Felelősség rejtett sorsszerű megbetegedésért
Kérdés
Egy munkavállalónk balesetet szenvedett, munkavégzés közben ráesett a betonpadozatra, és ennek következtében komoly sérüléseket szenvedett. A munkavállalót korábban semmilyen betegséggel nem kezelték, ilyet nála meg sem állapítottak, fizikai munkakörét minden további nélkül ellátta. A baleset után viszont rokkanttá vált, mivel a munkahelyi baleset aktivizálta az addig rejtett idegi-mozgásszervi panaszokat. Most kártérítést követel az elmaradt jövedelmekért, illetve a fellépett depresszióért. Ilyen esetben is felelős a munkáltató, ha a munkabalesettel nem közvetlenül összefüggő betegség miatt nem tud dolgozni a munkavállaló?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. augusztus 30-án (40. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 778
[…] [Mt. 174. § (3) bek.]. Nincs helye ugyanakkor kármegosztásnak, ha vitán felül áll, hogy a munkavállalónál a munkahelyi balesetét megelőzően keresőképtelenséget, vagy munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedést nem állapítottak meg, és a munkaköre ellátására egészségügyileg alkalmas volt (MK 30.). A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében kifejezetten is kimondta: ha nem állapítható meg, hogy a balesetig munkaképesség-csökkenést nem okozó sorsszerű megbetegedés a későbbiekben okozott volna-e és mikor munkaképesség-csökkenést, a munkáltató teljes kártérítési felelőssége körébe a baleset által aktivizált sorsszerű megbetegedés is beletartozik. Ha a baleseti trauma aktivizálta az addig rejtett sorsszerű megbetegedéseket, akkor a munkáltató kártérítési felelőssége szempontjából nincs jelentősége sem a rejtett sorsszerű megbetegedés tényének, sem pedig a rokkantságon belüli mértékének, […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. augusztus 30-án (40. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 778
[…] [Mt. 174. § (3) bek.]. Nincs helye ugyanakkor kármegosztásnak, ha vitán felül áll, hogy a munkavállalónál a munkahelyi balesetét megelőzően keresőképtelenséget, vagy munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedést nem állapítottak meg, és a munkaköre ellátására egészségügyileg alkalmas volt (MK 30.). A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében kifejezetten is kimondta: ha nem állapítható meg, hogy a balesetig munkaképesség-csökkenést nem okozó sorsszerű megbetegedés a későbbiekben okozott volna-e és mikor munkaképesség-csökkenést, a munkáltató teljes kártérítési felelőssége körébe a baleset által aktivizált sorsszerű megbetegedés is beletartozik. Ha a baleseti trauma aktivizálta az addig rejtett sorsszerű megbetegedéseket, akkor a munkáltató kártérítési felelőssége szempontjából nincs jelentősége sem a rejtett sorsszerű megbetegedés tényének, sem pedig a rokkantságon belüli mértékének, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
