincs a munkáltatónak.Amennyiben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:                      

Illetményemelés a közoktatásban – a számítás menete és a NOKS-munkakörben dolgozók

Kérdés: A pedagógusok 2026. január 1-jétől hatályos, intézményi szinten megvalósuló 10%-os illetményemelésével kapcsolatban kérdezzük: Mi a 10%-os illetményemelés számításának menete abban az esetben, ha a pedagógus teljesítményértékelés alapján megállapított és mesterfokozat után járó illetményemeléshez kapcsolódó illetményelemekkel is rendelkezik? Továbbá milyen illetményemelés vonatkozik 2026. január 1-jétől a nem pedagógus végzettségű, de nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkakörben foglalkoztatottakra?
Részlet a válaszából: […] kívánt százalékos emeléssel.Ha a pedagógus a sávon belüli illetményrészen felül a felsorolt illetményelemek közül csak a mesterfokozat utáni 2%-os, valamint a TÉR alapján megállapított illetményrésszel rendelkezik, akkor az emelésnek e három elemnek az összegére kell vonatkoznia.A 435/2025. Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése továbbá előírja, hogy a TÉR-emelés összegét az így megemelt illetményen belül változatlan összegben kell meghatározni, vagyis az ennek levonása után fennmaradó összeg oszlik meg sávon belül megállapított illetményrészre és a 2%-os mesterfokozat utáni illetményrészre. Ami azt jelenti, hogy ez összesen 102%-nak felel meg. Lényegében tehát visszafelé lehet kiszámítani az egyes illetményrészekre eső konkrét összeget, de hangsúlyozzuk: a végrehajtás szabályszerűségének megítélése során nem ez, hanem az a lényeg, hogy az összilletmény megemelésére kerüljön sor, és valamennyi illetmény intézményi szintű emelése alapján valósuljon meg az átlagos 10%-os illetményemelési szint.A pedagógus-szakképzettséggel, -szakképesítéssel nem rendelkező, nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) foglalkoztatottak nem tartoznak a pedagógus-előmenetel hatálya alá. A Púétv. 96. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján ugyanis illetményüket a Púétv. 99. §-a alapján kell megállapítani. A 99. § pedig úgy rendelkezik, hogy a NOKS-körbe tartozókat legalább a kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum 107%-ának megfelelő havi illetmény illeti meg. Mivel a minimálbér és a garantált bérminimum havi összege 2026. január 1-jétől a 426/2025. Korm. rendelet alapján megemelkedett, ez azt jelenti, hogy– az alapfokú[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:                  

Új évi pedagógus-béremelés

Kérdés: A pedagógusok 2026. január 1-jei 10%-os béremelésével kapcsolatban kérdezzük: Helyes-e az az értelmezés, hogy a pedagógusok 2025. december 1-jei alapilletménye, mesterfokozat után járó 2%-os, egyes tantárgyak után járó 7%-os illetménynövekedése, az esélyteremtési illetmény 20%-os összegeit emeljük, a TÉR 20 000 Ft-os összege változatlan marad, és nem képezi az emelés alapját az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, főigazgatói, helyettesi megbízási díj, illetve a pótlékok sem? A kérdés a megbízási díjakra és pótlékokra irányulna, mert egy előadáson elhangzottak alapján ez is része a 10%-os emelésnek. Igaz, hogy a gyakornoki bér növekedése miatt az alsó határok nőni fognak?
Részlet a válaszából: […] megállapított illetményrész, illetőleg az (5) bekezdés szerinti esélyteremtési illetményrész. A sávon belüli illetményrészt kell megemelni – ha erre az adott pedagógus jogosult – a 401/2023. Korm. rendelet 95/A. §-a szerinti mesterfokozat után járó 7%-os, egyes tantárgyak tanítása utáni 2%-os illetménynövekedéssel. Azaz, ezek a díjazások is az emelés alapját képezik. A 435/2025. Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése azt is előírja, hogy 2026. januári illetményemeléskor a 2024/2025. tanévi TÉR alapján 2025. szeptember 1-jével biztosított illetményemelés összege az emelt illetményen belül nem változhat.Minderre tekintettel tehát az emelés kiszámításakor úgy célszerű eljárni, hogy a munkáltató a fenti elemekből álló, 2025. decemberi illetmény összegét 10%-kal – vagy amennyivel az adott pedagógus számára növelni kíván – megemeli, abból levonja a TÉR-emelés összegét, a maradékot pedig felosztja azon illetménynövekedések és illetményrészek között, amelyekre az adott pedagógus jogosult.Gyakornokok esetében a fentiek annyiban változnak, hogy esetükben a sávon belüli illetmény helyett fix gyakornoki illetmény jár, továbbá megilleti őket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:            

Bankszámla-hozzájárulás kifizethetősége

Kérdés: A Kjt. 79/A. §-ának (2) bekezdése szerint: „A fizetési számlához kapcsolódóan a közalkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.” A 2026. évi költségvetési törvény az előző évekkel ellentétben nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést. Adható-e a közalkalmazottak részére bankszámla-hozzájárulás 2026. évben? Ha igen, milyen mértékben és mely feltételekkel, így, hogy a költségvetési törvény nem határozza meg a mértékét?
Részlet a válaszából: […] szabályát akként kell értelmezni, hogy a 2026. évben a törvény alapján bankszámla-hozzájárulás nem adható.A közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Kjt. 2. § (3) bek.]. Azaz, ahol a Kjt. egy kérdést rendez, ott az Mt. szabályai nem alkalmazandók; ahol pedig a Kjt. nem tartalmaz rendelkezést, arra az Mt. szabályait kell alkalmazni. Kivéve, ha azt a Kjt. kifejezetten kizárja.Közalkalmazottak esetében nem alkalmazható az Mt. azon szabálya, amely szerint a felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodás az Mt. II. részének szabályaitól a munkavállaló javára eltérhet [Kjt. 24. § (2) bek., Mt. 43. §]. Ebből következően[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaszüneti napra járó díjazás elszámolása

Kérdés: A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló hétköznapra eső munkaszüneti napon dolgozik. Ezen a napon őt a munkabérén, ünnepnapi bérpótlékon és esetleges túlórán felül munkaszüneti napi távolléti díj is megilleti, mivel az Mt. 146. §-a kimondja, hogy a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő idő. Ha a munkavállaló ezen a napon 12 órás munkarendben dolgozik, számára a munkaszüneti napi távolléti díj 8 vagy 12 órában jár? Hogyan értelmezzük a napi munkaidőt ebben az esetben? Teljes napi munkaidő az Mt. 92. §-ának (1) bekezdése alapján napi 8 óra, tehát ha az Mt. értelmezése szerint a munkavállalót ezen a napon a 12 óra munkavégzés ellenére 8 óra munkaszüneti napi távolléti díj illeti meg? Vagy a napi munkaidő alatt ebben az esetben a beosztás szerinti napi munkaidőt kell érteni? Azaz, ha munkavállalónk ezen a napon 12 órát dolgozott, a munkaszüneti napi távolléti díj is 12 órára illeti meg? Ha a beosztás szerinti napi munkaidő alapján illeti meg a munkavállalót a munkaszüneti napi távolléti díj, akkor további kérdésünk a következő: munkaszüneti napon alapesetben nincs a partnernél munkavégzés, de a munkavállaló beosztása erre a napra esik, hány órában illeti meg munkaszüneti napi távolléti díj? Beosztás szerint (azaz fenti példánk alapján 12 órában), vagy szerződés szerinti napi munkaidő alapján (azaz 8 órában) jár a távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] számára [Mt. 108. § (2) bek.] – ez a munkaszüneti nap lényege. Így a munkavállalónak az általános munkarend szerinti egy munkanapra eső munkaideje esik ki minden, az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti nap után – azaz, egy heti 40 órás, általános teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében a kieső idő egy hétköznapi munkaszüneti nap esetében 8 óra [Mt. 92. § (1) bek.]. A kieső idő mértéke teljesen független attól, hogy a munkavállaló egyébként a munkaszüneti napon rendes vagy éppen rendkívüli munkaidőben dolgozott-e, be volt-e osztva. Az így kieső időre kell elszámolni a távolléti díjat/alapbért, a munkavállaló bérezésétől függően. A kérdés szerinti esetben tehát a 12 órás beosztásnak nincs jelentősége e tekintetben, 8 órára kell elszámolni a távolléti díjat (fizetett ünnepet). A kérdésben a beosztás szerinti 12 órára a rendes munkaidőre járó (alap)bért, a munkaszüneti napi pótlékot (100%), esetleges egyéb pótlékokat, és – ha erre sor került – a munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzés pótlékát (100%) kell elszámolni.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:            

Vezető állású munkavállaló – ami versenytilalmi megállapodásban kiköthető

Kérdés: Vezető állású munkavállaló esetén a versenytilalmi megállapodásban kiköthető-e a munkaerő elcsábításának tilalma is? Amennyiben igen, szükséges-e konkrétan megjelölni azon munkaköröket, amelyekben a foglalkoztatott munkavállalók elcsábítására a tilalom kiterjed? Az ellenérték egy összegben meghatározható-e a versenytársnál történő elhelyezkedés és az elcsábítás tilalmára együttesen, vagy ez ebben a formában nem kellően határozott és egyértelmű (például a munkavállaló csak az egyik tilalmat sérti meg)?
Részlet a válaszából: […] ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada [Mt. 228. § (1)–(2) bek.]. A versenytilalmi megállapodás nem tevőleges magatartást vár el a munkavállalótól, hanem valamely magatartástól való tartózkodást [1/2019. KMK vélemény 1. pont]. Amint a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja összefoglaló jelentésében fogalmaz: az Mt. versenytilalmi megállapodásra irányadó szabálya nem tartalmaz taxatív felsorolást arra nézve, hogy a felek az erre irányuló megállapodásban milyen kötelezettségeket határozhatnak meg, a gyakorlatban azonban elsődlegesen a piaci versenytársnál való elhelyezkedés, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként való piacra lépés tilalmát kötik ki. Ezen túlmenően korlátozhatja a megállapodás a munkavállalót különösen abban is, hogy a munkatársát – új állás reményében – jogviszonyának megszüntetésére biztassa. Erre figyelemmel a versenytilalmi megállapodásban kiköthető a munkaerő „elcsábításának” tilalma is.Ennek alapján a megállapodásban ki lehet kötni azt az egy vagy több munkakört, amelyre a munkavállalók elcsábítására irányuló tilalom kiterjed, ám ezt nem kötelező[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
4