40. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2010. augusztus 30.
TARTALOM

Szükséges-e a munkaszerződésben rögzíteni a munkaidő-beosztás módosítását, jelen esetben azt, hogy egyik munkavállalónk a gyerekek iskolai szünete alatt 2 órával később szeretne kezdeni?

Kis cégeknél, mint amilyen a miénk, hatékony működésre ad lehetőséget, ha egy személy két munkakör ellátására is rendelkezik képesítéssel. Köthetünk-e valakivel olyan munkaszerződést, amelyben adminisztrátorként és fagylaltárusként is alkalmazzuk, a nyári hónapokban az utóbbiként, egyébként pedig az előbbiként, a munkáltató adott hónapra vonatkozó utasításától függően? A kétféle munkakörhöz értelemszerűen kétféle bér is tartozna.

Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)-(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?

Egy munkavállalónk pénzügyi előadó, és ő osztja ki a cafeteria utalványait. A hó végi ellen­őrzéskor derült ki, hogy hibás volt az utalványok kezelése, nem átvételi elismervény ellenében adta ki azokat, és mintegy 250 000 Ft hiányzik a kasszából, nincs mögötte bizonylat. A munkavállalóval ki akarjuk fizettetni a teljes hiányt, de mivel nem írt alá felelősségvállaló nyilatkozatot a pénzkezelésre, ezért arra hivatkozik, hogy csak az átlagkeresete 50%-ig vonható felelősségre. Ez valóban így van?

Helyi önkormányzat által fenntartott könyvtárunk takarítói munkakörre közalkalmazotti jogviszony helyett munkaviszony keretében kíván alkalmazni egy munkavállalót. Vajon ezt megtehetjük-e jogszerűen?

Ausztriában keresnék munkát, mivel a múlt hónapban munkanélkülivé váltam, és a szakmában nincs sok esély itthon az újbóli elhelyezkedésre. Milyen feltételekkel lehetek továbbra is jogosult a magyar munkanélküli-ellátásra? Ha időközben mégis visszatérnék Magyarországra, jogosult maradhatok-e az álláskeresési járadékból a folyósítás hátralévő idejére járó összegre?

Közalkalmazottként foglalkoztatott munkavállalónk eddig takarítónői munkakörben volt foglalkoztatva. A takarítói munkakör ellátására általános iskolai végzettség van előírva. Ennek megfelelően alkalmazásakor figyelembe vettük az 1992 utáni jogviszonyait is, függetlenül attól, hogy nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott, mivel a takarítónői munkakörre előírt iskolai végzettséggel rendelkezett. Munkavállalónk 2010. 06. 26-án szakmai képzettséget szerzett, ennek alapján a végzettségének megfelelő munkakörbe lesz átsorolva. Kérdésünk az lenne, hogy a munkaköre változtatása, valamint a magasabb fizetési osztályba sorolása mellett ("A" fizetési osztályból "B" fizetési osztályba) újból meg kell-e állapítani a fizetési fokozatot, vagy a régi takarítónői munkakörre megállapított fizetési fokozatot kell meghagyni?

Előfordulhat az a helyzet, hogy a közalkalmazotti jogviszonyból a polgármesteri hivatalunkhoz áthelyezett személy a Kjt. alapján nem vált jogosulttá a 40 éves jubileumi jutalomra, viszont a Ktv. hatálya alá kerülésének napjától jogosulttá válik a 40 éves jubileumi jutalomra?

Munkavállalónkkal tanulmányi szerződést kötöttünk felsőfokú pénzügyi és számviteli tanulmányok idejére. A harmadik évben kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesítenie, erre a felsőoktatási intézmény tanulmányi szabályzata szerint csak banknál vagy biztosítónál van lehetőség, így azt nem tudja teljesíteni a munkahelyén. Kell-e a munkavállaló részére szabadidőt biztosítanunk a szakmai gyakorlat időtartamára, ha a tanulmányi szerződésben ezt nem kötöttük ki? Ha szabadidőt kell biztosítanunk, kell-e a munkavállaló részére átlagkeresetet vagy távolléti díjat fizetni?

Egy munkavállalónk balesetet szenvedett, munkavégzés közben ráesett a betonpadozatra, és ennek következtében komoly sérüléseket szenvedett. A munkavállalót korábban semmilyen betegséggel nem kezelték, ilyet nála meg sem állapítottak, fizikai munkakörét minden további nélkül ellátta. A baleset után viszont rokkanttá vált, mivel a munkahelyi baleset aktivizálta az addig rejtett idegi-mozgásszervi panaszokat. Most kártérítést követel az elmaradt jövedelmekért, illetve a fellépett depresszióért. Ilyen esetben is felelős a munkáltató, ha a munkabalesettel nem közvetlenül összefüggő betegség miatt nem tud dolgozni a munkavállaló?

A kollektív szerződésben az áll, hogy 12 munkanap után egy nap pihenőnap kiadása kötelező. Aratáskor megteheti-e azt a munkáltató, hogy a 13. napra rendkívüli munkát rendel el, a 14. naptól pedig újrakezdi a munkanapok ledolgoztatását?

Az augusztus 1-jétől hatályos új szabályok szerint a munkáltató csak meghatározott alkalmi munkást foglalkoztathat, attól függően, mennyi a saját létszámkerete. A törvény szerint ezt a létszámot egyenlőtlenül beosztva is fel lehet használni. Mit jelent ez?

Kft.-nk alkalmaz alkalmi munkavállalókat is. Kérdésünk, hogy e munkavállalók beletartoznak-e a cég statisztikai létszámába?

Cégünk elsődlegesen munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, így munkavállalóink többségét kölcsönzésre létesített munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. Felmerült kérdésként, hogy amennyiben bizonyos munkavállalókat a továbbiakban nem munkaerő-kölcsönzés, hanem tipikus munkaviszony keretében – saját munkavállalóként, saját céljainkra – kívánjuk foglalkoztatni, jogszerűen megtehetjük-e, hogy a munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyukat közös megegyezéssel tipikus munkaviszonyra módosítjuk?

Van-e jogszerűen lehetősége a munkáltatónak arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a törvényi mértéken felül többlet-végkielégítést juttasson a közalkalmazott részére?

Négy főt alkalmazó, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásunk egyik alkalmazottja az Mt. alapján 3 hónap lakásépítési szabadságot kért a háza felépítése céljából. Kötelesek vagyunk-e kérelmének eleget tenni? Kell-e az alkalmazottunk után járulékot fizetnünk ebben a 3 hónapban, ha úgy döntünk, engedélyezzük a távollétet?

Pályakezdő fiatalt Start kártyával foglalkoztatunk, időközben a pályakezdő felsőfokú végzettséget szerzett, mivel áprilisban sikeresen teljesítette a záróvizsgáit, és ezt jelentette munkáltatójának. A munkáltató erre figyelemmel a magasabb összegű járulékalap után vette igénybe a járulékkedvezményt. A munkavállaló részére azonban csak utóbb augusztusban állították ki a felsőfokú végzettséget igazoló okiratot. Mi a munkáltató teendője, van-e visszafizetési kötelezettsége?

Kft.-nkben a munkáltatói jogkört az egyik ügyvezető gyakorolja. Gyakran előfordul azonban, hogy tartós külföldi távolléte miatt helyettesíteni szükséges. Milyen módon jogszerű a helyettesének kijelölése akadályoztatása esetén?

Cégünknél hamarosan lejár a kollektív szerződés hatálya, és szeretnénk újat kötni, vagy ezt meghosszabbítani. A szerződés kötésére jogosult szakszervezet azonban jelezte, hogy mindenképpen bele akarja venni azt is a kollektív szerződésbe, hogy a beszállítóként dolgozó, szerelői munkálatokat ellátó vállalkozóknak milyen minimális díjazást fizethet a társaság, mivel úgy érzik, hogy a munkavállalók hátrányára fokozatosan kiszervez a munkáltató bizonyos feladatokat, és majd létszámcsökkentést fog végrehajtani, ami csökkenti a taglétszámukat. Mivel lehetne meggyőzni őket arról, hogy tegyenek le egy ilyen kikötéstől, mivel ez a társaságnak nagyon hátrányos lenne?