Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott álláskeresési járadék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Gyermektartásdíj - levonása álláskeresők ellátásából

Kérdés: Januárban még kaptam fizetést, amelyből levonták a gyermektartásdíjat. Ezt követően álláskereső lettem, és pár napon belül már találtam is munkát, ezért a munkanélküli-járadékot egy összegben kiutalták nekem. Ebből az összegből is vonhatták még egyszer a gyermektartásdíjat? Ezek szerint kétszer is meg kellett fizettem ezt az összeget egy hónapban?
Részlet a válaszból: […]tartásdíj fejében (Vht. 72. §). A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál az ún. "nettósított munkabért" kell alapul venni, azaz azt az összeget, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad [Vht. 61. § (1) bek.]. Az ilyen levonás után fennmaradó összegből azonban korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (Vht. 63. §).Azt, hogy a gyermektartásdíj fejében pontosan milyen módon kell a letiltást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3829

2. találat: Álláskeresési járadék - a jogosultság "feléledése"

Kérdés: Abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonyom, és bejelentkezem "munkanélkülire", de két hétre rá találok munkát, és emiatt kijelentkezem, később azonban az új munkahely nem válik be, akkor ugyanúgy vissza tudok menni "munkanélkülire", vagy ki kell várni az egy évet, illetve időarányosan igénybe lehet venni?
Részlet a válaszból: […]álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani [Flt. 25. § (1) bek.].Amennyiben talál munkát, e keresőtevékenység folytatására tekintettel "kijelentkezik" (és egyúttal az Ön számára megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása) [Flt. 28. § (1) bek. a) és g) pont], ezért az állami foglalkoztatási szerv már nem tartja nyilván álláskeresőként. Ám ha utóbb az újonnan létesített munkaviszonya mégis[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3739

3. találat: Álláskeresési járadék igénylése GYES ideje alatt

Kérdés: Munkaviszonyban álltam 2012. január 6-ig, ekkor ugyanis közös megegyezéssel került munkaviszonyom megszüntetésre. 2005. szeptember 24-én született tartósan beteg gyermekemre tekintettel GYES-t igényeltem 2012. január 7-től, mert akkor járt le a másik gyermekem után járó GYES időtartama. Mivel munkaviszonyom megszűnt, jelentkezhetek-e álláskeresési járadék folyósítására? Ha nem, akkor a GYES-t vagy az álláskeresési járadék igénybevételét javasolják?
Részlet a válaszból: […]a jogszabály nem zárja ki, hogy GYES mellett álláskeresési járadékot igényeljen, ugyanakkor amennyiben az álláskereső terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását [Flt. 29. § (1) bek. a) pont]. Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, jogszabályban meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme [Flt. 26. § (1) bek.]. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap [Flt. 27. § (3)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1233
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő és az álláskeresési ellátások ideje

Kérdés: Közalkalmazottak besorolása kapcsán az alábbi kérdés merült fel intézményünknél: van vagy volt-e olyan jogszabályi rendelkezés, amely a munkanélküli-ellátásban részesülés időszakát munkaviszonyban töltött időként határozta meg, és így a közalkalmazott besorolásánál azt figyelembe kell venni, különös tekintettel a Kjt. hatálybalépése körüli időintervallumban? Az Flt. 58. § (5) bekezdésének 1991. 03. 01.-1991. 12. 29. napja között hatályos szövege értelmében munkaviszony a munkaviszonyon kívüli biztosítotti jogviszony. Mi minősült munkaviszonyon kívüli biztosítotti jogviszonynak?
Részlet a válaszból: […]a felsorolt jogviszonyok között soha nem szerepelt a munkanélküli-, illetőleg az álláskeresési ellátásban részesülés ideje. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő fogalmától élesen el kell különíteni a nyugdíjjogosultságot megalapozó szolgálati időt, amelynek egyik alesete a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározottak szerinti biztosítással járó jogviszonyok ideje. Ideértendő természetesen a munkaviszony és a munkaviszony jellegű jogviszonyok (pl. a közalkalmazotti jogviszony) ideje is. Emellett azonban egyéb ellátásokban való részesülés ideje is szolgálati időnek minősülhet, ha ezt a törvény előírja, illetőleg az ellátásban való részesülés mellett járulékfizetés is történt. Így például a Tbj-tv. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet, a Tny. 38. § (1) bekezdés f) pontja szerint pedig nyugdíjra jogosító szolgálati időként kell figyelembe venni a munkanélküli-járadék (álláskeresési járadék), a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1175

5. találat: Munkanélküli-ellátás ideiglenesen?

Kérdés: Több mint 3 évig Írországban, illetve az ír cég részéről kiküldetésben fél évig Ausztriában is végeztem tevékenységemet, mielőtt megszüntették volna munkaviszonyomat. Úgy tudom, hogy az álláskeresési ellátást a lakóhelyem szerinti államban, azaz Magyarországon vehetném igénybe, azonban az ír cég nem állította ki az ehhez szükséges igazolásokat. Mi a teendő ilyenkor?
Részlet a válaszból: […]lakóhely szerinti tagállamba. Ez esetben (feltéve hogy nem határ menti munkavállalásról van szó) azon tagállam illetékes intézményeinek költségére részesül a munkanélküli-ellátásában, amely tagállam jogszabályainak hatálya alá legutóbb tartozott. Kiküldetés esetén (feltéve hogy az ilyen munkavégzés várható időtartama nem haladja meg a huszonnégy hónapot, és a szóban forgó személy kiküldetése nem egy másik személy leváltása céljából történik) a munkavállaló az EK rendelet I. 12. cikk (1) bekezdése alapján továbbra is azon tagállam jogszabályainak hatálya alatt marad, ahonnan a munkavállaló a kiküldetést elrendelte. Mivel legutóbb Ausztriában kiküldetés keretében végezte a munkáját, továbbra is a kiküldetést elrendelő munkáltató szerinti tagállam - azaz Írország - jogszabályainak hatálya alá tartozott, ezért Magyarországra való vissza nem térése esetén a munkanélküli-ellátást az írországi illetékes intézmények biztosítják. Az EK rendelet II. 7. cikk (1) bekezdése értelmében mindaddig, amíg az illetékes intézmény nem rendelkezik a másik tagállambeli helyzetre vonatkozó valamennyi, az ellátás vagy a járulék végleges összegének kiszámításához szükséges információval, ezen intézmény az ellátást az érintett személy kérelmére ideiglenesen megadja, illetve ideiglenes járulékot szab ki, ha az a rendelkezésre álló információk alapján lehetséges. Az Flt. 27. § (12) bekezdése szerint az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 905

6. találat: Alkalmi foglalkoztatás mellett álláskeresési járadék

Kérdés: Ház körüli és kerti munkára magánszemélyként alkalmazhatok-e havonta 15 napon, naponta legfeljebb 4 órában álláskereső személyt egyszerűsített foglalkoztatás keretében? Mennyi ilyenkor a munkaadó által fizetendő járulékok összege? Az álláskereső jogosult marad-e továbbiakban is az álláskeresési ellátásra?
Részlet a válaszból: […]alapján az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltatónál az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb egy fő foglalkoztatható. Az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontja alapján álláskeresőnek minősül az a személy, aki alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban áll, és egyéb munkaviszonyban nem áll, valamint egyéb keresőtevékenységet sem folytat. Az Flt. alkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony alatt az Efo.tv. által szabályozott munkát kell érteni. Ha tehát az Efo.tv. által meghatározott időtartamokon (legfeljebb egymást követő öt naptári nap, egy hónapon belül legfeljebb tizenöt napig, egy éven belül legfeljebb kilencven naptári napig) belül folytatja tevékenységét, az az Flt. alkalmazásában is alkalmi munkának tekintendő, és az ilyen tevékenységet folytató személy továbbra is álláskeresőnek minősül. Az Flt. szabályai szerint [28. § (1) bekezdés d) pont, 29. § (1) bekezdés d) pont, 30. § (8) bekezdés] az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében foglalkoztatott álláskereső részére folyósított álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély folyósítását sem megszüntetni, sem szüneteltetni nem kell, így az ellátások folyósítása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 823

7. találat: Külföldi álláskeresés - magyar álláskeresési segély?

Kérdés: Ausztriában keresnék munkát, mivel a múlt hónapban munkanélkülivé váltam, és a szakmában nincs sok esély itthon az újbóli elhelyezkedésre. Milyen feltételekkel lehetek továbbra is jogosult a magyar munkanélküli-ellátásra? Ha időközben mégis visszatérnék Magyarországra, jogosult maradhatok-e az álláskeresési járadékból a folyósítás hátralévő idejére járó összegre?
Részlet a válaszból: […]munka nélküli személynek a távozását követően - attól számított 7 napon belül, hogy megszűnt az általa elhagyott állam foglalkoztatási szolgálata rendelkezésére állni - munkakeresőként nyilvántartásba kell vetetnie magát annak a tagállamnak a foglalkoztatási szolgálatánál, amely tagállamban munkát keres. Az ellátásra való jogosultság három hónapig áll fenn attól a naptól számítva, amikor az érintett személy megszűnt az általa elhagyott tagállam foglalkoztatási szolgálata rendelkezésére állni. Az Flt. 28. § (1) bekezdésének i) pontja alapján meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozik, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába távozik, és legfeljebb a távozás időpontjától számított három hónap elteltével a Magyar Köztársaság területére nem tér vissza. Ha ugyanis a munka nélküli személy visszatér három hónapon belül,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 774

8. találat: Álláskeresők foglalkoztatása - támogatás mindkét félnek

Kérdés: Szeretnénk álláskereső személyeket foglalkoztatni egy új, a válság következtében munkahelyüket elvesztett személyek foglalkoztatását célzó támogatás igénylésével. Ezen konstrukció keretében a munkaadó megkapja támogatásként lényegében az álláskeresési járadék összegét. Felmerül a kérdés, hogy az álláskeresőt is megilleti-e elhelyezkedése esetén az álláskeresési járadék egyösszegű kifizetése? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszból: […]közvetlenül megelőző álláskeresési járadék alapját képző járulék­alapjához, de nem haladhatja meg a munkába lépéskor hatályos kötelező legkisebb munkabér és járulékainak 60%-át. A munkaadót a 356/2009. Korm. rendelet alapján megillető támogatás mellett ugyanakkor az álláskeresőt is megilleti az Flt. 27. § (8) bekezdése szerinti egyösszegű kifizetés. Ezen rendelkezés alapján az álláskeresési járadékban részesülő személyt - kérelmére - egyösszegű kifizetés illeti meg, ha a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesít, legalább napi négy óra munkaidőben. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 617

9. találat: Egyéni vállalkozót álláskeresőként megillető ellátások

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, szerkesztői, lektori és fordítói munkákat vállalok. Sajnos az utóbbi időben megfogyatkoztak a megrendelések, és a közeljövőben nem is várható új megrendelés. Korábban volt egy alkalmazottam is, de el kellett bocsátanom. Jogosult lehetek-e egyéni vállalkozóként valamilyen munkanélküli-segélyre?
Részlet a válaszból: […]így álláskeresőként nyilvántartásba vehetővé válik, és egyéb, az Flt. szerinti feltételek teljesítése esetén jogosulttá válhat az álláskeresőket megillető ellátásokra. Az Flt. 25. § alapján álláskeresési járadék illeti meg azt az álláskeresőt, aki az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik, és nem jogosult rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, nem részesül táppénzben, továbbá munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az Flt. 27. § (1) bekezdése szerinti jogosultsági idő az az időtartam, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt - többek között - egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. Január 1-jétől az álláskeresővé válását megelőzően vállalkozói tevékenységet folytató álláskereső is jogosult álláskeresési segélyre. Az Flt. 30. § (1) bekezdése alapján - feltéve hogy nem jogosult rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, nem részesül táppénzben - álláskeresési segélyre jogosult, aki munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. E segélyre lehet jogosult, akinek az álláskeresési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 606

10. találat: Munkabérből való levonás

Kérdés: Települési önkormányzat által szervezett közmunkaprogram keretében foglalkoztatott álláskeresők munkabéréből levonhatjuk-e az álláskeresési járadéknak a közmunkaprogram keretében ledolgozott napjaira folyósított részét?
Részlet a válaszból: […]meghatározott juttatások - illetik meg. Ha a közfoglalkoztatásban töltött napok vonatkozásában nem kerül sor az álláskeresési járadék folyósításának szünetelésére, akkor ezen időtartamra az álláskereső jogalap nélkül veszi fel a járadékot. Az Mt. 161. § (1) bekezdése alapján a munkabérről való levonásnak csak és kizárólag jogszabály, végrehajtható határozat, valamint a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye, és ettől érvényesen nem lehet eltérni. Az ily módon a jogalap nélkül felvett álláskeresési járadékot erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés, végrehajtható hatósági határozat, vagy a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem lehet a munkabérből levonni. Az Flt. 37. §-a alapján köteles az álláskereső visszafizetni a jogalap nélkül felvett ellátást, feltéve hogy erre a felvételtől számított 180 napon belül írásban kötelezték. 180 napon túl a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult (álláskereső) vétkes magatartása idézte elő. Az Flt. 38. §-a alapján a munkaadó vagy egyéb szerv köteles megtéríteni a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 409
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést