Munkaviszony tartama és a táppénzfolyósítás

Kérdés: Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló veszélyeztetett terhesség miatt táppénzre került. A munkáltató a munkaszerződés lejárta ellenére is folyósította neki a táppénzt, majd csecsemőgondozási díjat és gyermekgondozási díjat is. Írásban nem történt munkaszerződés-módosítás, sem -hosszabbítás. Ebben az esetben a feleknek milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, miután a gyermek betölti a harmadik életévét? A munkavállaló hivatkozhat arra, hogy a munkáltató ráutaló magatartásával elfogadta a munkaviszony fenntartását, ami emiatt határozatlan idejűvé módosult?
Részlet a válaszából: […] ...– továbbra is folyósította a különböző társadalombiztosítási ellátásokat (táppénz, csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj) a munkavállaló részére annak veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelensége, szülési szabadsága, valamint a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltatói intézkedés iratőrzési határideje

Kérdés: A munkáltató önkormányzat fenntartásában működő kulturális intézményben az Mt. hatálya alá tartoznak a munkavállalók 2020. november 1. napjától, jogviszonyváltás okán. Az egyik munkavállaló bepanaszolta a másikat, az ügy kivizsgálásra került, melynek eredményeképpen a bepanaszolt munkavállaló kapott egy levelet a munkáltatótól, miszerint a panasz megalapozott, ezért felhívták, a jövőben tartózkodjon hasonló magatartás tanúsításától. Továbbá kifejtették, hogy az intézkedés nem munkajogi szankció, hanem a megfelelő munkahelyi viselkedésre vonatkozóan a munkáltató elvárásait megfogalmazó utasítás. A munkavállaló felvetésére kapott a munkáltatótól egy adatvédelmi tájékoztatót, melyben rögzítésre került, az adatkezelés időtartamát a munkajogi elévülési idő határozza meg, ami három év. Ez letelt. Ugyanakkor a munkáltatónál hatályos iratkezelési szabályzat alapján a személyi dossziék anyagai (többek között a fegyelmi határozat) megőrzési ideje 50 év. A kivizsgálással kapcsolatos iratok (jegyzőkönyvek), valamint a munkavállalóra vonatkozó utasítást meddig tárolhatja a munkáltató, illetve mi a teendő velük?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkáltatói utasítások, fegyelmi határozatok, egyéb jognyilatkozatok iratőrzési idejét nem határozza meg. Az adatvédelmi követelményekre is figyelemmel, ezek az iratok addig őrizhetők meg, amíg jogi relevanciájuk van. A hároméves munkajogi elévülési időnek [Mt. 286....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Egyenlő bánásmód sérelme – „feláll” az osztály

Kérdés: Társaságunknál van két munkavállaló (egy igazgató és az asszisztense), akik minősíthetetlen és toxikus magatartása már elviselhetetlen. Ők ketten folyamatosan támadják az osztályunkat (a számviteli osztályt), személyeskedő, rágalmazó leveleket írnak hol nekünk, hol a hátunk mögött a munkáltatói jogok gyakorlójának, a vezérigazgatónak. Semmilyen módon nem tudjuk magunkat megvédeni, mert az indokaink süket fülekre találnak, még akkor is, amikor bizonyítjuk, hogy a belső szabályzataink és a jogszabályok szerint jártunk el. Mindezt büntetlenül tehetik, mert a vezérigazgató is őket támogatja. Azt azonban ő is elismerte, hogy a munkánkkal meg van elégedve. Cégünknél az egyenlő bánásmód abszolút nem érvényesül. Egy egész számviteli osztály – három könyvelő, egy könyvelő és bérszámfejtő, egy főkönyvelő – akar már távozni miatta, de a cégvezető még mindig úgy gondolja, hogy nem vagyunk elég kollegiálisak, és legyünk lojálisak a céghez. Már ott tartunk, hogy engedélyt kell kérni ahhoz, hogy betarthassuk a jogszabályokat, nehogy valamivel megsértsük azt a két embert. Milyen lehetőségünk van munkajogi szempontból? Megtehetjük-e, hogy az egész osztály egyszerre „áll fel”, akár azonnali hatállyal, hivatkozva a toxikus környezetre és a kialakult helyzetre? Néhányunknak az állandó stressz már testi betegségben is jelentkezik. A munkaszerződésünkben, belső szabályzatainkban nincs semmilyen kikötés vagy tiltás azzal kapcsolatban, hogy egyszerre távozzunk, nincs tanulmányi szerződésünk sem. Milyen esélyünk lenne egy munkaügyi perben a cég ellen?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben vázolt két munkavállaló, az igazgató és az asszisztense által tanúsítottak – így a minősíthetetlen és toxikus magatartás, a személyeskedés és a rágalmazás – megítélésünk szerint olyan munkaviszonyból eredő kötelezettségek megszegésének minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Pihenőnapi munkavégzés és a munkaidőkeret-zárás

Kérdés: Munkaidőkeretben dolgozónak 4 napon belül 12 óra rendkívüli munkavégzése van a pihenőnapján. Nem kap utána másik pihenőnapot. Ugyanennek a hónapnak a végén keretzárás is van. Megkapja a dolgozó a 12 órára az alapbért +100% pótlékot. Mi lesz a keretzáráskor emiatt keletkezett +12 órájával?
Részlet a válaszából: […] ...pontok]. A két típusú rendkívüli munkaidő azonban különbözik, együttes fennállásuk nem lehetséges. Mivel a kérdés szerinti esetben a munkavállaló – eleve ismert, „beosztott” – heti pihenőnapján végzett munkát, ezért ez munkaidő-beosztástól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Egészségi alkalmatlanság – a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

Kérdés: Szociális intézményünkben közalkalmazottunk négy éven belül betölti a hatvanötödik életévét, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt. Közel kilenc éve dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban az intézményünknél. A munkaalkalmassági vizsgálaton az üzemorvostól „alkalmatlan” minősítést kapott. A munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő másik munkakört felajánlani a közalkalmazott részére. Milyen módon kell megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, és milyen juttatások illetik meg a megszüntetésből adódóan?
Részlet a válaszából: […] ...1/2025 (II. 27.) AB határozatában ugyanis kimondta: az Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a munkavállalónak (közalkalmazottnak) az adott munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Szülői szabadság – mint munkában töltött idő

Kérdés: Az Mt. külön nem sorolja a szülői szabadságot a munkában töltött időnek számító távollétek közé, így a munkáltató álláspontja szerint ez a 44 munkanap nem számít annak, ebből kifolyólag nem halmozódik ezen idő alatt időarányosan szabadság. Véleményünk szerint a munkáltató jogértelmezése téves, hiszen a szülői szabadság is fizetett rendes szabadság, azzal a különbséggel, hogy kevesebb bér jár erre az időszakra. Helyes az érvelésünk?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján jár a fizetett szabadság. E tekintetben munkában töltött időnek minősül – egyebek mellett – a szabadság időtartama is [Mt. 115. § (1) és (2) bek. b) pont]. Álláspontunk szerint a szülői szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Besorolás a „papír” alapján

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalhoz felvételre került pénzügyi és számviteli feladatkörbe egy új munkavállaló. A 29/2012. Korm. rendelet alapján az I. besorolási osztályba soroláshoz felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés szükséges. Amennyiben a munkavállaló bölcsész alapképzésen és nemzetközi tanulmányok mesterképzésen szerzett végzettséggel és mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik, besorolható az I. besorolási osztályba?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk: igen. A második fordulat szerint ugyanis, ha a jelentkező rendelkezik mérlegképes könyvelő szakképesítéssel, a felsőoktatásban szerzett szakképzettsége bármilyen szakirányú lehet. Akár bölcsész is. Elegendő továbbá az alapképzés megszerzése is, ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Cafeteria-„túlfizetés” – a visszakövetelési lehetőség

Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást nyújt a munkavállalónak. A felek közötti munkaviszony megszűnik. A cafeteriának a munkaviszony megszűnéséig időarányosan járó összegét meghaladó részt a munkáltató visszakövetelheti? Ha igen, akkor jogalap nélküli cafeteria-visszakövetelés jogcímen vagy kártérítés jogcímen?
Részlet a válaszából: […] ...és a munkáltatói szabályzatban meghatározhatja, miként vállal kötelezettséget annak megfizetésére [Mt. 16–17. §]. Amennyiben a munkavállaló az időarányosan részére járó cafeteriánál többet vesz igénybe, akkor tartalmát tekintve előleget kap a cafeteriából,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Elszámolás a munkaruhával

Kérdés: Ha a munkavállaló számára a munkáltató munkaruhát biztosít, és a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló a munkaruhát nem szolgáltatja vissza a munkáltatónak, a munkáltató a munkaruha kiadását vagy pedig a munkaruha értékének mint kárnak a megtérítését kérheti?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani [Mt. 80. § (1) bek.]. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Vasárnapi munkavégzés

Kérdés: Egy dolgozó rugalmas munkaidőben dolgozik, munkaidőkeretben, a törzsidő 9–15 óráig tart, hétfőtől péntekig. A munkaköre szerviztechnikus. A munkavállaló kérésére, esetenként dolgozhat-e vasárnap úgy, hogy helyette a következő héten egy hétköznapot megkap pihenőnapnak? Jár-e a munkavállalónak vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt eljárásnak nincs akadálya. Lehetséges tehát, hogy bár a munkavállaló hétfőtől péntekig van beosztva munkavégzésre, kezdeményezi a munkaidő-beosztás módosítását akként, hogy vasárnap dolgozna, és a következő héten az egyik hétköznapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
1
9
10
11
427