×

Tb-ellátás bizonytalanságokkal

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 110. számában (2007. május 14.)
Az április 1-je óta tartó taj-szám-ellenőrzések során mind furcsább esetek kerülnek felszínre. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár nyilvántartására hivatkozó becslések szerint a lakosság tizede nem rendelkezik érvényes biztosítással. Ezért felelős lehet az adatbázist kezelő OEP, illetve a munkáltató, amelynek kötelessége a dolgozó munkába állásakor a bejelentés. Hiába a magánszemélyt értesítik ki, csak a köz- vagy magánszférába tartozó munkahelye igazolhatja a járulék befizetését és a bejelentés tényét. Célszerű az esetek nagy számára tekintettel az ügyintézést, bizonyítást minél hamarabb megkezdeni. Cikkünkben a biztosítási jogviszonyt eredményező foglalkoztatáson kívüli eseteket vesszük sorra, amikor valaki az egészségbiztosítóval kötött megállapodás alapján válik jogosulttá valamilyen társadalombiztosítási szolgáltatásra.

Hazánkban a társadalombiztosítás kötelező, azaz sem a munkavállaló, sem pedig a foglalkoztató nem döntheti el, hogy óhajt-e társadalombiztosítási jogviszony alanyává válni, vagy sem. Vagyis, ha valaki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, vagy ilyen jogviszony keretében foglalkoztat valakit, akkor akaratától függetlenül biztosítottnak, illetve foglalkoztatónak minősül. Ez a szigorú következetesség jellemzi a társadalombiztosítási jogszabályok egészét: biztosítást csak a fent említett jogviszonyok alapján lehet szerezni, a járulékokat csak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni, ami viszont azt is jelenti, hogy csak e jövedelmek képezhetik az ellátások alapját.

"Szívességi bejelentés"

A Tbj-tv. (1997. évi LXXX. törvény) szigorú felelősségi szabályokat fogalmaz meg a "szívességi bejelentés" ellen. E szerint: a foglalkoztató, aki (vagy amely)

- valótlan adatok feltüntetésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, a kijelentésig, illetve mindaddig, amíg az illetékes igazgatási szerv a bejelentés jogtalanságát meg nem állapítja, köteles a járulékot megfizetni, illetve

- a biztosított járulékalapul szolgáló jövedelmét a ténylegesnél magasabb összegben jelenti be, vagy a bejelentett időre jövedelemcsökkenésének a bejelentését elmulasztja, elkésetten teljesíti, a bejelentett időre, illetőleg a tényleges kereset megállapításáig köteles a bejelentett magasabb összeg után a járulékot megfizetni.

Mindeközben az érintettet természetesen nem illetik meg az ellátások.

Megállapodás az egészségbiztosítóval

A jogszabálynak ezt a "vonalasságát" némileg lazítják azonban a megállapodási lehetőségek, illetve a járulékfizetők bizonyos - jogszabály adta – döntési lehetőségei. (Más kérdés, hogy ez utóbbiak többsége vélhetően inkább bevételi megfontolásokból, mint a biztosítottak érdekében került be a törvénybe.)

Először lássuk a megállapodásokat, illetve tisztázzunk egy félreértést: a belföldinek minősülő személy egészségügyi szolgáltatás érdekében megállapodást nem köthet.

A minimálbér után fizetendő 9 százalék

Amennyiben valaki nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor a minimálbér alapján (illetve a családjában az egy főre jutó havi jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, ha a települési önkormányzat polgármestere a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54/A. §-a alapján hatósági bizonyítványt állított ki a belföldi személy családjában egy főre jutó havi jövedelemről) 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

A járulék megfizetése érdekében az adóhatósághoz kell bejelentkezni.

A járulékfizetés átvállalható

Ez azonban nem önkéntes döntés, hanem kötelezettség, még akkor is, ha a járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. (A járulékfizetés átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.) Az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult tehát nem mérlegelheti, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékért szolgáltatást szerezzen-e, hanem köteles azt fizetni.

Külföldi megállapodása az egészségbiztosítási pénztárral

A külföldinek minősülő személyt (például tartózkodási engedéllyel nem rendelkező EGT-állampolgárt) ez a kötelezettség nem terheli. Ő "valódi" megállapodást köthet az egészségbiztosítási pénztárral. Ennek azonban meglehetősen "borsos" az ára, hiszen havonta a minimálbér összegét kell megfizetnie. Igaz, ezt is átvállalhatja más szerv vagy személy, tehát akár az érintett foglalkoztatója is. További korlátozás, hogy e megállapodás alapján az érintettnek egészségügyi szolgáltatás – a sürgősségi ellátás kivételével – a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg hat hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai érdekében megállapodást kötni nem lehet.

Megállapodás a nyugdíjbiztosítóval

A nyugdíj-biztosítási ellátások érdekében többféle megállapodás is köthető az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél. Ezek lényegét az alábbiakban vázlatosan összegezzük.

Nyugellátásra jogosító idő szerzése

A megállapodás célja: nyugellátásra jogosító idő + nyugdíjalapot képező jövedelem. Ilyen megállapodást az a nagykorú, belföldinek minősülő személy köthet, aki

- nem biztosított vagy

- biztosítása szünetel.

A megállapodás ára

A megállapodás havi ára: a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetés felső határnapi összegének figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege x 29,5 százalék (21 százalék nyugdíj-biztosítási + 8,5 százalék nyugdíjjárulék).

Megállapodás a magánnyugdíjpénztárral

Amennyiben valaki magánnyugdíjpénztár tagja (akár kötelezően, akár önkéntesen), akkor a magánnyugdíjpénztárral is megállapodást kell kötnie. Ebben az esetben a nyugdíjbiztosításhoz csak 21,5 százalék járulékot kell fizetni, a fennmaradó 8 százalék tagdíj formájában a magánnyugdíjpénztárat illeti.

A nappali tanulmányok idejének elismertetése

A megállapodás célja: a nappali tanulmányok idejének elismertetése. Ilyen megállapodást az a személy köthet, aki felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányainak az idejét szeretné szolgálati időként elismertetni.

A megállapodás díja

Ennek díja: a szolgálati időként elismerhető időszak napjainak a száma és a megállapodás megkötésének a napján érvényes minimálbér harmincadrészének a szorzata x 29,5 százalék (21 százalék nyugdíj-biztosítási járulék és 8,5 százalék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék) nyugdíjjárulék.

Amennyiben a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.

Szolgálati idő meghosszabbítása

A megállapodás célja: szolgálati idő meghosszabbítása. Az a személy kötheti meg ezt a megállapodást, akinek a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjhoz meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy – az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni.

A megállapodás ára

Ennek ára: a szolgálati időként elismerhető időszak napjainak a száma és a megállapodás megkötésének a napján érvényes minimálbér harmincadrészének a szorzata x 29,5 százalék (21 százalék nyugdíj-biztosítási járulék és 8,5 százalék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék) nyugdíjjárulék, amit a megállapodás megkötését követő 15 napon belül egy összegben kell megfizetni.

A megállapodás megkötésének határideje

A megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető.

A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgálati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A 2000. január 1-je előtt jogerős határozattal elbírált igények esetében újabb szolgálati idő szerzésére megállapodás nem köthető.

Szolgálati idő szerzése a gyes idejére

A megállapodás célja: szolgálati idő szerzése a gyes idejére.

Ilyen megállapodás köthető:

- az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére, valamint

- arra az időtartamra, amelyre a családok támogatásáról szóló törvény alapján a gyermekgondozási segély nem jár.

A megállapodás költsége

Ennek költsége: a megállapodás megkötése napján érvényes gyes összege x 8,5 százalék nyugdíjjárulék.

A járulék megfizetésének határideje

Az 1998. évre vonatkozó megállapodás esetén a járulékfizetést a megállapodás megkötése napján érvényes járulékmértékek figyelembevételével, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül, egy összegben kell teljesíteni.

A másik lehetőség szerinti megállapodásnál, amennyiben változik a gyes összege, vagy a nyugdíjjárulék mértéke, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.

A járulékfizetés átvállalása

A fent említett megállapodásokat a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.

A nyugdíjjárulék csökkenti az adóalapot

A megállapodás alapján nyugdíjjárulékként (tagdíjként) fizetett összeg 25 százaléka csökkenti – az azt ténylegesen fizető - magánszemély Szja-tv. szerinti összevont adóalapjának adóját.

A járulékfizetést a munkáltató átvállalhatja

A munkaviszonyban álló dolgozó esetében – "szükségből erényt kovácsolva" – vállalhatja a foglalkoztató, hogy a havi 131 ezer forint után megfizeti a járulékokat abban az esetben is, ha az érintett tényleges munkabére ennél kevesebb. (Ez a lehetőség lényegében "felülírja" a korábbiakban foglalt magasabb összeggel történő bejelentés következményére vonatkozó felelősségi szabályt.) Ekkor a többlet – tehát a tényleges jövedelem és a 131 ezer forint közötti különbözetet terhelő – egyéni járulékot a munkáltatónak kell viselnie, viszont a munkavállaló 131 ezer forintos ellátási alapra tesz szert.

Egyéni, társas vállalkozások és evások járulékátvállalása

Ugyanez a lehetőség adott az egyéni és társas vállalkozók számára is.

Sőt, az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetében ennél magasabb járulékalap vállalására is van mód. Az erre vonatkozó – teljes adóévre érvényes – nyilatkozatot a vállalkozó a tárgyévet megelőző év december 20-áig teheti meg.

Mezőgazdasági őstermelő járulékátvállalása

Ugyancsak vállalhatja magasabb összegű járulékalap után a járulékok megfizetését a mezőgazdasági őstermelő. Neki az érintett év február 15-ig lehet erre vonatkozóan nyilatkozatot tennie.

A magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítése

A kötelező társadalombiztosítási rendszerrel összefüggésben meg kell említenünk a magán-nyugdíjpénztári tagdíj 8 százalékos mértékének 10 százalékra történő kiegészítésének lehetőségét. Ezt akár a munkáltató (ebben az esetben viszont minden munkavállalóra egyforma mértékkel és feltételekkel), akár az érintett tag egyoldalúan vállalhatja.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 14.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem