Rendkívüli munkaidő elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés
Ha háromhavi munkaidőkeretet alkalmaz egy munkáltató, hétfőtől péntekig tartó munkarenddel, az esetleges, első hónapban teljesített rendkívüli munkavégzés (pl. hétköznapi túlóra vagy szombati munkavégzés) után járó bérpótlék kifizetése kapcsán dönthet úgy a munkáltató, hogy azt munkaidőkereten kívül végzett munkának tekinti? Ezért nem a munkaidőkeret végén veszi figyelembe a rendkívüli munkavégzést, hanem az adott hónap végén kifizeti a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot a munkavállaló számára?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 3-án (289. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5665
[…] jellegére figyelemmel. Az így elkészített munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban kell írásban közölni a munkavállalókkal. Ideértve a helyben szokásos és általánosan ismert módon (pl. a faliújságon, intraneten történő közlést). Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (1), (4) bek., 22. § (2) bek. b) pont].Ha például a munkáltató hétfőre az előzőekben említett módon, szabályosan 6–14 óra közötti munkaidő-beosztást közölt, de a munkavállaló számára 14 és 15 óra között munkavégzést rendelt el, az a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő lesz, munkanapon az ennek megfelelően járó 50%-os pótlékkal [Mt. 143. § (2) bek. a) pont]. Hasonlóan, ha a szombati nap pihenőnapként volt megjelölve a munkaidő-beosztásban, és aznap mégis dolgozni kellett, akkor az szintén beosztástól eltérő rendkívüli […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 3-án (289. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5665
[…] jellegére figyelemmel. Az így elkészített munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban kell írásban közölni a munkavállalókkal. Ideértve a helyben szokásos és általánosan ismert módon (pl. a faliújságon, intraneten történő közlést). Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (1), (4) bek., 22. § (2) bek. b) pont].Ha például a munkáltató hétfőre az előzőekben említett módon, szabályosan 6–14 óra közötti munkaidő-beosztást közölt, de a munkavállaló számára 14 és 15 óra között munkavégzést rendelt el, az a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő lesz, munkanapon az ennek megfelelően járó 50%-os pótlékkal [Mt. 143. § (2) bek. a) pont]. Hasonlóan, ha a szombati nap pihenőnapként volt megjelölve a munkaidő-beosztásban, és aznap mégis dolgozni kellett, akkor az szintén beosztástól eltérő rendkívüli […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
