×

A munka világa és az Európai Unió

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 64. számában (2003. június 15.)
Az európai uniós felkészülést segítő tájékoztató anyagoknak – nyomtatott és elektronikus formában egyaránt – ma már széles a kínálata. A gazdag választék elsősorban annak tudható be, hogy a vállalkozások, különösképpen a kis és közepes cégek, illetve az egyéni vállalkozók felkészítését mind a kormányzati szervek, mind a szakmai és a civil szervezetek kiemelt feladatuknak tekintik. Noha az e munkában részt vevők véleménye szerint a csatlakozás után várható napi gondokra ma még nehéz pontos választ adni, azonban állítják: általánosságban feltérképezhető, hogy a piaci szereplők a gazdaság mely területein felelnek meg az elvárásoknak, s hol és milyen változásra lesz szükség rövid vagy középtávon. A szakmacsoportokra vonatkozó feltételek felkutatása, közzététele a következő egy év feladata. E munkát a – különösen a kis cégeket és vállalkozásokat tömörítő – szakmai szervezetek kiemelten fontosnak tartják.

Talán nem túlzás azt mondani, hogy a bőség zavarával küszködik az, aki az uniós csatlakozással kapcsolatban információkat kíván összegyűjteni, hiszen ma már rendkívül gazdag és szerteágazó e téma irodalma. Ugyanakkor a kormányzati szervek, illetve a különféle állami és civil szervezetek, valamint az alapítványok is rendeznek olyan találkozókat a fővárosban és országszerte, amelyek keretében nemcsak meghallgatni lehet e témáról szóló tájékoztatókat, hanem fel lehet tenni a napi életre vonatkozó kérdéseket is, s szakértőkkel lehet vitázni a várható nehézségekről.

Háromlépcsős felkészítő

A csatlakozási felkészülés gazdasági vonatkozásának egyik kormányzati felelőse a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), amely a partnerekkel közösen háromlépcsős programot dolgozott ki. Ennek első, alapozó szakaszában is többféle eszközzel próbálják tájékoztatni az érintetteket. Így a tárca országos előadás-sorozatot szervezett, illetve szervez a vállalkozások számára, s ennek keretében a különféle szakterületeket érintő várható változásokat próbálják áttekinteni.

E rendezvénysorozat gyakorlatilag lefedi az egész országot, hiszen minden nagy és kisebb – regionális szempontból fontos – városban megrendezték, illetve megrendezik. A sorozat rendezvénynaptára megtekinthető a gazdasági tárca honlapján, illetve a minisztériumhoz tartozó intézmények képviseletein – mint például az ITD Hungary Euro Info központjaiban. De minderről a Külügyminisztérium támogatásával működő Európai Információs Pontok elnevezésű irodahálózatnál is – szám szerint 19 működik az országban – tájékozódni lehet, mint ahogyan a kamaráknál, illetve a különféle szakmai szervezeteknél – IPOSZ, KISOSZ – is érdemes érdeklődni, hiszen e szakmai testületek szervező partnerei a minisztériumnak.

A GKM számos kiadványt készített a hazai cégeknek, a vállalkozásoknak, amelyekben a gazdaság fő területeit érintően információkat kínál az EU gyakorlatáról. Ezek sorába tartozik az "Iránytű" címmel kifejezetten a kis- és középvállalkozások (kkv) számára készült kiadvány, amely bár címszavakban, de áttekinti a vállalkozók számára legfontosabb területeket.

Egyenlő esélyekkel

Ebből az anyagból tudható meg például, hogy az EU-csatlakozást követően a társaságoknak levélpapírjaikon, megrendelőlapjaikon fel kell tüntetniük – egyebek mellett -, hogy mely cégbíróságon tartják nyilván a céget, s hol van a székhelyük. Ha pedig felszámolás alatt állnak, akkor természetesen ennek tényét is jelezniük kell.

A vállalkozásoknak a csatlakozást követően rendelkezniük kell az egész Unióra kiterjedő áfaazonosító számmal, amelyet a vevő áfaazonosítójával a számlákon kell feltüntetni. Hasonlóképpen nagy vonalakban, de a legfontosabb információk megtudhatók továbbá például a fogyasztóvédelemről, a szakképzésről, a környezetvédelemről, a termékfelelősségről vagy éppen a terméktanúsításról. Gyakorlatilag ugyanezen témaköröket veszi végig az a négyszáz oldalas kiadvány is, amely szintén a kis- és középvállalkozásoknak szól, ám ezek közül is azoknak, amelyek már részleteiben is kíváncsiak egy-egy szakterületet érintően az EU gyakorlatára.

Az alapozó szakasz feladata, hogy a kis- és középvállalkozásokat megismertesse a Széchenyi Vállalkozásfejlesztő Programmal, amelyet – összhangban a Kisvállalkozások Európai Chartájával – a kormányzat kifejezetten a kkv-k megsegítésére indított. A program célja, hogy egyrészt elősegítse a növekedésben lévő cégek további fejlődését, a hazai és a külföldi piacokon való terjeszkedését. Másfelől a stagnáló, de életképes vállalkozásoknak is lehetőséget kínál ahhoz, hogy megerősödjenek a piacon. A harmadik feladatcsoport a hátrányos helyzetű vagy hátrányos térségben működő vállalatok esélyegyenlőségének megteremtése.

Támogatási eszközök

A 2003-2006 közötti időszakot felölelő program többféle módon kínál segítséget. Így az eszközök között megtalálhatók a vissza nem térítendő támogatás, újfajta hitel-, garancia- és tőkebefektetési konstrukciók, illetve visszatérítendő támogatások. A mikrovállalkozások e program részeként vehetik igénybe a Széchenyi-kártyát, amellyel maximum 5 millió forint forgóeszköz-finanszírozási hitel kapható. Hasonlóképpen a finanszírozási gondokat hivatott enyhíteni a Technológiai Felzárkóztatási és Beruházási Hitelprogram, amely 10-15 éves futamidőre összesen 120-150 milliárd forintot ajánl fel. Akik nem rendelkeznek e lehetőség igénybevételéhez szükséges saját forrással, azok állami kockázatitőke-társaságokon – Kisvállalkozás Fejlesztő Pénzügyi Rt., Beszállítói Befektető Rt., Corvinus Rt., regionális fejlesztési társaságok – keresztül juthatnak tőkéhez.

Szintén az alapozó szakasz feladata az úgynevezett "vállalkozói tükör, üzleti stratégia" elkészítése: az ehhez összeállított segédanyag révén. Ezzel a tárca szándéka az, hogy a vállalkozások szembesüljenek a várható változásokkal. A tapasztalatok szerint egyébként e teszt elkészítése során a vállalkozók első alkalommal vehetik számba, hogy mire is kell felkészülniük. Azaz: képet kapnak arról, hogy milyen, az üzletmenetet befolyásoló változások várhatók a csatlakozás után a szabályozásban, az üzleti partnerkapcsolatokban, milyen új lehetőségekkel és új versenytársakkal kell számolniuk, illetve milyen konkrét intézkedések szükségesek a lehetőségek kihasználásához.

A GM a felkészítések második, intenzív szakaszában félnapos szemináriumokat szervez, amelyek több részből állnak. Először rövid előadások hangzanak el a kormány által adott, az EU-csatlakozást segítő lehetőségekről, a közérdekű uniós tudnivalókról. E körbe tartozik például az adópolitika, a vámpolitika, illetve az EU-s pályázati, valamint az információszerzési lehetőségek részletezése. Továbbá olyan gyakorlati információk is elhangoznak, mint a kapcsolatépítés mechanizmusa az EU-val.

 

Borúlátó fényképészek

Bár a hazai fotós-, fényképészszakma technikai felkészültsége megfelelő ahhoz, hogy az EU-ban versenyképes maradjon, a fényképészek mégsem várják jó hangulatban a csatlakozást – jellemzi az ágazatot Urbán Júlia fényképész. Az elmúlt években a magyar kis- és egyéni vállalkozásoknál jóval olcsóbban, ám gyengébb minőségben dolgozó multinacionális cégek "elvitték" a piac egy részét, ezt azonban még a több lábon állással ki lehetett védeni. A felszerelések, az anyagok, amikkel a magyar fotósok, fényképészek dolgoznak, ugyanaz, mint amiket nyugati kollégáik használnak. Igaz, mindennek megvan a következménye is, számos vállalkozó nyögi ugyanis a felvett hitelek törlesztőrészleteit. Ám az utóbbi időben éppen a kormány – amelynek segítenie kellene a hazai "kicsiket" – nehezíti e szakma életét azzal, hogy immár az okmányirodákban is elkészíthetők a hivatalos dokumentumokhoz szükséges fényképek. Ez az új helyzet is komoly piacvesztést jelent a szakmának. Szerintük a rendelkezés már csak azért is érthetetlen, hiszen az előírt méret nem felel meg az EU-szabványnak, ugyanakkor jelentősen sújtja a vállalkozásokat. A jelenlegi 2-3 százalékos árrés kevés a túléléshez, így e szakma vállalkozásai már középtávon halálra vannak ítélve. E területen a kormányzat más intézkedései sem segítenek, így például a Széchenyi-kártya sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Oktatószemináriumok

Ezt követően a szeminárium résztvevői szakmák szerint 2-3 szekcióban folytatják a munkát, amíg végül kiscsoportos konzultáció és tréning zárja a felkészítést. A szeminárium végeztével ismét lehetőség nyílik a "vállalkozói tükör" elkészítésére. A felkészülés harmadik szakaszában viszont az ismeretek szinten tartása, aktualizálása, továbbfejlesztése a feladat. Ebben aktív szerep hárul a szakmai szervezetekre, a kamarákra, az ITDH regionális szervezeteire, amelyek különféle eszközök igénybevételével tájékoztatják az érintett vállalkozásokat a következő hónapokban.

Igen bőséges felkészítő anyaggal rendelkezik az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ). Az egyik az "Egyéni vállalkozások alapítása az EU országaiban" című, a KISOSZ támogatásával készült, több mint 200 oldalas kiadvány. Ez országonként tekinti át a vállalkozások alapításának feltételeit. Minderre azért volt szükség – vélik az IPOSZ-nál -, mert 2001. július elsejétől már minden magyar állampolgárnak lehetősége van külhoni egyéni vállalkozás alapítására, így talán akadnak olyanok Magyarországon, akik nyelvet is beszélnek, s úgy vélik: külföldön kívánnak vállalkozni. Az e gondolattal kacérkodóknak mindenképpen érdemes áttekinteni e kiadványt, és kellőképpen tájékozódni – javasolják a szerkesztők.

Regionális tanfolyamok

Az IPOSZ tananyagsorozatában jelent meg – 16 füzetben – az a felkészítő tájékoztató, amely a gazdasági élet egészét kívánja átfogni, és felvázolja, hogy mire lehet számítani az egyes területeken. Így például a sorozat egyik füzete a lobbizási tevékenységgel foglalkozik, amelynek várhatóan megnő a szerepe a csatlakozást követően. Ugyanakkor kitér a szociális párbeszéd kis- és középvállalatokat érintő vonatkozásaira is.

A sorozat további füzetei például az európai társasági és versenyjoggal, az európai szabványosítási rendszerrel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelmi elvárásokkal foglalkoznak. A sorozat utolsó tagját kifejezetten a mikro- és kisvállalkozások felkészítésére szánták a szerkesztők, amelyből olyan területek követelményeiről nyerhető információ, mint például a környezetvédelem számos vonatkozása vagy éppen a munkavédelem, illetve az adózás.

Az IPOSZ egyébként is aktív szerepet vállal az EU-csatlakozás előkészítésében, hiszen – a kiadványok elkészítésén túl – már a múlt évben 21 regionális felkészítő tanfolyamot szervezett, illetve szervez az idén is.

Emellett megkezdődtek az előkészületei annak az öt szakmacsoportban elkészülő kiadványsorozatnak, amely a 2003 őszétől induló szakmai felkészítés segédanyaga lenne. Az öt szakmacsoport a következő: építő-, fém-, faipar, gépjárműszerelés, illetve a vegyes szakmák. E füzetekből már megtudható lesz, hogy például mire kell számítania a kőművesnek, a szobafestőnek, a hegesztőnek, az asztalosnak vagy éppen a fodrásznak 2004. május 1. után.

 

Lépéshátrányban a kisebb cégek

A hazai kis- és középvállalatok közül a tapasztalatok szerint kevés kezdte meg a felkészülést az uniós csatlakozásra – derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég felméréséből. Mindez azért is elgondolkodtató, mert a cégvezetők 76 százaléka szerint vállalkozásuk piaci helyzetét közvetlenül befolyásolja majd Magyarország uniós tagsága.

A felmérés rávilágít, hogy a kis- és közepes vállalkozások első számú irányítói a kelleténél kevesebb uniós információval rendelkeznek. Ezt a tényt maguk a megkérdezett vezetők is elismerték, hiszen a válaszadók 84 százaléka úgy vélte, nincs birtokában a piaci megkapaszkodáshoz szükséges új ismereteknek.

Hasonlóképpen a megszerezhető pénzforrásokról sem kellően informáltak a cégvezetők, jelzi ezt, hogy a tanácsadó által megkérdezett társaságoknak mintegy fele egyáltalán nem lát tisztán a beruházási forrásokat és azok nagyságát, illetve a pályázatok módját illetően. Ugyanakkor a megkérdezett cégek 58 százaléka azt sem mérte fel, hogy a csatlakozás miként fogja majd befolyásolni vám- és áfa-nyilvántartási rendszerét, adatszolgáltatási vagy adókötelezettségeit.

A felmérés tanúsága szerint az önkormányzatok esetében ugyancsak szemléletváltozásra lesz szükség, hiszen a csatlakozást követően teljesen új alapokból és más eszközökkel lehet pénzhez jutni. Noha a helyhatóságok már 2004. január elsejétől pályázhatnak közösségi forrásokra, a keretek kihasználásához igen nagy erőfeszítésekre lesz szükség. A megfelelő előkészületeket akadályozza ugyanis az elmaradott infrastruktúra, illetve a szűkös anyagi és személyi feltételek. A legjobban és a leghatékonyabban a térségek pályázhatnak majd az uniós alapokra. Hasonlóképpen a kisvállalkozásoknak is összefogásra lesz szükségük, hogy sikeresen lépjenek fel egy-egy projekt pénzeszközeinek elnyeréséért.

Partneri kapcsolatok

A szervezet aktivitását jelzik az idei év további részében tervezett feladatok, amelyek között a Business Support II. program is megtalálható. Ennek keretében 14 hazai szakember továbbképzésére kerül sor hét szakterületen. Ezek: a minőségbiztosítás és az ehhez kapcsolódó menedzsmentképzés, a környezetvédelem, a szociálpolitika és a foglalkoztatás, a munkahelyi biztonság, a szabványügy, a tanúsítás és a felnőttképzés.

A felkészítés célja, hogy a résztvevők képezzék majd ki az egyes régiókban az ipartestület azon szakembereit, akik az adott témakörök tanácsadói lesznek. A projekt részeként szó van arról is, hogy 20 témakörben felkészítő füzetek készülnek. E munkában az Osztrák Gazdasági Kamara ipari és kézművesszekciója nyújt segítséget.

Szintén a gazdasági tárca partnereként segíti a felkészülést a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), amely ezt a munkát már a Külügyminisztérium támogatásával 1996-ban megkezdte. Az elmúlt években – a felkészülés részeként – 26 kiadványsorozatot készítettek, illetve konferenciákat, előadás-sorozatokat szerveztek.

Az idén az év elejétől kezdődött a speciális szakmai felkészítés. Ekképpen például az építőanyag-kereskedelem, a villanyszerelés, az épületgépészet, az ács-, illetve az asztalosszakmákban dolgozók számára készültek speciális kiadványok. Az idei előadás-sorozat részeként – egyebek mellett – optikusok, fogtechnikusok, szálláshely-szolgáltatók, cukrászok, szakácsok, építőipari és szerelési vállalkozók számára nyújtanak hasznos információkat. A BKIK-ban egyébként úgy látják, hogy a vállalkozók körében alapvető gond van a szemlélettel, így munkájuk fontos része az általános mentális felkészítés és a szemléletváltás elősegítése.

Lépéselőnyben a kereskedők

Az uniós felkészülés aktív és folyamatos munkát igényel a kereskedelemben és a vendéglátásban annak ellenére, hogy a nagy multinacionális kereskedőcégek az elmúlt egy évtizedben már megtelepedtek Magyarországon. E munka komoly erőfeszítést jelent minden szakmai szervezetnek, így az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ), a kereskedőket és vendéglősöket tömörítő KISOSZ-nak, illetve az Országos Kereskedelmi Szövetségnek (OKSZ) is.

Vámos György, az OKSZ főtitkára szerint sajátos helyzetben van a kereskedelem, ahol a multinacionális nagyvállalatok megjelenésével – ami jelentősen megemelte az ágazat foglalkoztatási képességét – mára már szinte "megvalósult" a csatlakozás az Unióhoz. A kereskedők ugyanis rákényszerültek arra, hogy az erős versenyhelyzethez alkalmazkodjanak, hiszen csak így tudtak, s tudnak ma is életben maradni. A kialakult szerkezethez természetesen a jogszabályi környezet is alkalmazkodott, így a harmonizáció is szinte teljes egészében megvalósult. Ekképpen minden uniós követelményt már nálunk is be kell – kellene – tartani. A tapasztalatok szerint a higiéniával vannak még problémák, ám ez sem a jogszabályi hiányosságokra vezethető vissza, sokkal inkább az előírások áthágása jelent problémát.

Néhány nyitott kérdés azért van, hiszen nem lehet még pontosan tudni, mi lesz az úgynevezett betétdíjas rendszerrel, ami a kereskedők számára a napi munkában igen fontos. Az EU-ban keretszabályozás létezik, ami ismert itthon, de a hazai gyakorlat részleteinek kidolgozása a következő időszak feladata lesz. Ugyancsak fontos kérdés, ám még nem teljesen tisztázott az úgynevezett letétdíjas rendszer megvalósítása. Ez például a roncsautók, az akkumulátorok, az elhasznált hűtőgépek visszagyűjtését érinti. E rendszer megvalósítása pluszköltséggel jár majd, amit a kereskedők vélhetően beépítenek az árba. A környezetvédelmi tárca egyébként e területen szigorú szabályozást kíván bevezetni, ám ma még ez is nyitott kérdés. A kereskedők egyébként leginkább a környezetvédelmi előírásoktól tartanak.

 

Lemaradásban a hazai cégek

A magyarországi vállalatok jelentős része még mindig nem rendelkezik elegendő ismerettel az Európai Unióban hatályos jogszabályokról s a várható működési feltételekről – derült ki az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) által elvégzett felmérésből.

A csatlakozó országok nemzeti kamaráival közösen lebonyolított vizsgálat szerint a magyar vállalatok 4 pontból 2,2-re értékelik az uniós jogszabályoknak való általános megfelelésüket. A megkérdezett 450 hazai cégnek csupán 53 százaléka gondolja úgy, hogy ismeri az uniós jogszabályokat, ám közülük csupán tíz százalék tájékozott teljes mértékben, míg 43 százalékuk részben ismeri a direktívákat. A válaszadók 28 százaléka ugyanakkor azt állítja, hogy "semmilyen információval" nem rendelkezik. Általános a vélemény, miszerint hasznosak és "minőségiek" az információs források, ám ezek sorában – vélik a megkérdezettek – kiemelt fontosságúak az európai uniós kiadványok.

A csatlakozni kívánó országok felkészülési aktivitását figyelembe véve Magyarországon lemaradás tapasztalható. Jelzi ezt az is, hogy az országok közül másodikként Magyarország cégei nyilatkoztak a legnagyobb arányban – hatvan százalékban – úgy, miszerint az uniós felkészüléshez még hozzá sem fogtak. Ugyanakkor rendkívül csekély azon cégek aránya, amelyek már sikeresen bevezették a közösségi jogszabályokat: e vállalkozások a megkérdezetteknek mindössze öt százalékát teszik ki. A válaszadók úgy vélik: az uniós direktívák közül leginkább a versenyszabályok szigorától lehet tartani.

Mindezzel együtt a válaszadó cégek többsége támogatja az integrációt. A megkérdezettek 58 százaléka elégedett a csatlakozási tárgyalások eredményeivel, míg 29 százalékuk elégedetlen. Ez utóbbi adat alapján a magyarországi elégedetlenség aránya – a csatlakozni kívánó országok közül – a legmagasabbak közé tartozik.

A felmérés kiterjedt az üzleti várakozások felmérésére is. Ezek szerint a válaszadók 53 százaléka optimista, míg 27 százalékuk pesszimistán ítéli meg kilátásait.

Versenyre készülnek

A kereskedelemben uralkodó kemény versenyhelyzetet jól mutatja, hogy manapság – éves szinten – a kiskereskedők 10-15 százaléka bezár, ám közel ennyi üzlet meg is nyílik. Ez azt jelenti, hogy több év távlatában várhatóan csökken a kis üzletek száma, hiszen a különbség évente néhány száz a bezárások javára. Drasztikus mozgások azonban e piacon nem várhatók sem most, sem a következő években. A kiskereskedelem számára egyébként kedvező irányzat bontakozik ki Nyugat-Európában, hiszen már tapasztalható a kisüzletek előretörése. Remélhetően ez néhány éven belül Magyarországon is érezhető lesz, s így ismét felfutással számolhat a szakma.

Vámos György egyébként úgy látja, hogy 2004. május 1-je után a szállítók között is erősödni fog a verseny a kereskedelemben, ami kedvező lesz a szakmának. Az árakban azonban általában nem várható jelentős mozgás, ám ez alól kivételt jelentenek az élelmiszerárak. E termékeket érintően akár le-, akár felfelé is lehet számottevő mozgás. Ám a versenytől a kisvállalkozóknak nem kell félni – véli Vámos György -, hiszen a versenytársak a lakókörnyezetben működő kisüzletekhez jutnak el a legnehezebben. A működési feltételek tehát a jövőben is hasonlóak lesznek, mint manapság.

Bár a kereskedelemben már több területen csatlakozásközeli helyzet alakult ki, az ÁFEOSZ fontosnak tartja tagjai felkészítését a 2004. május elseje után várható változásokra. Noha e munkát már az elmúlt években megkezdték, azért az utolsó évre is maradt teendő. Ezek szerint bizonyos tárgyi feltételek megteremtése a következő hónapok feladata lesz. Ezek között az üzletek technikai korszerűsítése, az egységes informatikai rendszer kiépítése, a COOP üzletlánc standardjainak fejlesztése, ezek betartatásának szigorítása a soron következő "lecke". A szervezet ugyanakkor oktatási csomagot is összeállít az uniós tudnivalókból. Továbbá tematikus előadásokat szerveztek és szerveznek, illetve számos kiadvány is készül tagjaik számára.

Képzési csomag

A komplex képzési csomag – amelynek elkészítése napirenden van – egyebek mellett az EU fogyasztói piacának helyzetével, a versenytársakkal, a várható gazdasági tendenciákkal, a korszerű kereskedelmi módszerekkel s a tagok számára elnyerhető támogatási lehetőségekkel foglalkozik. A képzési programot elkészítik a felső vezetők, a fiatal szakemberek, illetve a COOP-boltvezetők és helyetteseik számára is. A fiatal szakemberek képzését posztgraduális oktatás formájában tervezik, amelynek megvalósítását a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Vezetőképző Intézetével közösen szervezik.

A HACCP – Hazard Analisys and Critical Control Points, amely az EU-ban 1993 óta ajánlott élelmiszer-biztonsági rendszer – nemcsak a kereskedőknek, de a vendéglátóknak is gondot okoz. Ezt ráadásul tetézi a szakma nem túl jó helyzete, hiszen a tőkeszegény vállalkozások többsége már ma is nehezen kapaszkodik meg a piacon. E kört a gyorsétkeztetőláncok megjelenése s a turizmus forgalmának csökkenése is sújtja. Ráadásul a Vendéglátók Ipartestülete szerint a jogszabályi környezet sem kedvez az ágazatnak. Így nem csoda, hogy a HACCP korábban tervezett 2003. január elsejei kötelező bevezetése nagy felháborodást, ellenállást váltott ki, hiszen ez komoly beruházást jelentett volna a vállalkozásoknak. Igaz, a haladék csak 1,5 éves, lévén az újabb bevezetés időpontja egybeesik a csatlakozás napjával.

Az ipartestület és a KISOSZ egyaránt úgy véli: ma még nem lehet tudni, hogy a HACCP-vel kapcsolatban pontosan mi az elvárás, hiszen ez az EU-tagországok számára is csak ajánlott. Ám az EU-gyakorlattól függetlenül ez az átállás nem lesz, nem lehet zökkenőmentes, főként a kis létszámú családi vállalkozásban üzemeltett vendéglők számára, hiszen a rendszer működtetése komoly adminisztrációs terhet is jelent. Emellett a bevezetés sikere attól is függ, hogy jelenleg milyen felszereltséggel működik egy-egy vendéglő. Ugyanis ettől függően kell, kellene lecserélni a berendezéseket az előírtaknak megfelelően.

Szakemberek szerint ez a saját tulajdonú üzletekben – ahol korszerűbb felszerelésekkel dolgoznak – kisebb anyagi teher lesz, ám a bérleményekben működő éttermeknél a beruházás ráfordítása valószínűleg tetemesebb összeget jelent majd.

Az ágazat pozíciója nem túl jó a csatlakozás előtt, hiszen a fent említett gondok mellett további nehézséggel is számolni kell. Nevezetesen 2004. január elsején jár le az a tízéves védettség, amit a bérleményben működő vendéglők kaptak még az előprivatizáció során az 1990-es évek elején. E határidő után a helyiség tulajdonos önkormányzata minden következmény nélkül felmondhatja a bérletet. Az érintett szakmai szervezetek jelenleg is dolgoznak e helyzet megoldása érdekében.

 

Sütőipari várakozások

Vegyes várakozások tapasztalhatók a hazai sütőipar jövőjét illetően, hiszen míg a tőkehiány megnehezíti a fennmaradást, addig a meglévő kereslet segíti a megkapaszkodást. Váradi János, a Magyar Pékek Ipartestületének ügyvezető igazgatója, vállalkozó úgy véli: ha az ágazat kis- és középüzemei – a saját üzletük megnyitásához – olcsó hitelhez, támogatáshoz juthatnának, akkor túlélnék a csatlakozást. A "sarki pékek" többségének vélhetően jó lesz e változás, legalábbis ezt mutatják a jelenlegi nyugati példák. Ezek szerint a friss, jó minőségű pékáru iránt megvan a napi kereslet. Ráadásul itt megtakarítást jelent a szállítási költség, ekképpen e forma életképes. Ám itt is gond a tőkehiány, hiszen az átlagosan 2,5 százalékos bruttó nyereségből nem lehet fejleszteni. Ugyanakkor a jelenleg működő 1600 pékség egy része várhatóan be fog zárni. A HACCP előírásai e területen 2002 januárja óta már érvényesek, ám hogy ezeket mennyire tartják be, azt nem lehet tudni – állítja Váradi János. Az e szakmában vállalkozóknak egyébként jelenleg a legnagyobb gondot a bérek várható emelkedése, illetve a higiéniai előírások betartása okozza majd. Ez utóbbi esetében egyébként a hatóságok eltérő jogszabályértelmezése ugyancsak sok fejfájást okoz.

Emelkedő költségek

A csatlakozás előtt ugyancsak kezelendő problémák sora vár a közúti fuvarozókra is, főként azokra, akik részt vesznek a nemzetközi forgalomban. A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének (NIT-Hungary) ügyvezető főtitkára, Dittel Gábor elmondta: a csatlakozás előtt még több ellentmondást kell feloldani. Ezek közül talán a legszemléletesebb a munkaidő-előírásokra vonatkozik. Míg a Munka Törvénykönyve 8 órás járművezetést tesz lehetővé, addig az idevonatkozó nemzetközi egyezmény, az AETR ugyanezt kilenc órában határozza meg. Az egységes fellépés érdekében szükség lenne az ágazati párbeszédbizottság felállítására, a kollektív szerződés kidolgozására.

A fuvarozók egyébként az EU-csatlakozás után nem számítanak piacvesztésre, hiszen míg az unióbeliek komplexebb és így drágább szolgáltatást nyújtanak, addig a magyar vállalkozók jellemzően a hagyományos helyi szállítási piacon vannak jelen. Manapság mindkét szolgáltatástípusra van kereslet, így a vállalkozások, vállalkozók többnyire nem versenytársai egymásnak. Ugyanakkor – vélik a NIT-Hungarynál – 2004. május elseje után nálunk is számolni kell a bérek emelkedésével, a gépjárműadó újraszabályozásával, ami az adóterhek növekedését jelenti majd.

Szintén a költségek növekedését vonja maga után az útdíjak átalakítása. Emellett azonban a viszonylag öreg járműpark okoz fejfájást a hazai vállalkozásoknak. E probléma orvoslásához – még a csatlakozás előtt – szükség van az állami segítségre. Olyan pénzügyi konstrukció kellene, amely segítséget jelent például az autóbuszok rekonstrukciói során, a gépjármű-beruházások megvalósításában. Bár ez jelenleg nem működik, ám a GKM-ben már készül egy előterjesztés, amelynek célja, hogy megteremtse az e körben tevékenykedő mikro- és kisvállalkozások pénzügyi támogatásának feltételeit. A forrásokhoz várhatóan a második félévben már hozzá lehet jutni. Emellett más műszaki előírásokat is be kell tartani. Ilyen például a járművek kötelező műszaki vizsgája. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a műszaki előírások változásaira is.

A szakmai szervezetek, a kamarák, az állami főhivatalok EU-felkészítő anyagai, programjai mellett az interneten is sokféle információ megtalálható a csatlakozással kapcsolatban. Mindenekelőtt az említett intézmények honlapjain, de egyéb szervezetek oldalain is. Ezek száma ma már több tucatra is tehető, ugyanakkor mind magyar nyelvűek. Ezek között megtalálható – egyebek mellett – a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az EU tevékenységét témakörönként bemutató SCADplus oldal magyar aloldala, a Vállalkozás, Európa oldal. E kínálatot egészítik ki az idegen nyelvű honlapok, amelyek száma ugyancsak közel egy tucatra tehető.

A nyugati határszélen optimisták

Károlyi Gyula soproni kőfaragómester optimista, hiszen – mint mondja – az osztrák határszélre már évek óta sok megrendelő érkezik Burgenlandból. Természetesen ez azt is magával vonja, hogy határidőre és jó áron kell dolgozni, illetve a minőségnek is meg kell felelnie annak, amit az EU-tag Ausztriában elvárnak. Ám a magyar vállalkozók – ismeretei szerint – vegyes érzelmekkel várják a csatlakozást. Ennek oka, hogy e szakmának teljesítenie kell az EU környezetvédelmi előírásait. A veszélyes anyagok kezelése, tárolása, szállítása viszont beruházást igényel, ami átlagosan mintegy 10-20 százalékos költségnövekedést jelenthet. Ugyanakkor tapasztalni lehet azt is, hogy – legalábbis a kőfaragószakmában – a határ másik, osztrák oldalán is van némi félelem a magyar csatlakozással kapcsolatban

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem