4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény háromféle jogviszony keretében foglalkoztatja a munkavállalókat: a Kttv., a Kjt. és az Mt. hatálya alatt. Mi módon kell eljárni abban az esetben, ha a Kjt. hatálya alá tartozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és ugyanannál az intézménynél egy másik, teljesen más munkakörben foglalkoztatják tovább, amely munkakör a Kttv. hatálya alá tartozik? Meg kell szüntetni a Kjt. hatálya alá tartozó jogviszonyt, és új jogviszonyt létesíteni a Kttv. hatálya alatt? Hogy alakul az új jogviszonyban a dolgozó próbaideje?

Kérdés: Három év alatti gyermeket nevelő anyukát lehet-e 0–24-es ügyeletbe beosztani? Ugyan az ügyelet nem számít az egészségügyben rendkívüli munkavégzésnek, de meglátásunk szerint az éjszakai munkavégzés tilalma mégis kizárja a 0–24-es ügyeleti beosztást.

Kérdés: Cégvezető pozícióban lévő munkavállalót törölnek a cégbírósági bejegyzésből anélkül, hogy erről előzetesen őt tájékoztatnák. Ez milyen hatással lesz a felek között érvényben lévő munkaszerződésre? Kiemelten a munkaszerződésben foglalt korlátozásokat figyelembe véve, amelyek túlzóak egy nem vezető pozíciót betöltő munkavállalóra nézve. Kérhető-e a munkáltatótól, hogy felmondással szüntesse meg a munkaviszonyt, hiszen a vezetői pozíció egyoldalú visszavonása miatt a munkaköri leírás nagy része már tárgytalanná vált?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött úgy, hogy két gazdasági társaság a harmadik társaságba olvad. Mindhárom gazdasági társaságnál az ügyvezetői tisztség ellátására munkaviszony keretében került sor. A két beolvadó gazdasági társaság esetében az eddigi ügyvezetők tisztsége megszűnik. Az ügyvezetői tisztségek megszüntetésére a gyakorlatban milyen munkajogi szabályokat kell alkalmazni?

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lévő dolgozó nyugdíjba menetel miatti – felmentési idején belül – munkavégzés alól van mentesítve. A munkavégzés alóli mentesítési idő kezdetétől határozatlan idejű kinevezéssel lehet-e alkalmazni új munkavállalót?

Kérdés: Ügyfelem egyéni vállalkozó. A könyvelője azt javasolta, hogy legyen bejelentve az egyéni vállalkozásába munkaviszonyba, mivel az kedvezőbb neki társadalombiztosítási szempontból. Mivel – álláspontom szerint – a munkaviszony alapvetése, hogy az egy alá-fölé rendeltségi jogviszony, amely feltételez egy elkülönült munkáltatót és munkavállalót, így, ha egyedül van, kizárt, hogy munkajogviszonyban álljon a saját egyéni vállalkozásában munkavállalóként bármely munkakörben. Jól gondolom? Ha igen, úgy megoldható-e a probléma akként, hogy ő maga kijelöli a munkáltatói jogkör gyakorlójának a férjét, azaz egy külső személyt, és a férjével kötné meg a munkaszerződést, és ő gyakorolná felette a munkáltatói jogkört? Gyakran merül fel ez a kérdés egyébként az egyszemélyes kft.-nél is. Ennek egyetlen tagja, aki egyben a kft. ügyvezetője is, és a kft.-nek nincsen bejelentett egyéb munkavállalója, állhat-e munkajogviszonyban a kft.-vel? Ha igen, úgy ki lehet az esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója? Kijelölhető-e külső, harmadik személy munkáltatóijogkör-gyakorlónak?

Kérdés: Intézményünk könyvtári szervezeti egysége, ahol a foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak, 2025. november 1. napjával beolvad egy másik költségvetési szervezetbe, a helytörténeti gyűjteménybe, ahol a kollégák az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók lesznek. Egy kolléganő nyugdíjasként dolgozik. Ha nem fogadja el az új munkaszerződést, jár-e neki végkielégítés vagy felmentési időre járó díjazás?

Kérdés: Egy cég több munkáltató által létesített munkaviszonyra módosítaná a munkavállalók munkaszerződését, azon okból, hogy a munkakör egy részfeladatát a másik munkáltató irányítása alatt végezzék el. A gyakorlatban reggel 6 órakor elkezdik a munkát a jelenlegi munkáltató irányítása alatt, majd a délelőtt folyamán két órában a másik munkáltató irányítása, utasítása, ellenőrzése alapján végeznék el az adott részfeladatot, ezután ismét a jelenlegi munkáltató utasítása, ellenőrzése alatt járnának el (a munkavégzés helye egyébként az utóbb bevont munkáltató telephelye, ahol a munkát a másik cég vállalkozási szerződés keretében végzi az oda kihelyezett munkavállalókkal). Ezen cél érdekében alkalmazható-e a több munkáltató által létesített munkaviszony, valamint a részfeladat tekintetében megjelölhető-e csak az utólag bevont cég munkáltatónak, vagy mindkét céget szükségszerű megjelölni? Ha több munkáltató által létesített munkaviszony jön létre, úgy kit kell bejelenteni a hatóságoknál munkáltatónak?

Kérdés: Hozzátartozó foglalkoztathatósága: önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodó szervként működő óvodánál, ahol az óvodavezető a munkáltatói jogkör gyakorlója, létesíthet e bármilyen jellegű jogviszonyt a vezető vér szerinti gyermeke?

Kérdés: Az Eszjtv. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontja és (8) bekezdése értelmezése kapcsán, az (5) bekezdés szerinti kizáró ok (a Btk. 291. § miatt „büntetőeljárás hatálya alatt áll”) fennállását a jogviszony létesítésének időpontjában kell-e kizárólag vizsgálni, vagy a munkavállalónak a jogviszony teljes időtartama alatt folyamatosan meg kell felelnie e feltételnek? A (8) bekezdésben szereplő fordulat („feltételek hiánya esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni”) pontosan mely esetkörökre terjed ki? Kizárólag arra, amikor utólag derül ki, hogy jogviszonyt eleve nem lehetett volna létesíteni (a kizáró ok már a létesítéskor fennállt)? Vagy arra is, amikor egy érvényesen létrejött jogviszony alatt később keletkezik a kizáró ok (pl. a megalapozott gyanú közlése a jogviszony fennállása alatt történik)?