Azonnali hatályú felmondás – a szubjektív jogvesztő határidő


Az azonnali hatályú munkáltatói felmondás esetén a tizenöt napos szubjektív határidő megtartását megalapozhatja-e önmagában az, hogy a munkáltató a jognyilatkozatot a tizenötödik napon írja, ha egyébként annak közlését eleve a tizenhatodik napra időzíti (a munkavállalót erre a napra hívja be személyes átadás céljából), a közlés is ténylegesen ekkor történik meg, és a munkaviszony megszűnésének időpontjaként is ez a nap szerepel? Az azonnali hatályú felmondásban az is rögzítésre kerül, miszerint, ha a személyes átadás bármely okból meghiúsul, akkor a munkáltató azt követően intézkedik a jognyilatkozat postai úton történő megküldéséről. Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben a munkavállaló sikeresen támadhatja az azonnali hatályú felmondást jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogcímén?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. június 2-án (293. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5828

[…] ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik. Ettől eltérően – egyebek mellett – az Mt. 78. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tizenöt napos határidőt megtartottnak kell tekinteni abban az esetben is, ha a jognyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján postára adják. Az idézett különös szabály csak a távollévők között, postán történő kézbesítésről szól, így ebből arra lehet következtetni, hogy az azonnali hatályú felmondás jelenlévők közötti közlése, átadása tekintetében a tizenöt napos határidő nem kerül megtartásra akkor, ha ugyan a munkáltató elkészíti a határidőn belül a dokumentumot, de a tizenötödik napon legkésőbb nem intézkedik a közlése iránt. És csak másnap, a határidő lejártát követően kísérli meg személyesen közölni azt a jelen lévő munkavállalóval. Ebben az esetben az általános […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*díjmentes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.