20. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2009. június 29.

TARTALOM

373. kérdés Munkaszüneti napi munkavégzés díjazása
A munkaszüneti napokon rendes munkaidőben dolgozó, havidíjas munkavállaló részére az Mt. 149. § (1) bekezdése alapján - havi munkabérén felül - "a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérét" is meg kell fizetni. Kérdésünk: megfelelünk-e az Mt. idézett szabályának, ha a havi munkabéren felül távolléti díjat fizetünk a munkaszüneti napi munkavégzés időtartamára? Hogyan alakul a díjazása, ha túlóráznia is kell az adott munkaszüneti napon?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
374. kérdés Helyettesítési díj mértéke
Egyik kolléganőnk GYES-en van, és helyettesítését úgy szeretnénk megoldani, hogy ketten látnák el a feladatait. Kérdésem, hogy mekkora helyettesítési díj adható a két köztisztviselő kolléga számára?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
375. kérdés Kötelező bérkorrekció
Nemrég szültem, januártól vagyok TGYÁS-on. A munkahelyemen az éves bérfejlesztés teljesítményértékelés alapján történik. Az idei béremelés a tavalyi teljesítmény alapján. Előfordulhat-e, jogszerű-e, ha a munkáltatóm nem emeli a béremet, mert jelenleg nem dolgozom? Fordulhatok-e jogorvoslatért bírósághoz, ha amúgy az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítményem volt, és ez alapján megilletne a béremelés?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
376. kérdés Keresőképtelen beteg tájékoztatási kötelezettsége
Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?
377. kérdés Támogatási szerződés érvénytelensége
Ipari beruházási területen működő társaságunk részt vett egy központilag meghirdetett "munkahelyteremtő beruházások támogatása" elnevezésű pályázaton, de annak ellenére, hogy a pályázati feltételeknek maradéktalanul megfeleltünk, nem kerültünk a nyertesek közé. Tudomásunk szerint az egyik konkurens pályázót a pályázati határidőt követően nyilvánították nyertesnek, és kötöttek vele támogatási szerződést. Megtámadhatjuk-e a támogatási szerződést annak érvénytelenségére hivatkozva bíróság előtt? Élhetünk-e kártérítési igénnyel a pályázat elbírálójával szemben?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
378. kérdés Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága
Kölcsönbeadó cégünk - amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá - egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó - a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján -, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
379. kérdés Cafeteria - visszamenőlegesen is jár?
Cégünknél létszámleépítés folyik. Április 30-ig 4 dolgozót küldtek el, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, további 4 dolgozó még júliusig, illetve augusztusig állományban van, de felmentve a munkavégzés alól. Május 11-én született döntés az idei "béremelésünkről". Ennek értelmében az alapbérünk nem, csak a cafeteriánk emelkedik 5000 Ft/hó összeggel - visszamenőleg január 1-jétől. Kérdésem: az elküldött, illetve közös megegyezéssel eltávozott dolgozóknak jár-e az itt töltött idejükre ez az emelés?
380. kérdés Osztott munkaidő-beosztás - a két rész közé eső idő megítélése
Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
381. kérdés Létesíthető-e megbízási jogviszony közművelődési alapfeladatra?
Létesíthető-e a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (önkormányzati fenntartású általános művelődési központnál) közművelődési alapfeladatra (művelődésszervező munkakörre) a Kjt.-n kívüli munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. megbízási jogviszony)?
Kapcsolódó tárgyszavak:
382. kérdés Betegnek nem jár fizetésemelés?
Cégünk új vezetése a fizetésemelés feltételeit és a bónuszt újra kívánja szabályozni. Ennek során a fizetést, illetve emelést kizáró tényezőként kívánják rögzíteni a tárgyévben 10 munkanapot meghaladó betegszabadság időtartamát. Munkaügyesként kétségeim vannak azzal kapcsolatosan, hogy ez jogszerű-e?
383. kérdés Munkaidő-beosztás közlésének elmulasztása
Munkavállalónk meg kívánja tagadni a további munkavégzést arra hivatkozással, hogy nem közöltük vele előre és időben a következő munkaidő-beosztását, hanem csak egy nappal annak megkezdése előtt. Valóban jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést ebben az esetben a munkavállaló?
384. kérdés Prémiumévek - a programban maradás kérdése
1953. XI. hó 30-án születtem. 2007. XII. 15-től a prémiumévek programba léptem be közalkalmazottként, mint technikai dolgozó az akkori törvényeknek megfelelően, az előnyugdíj előtt 5 évvel. Adhatom-e játszóház vagy családi napközi működéséhez a nevem úgy, hogy ebben az ellátási formában maradhassak? Képzettségeim között szerepel csecsemő- és gyermekgondozói szak is egy évtizedes gyakorlattal. Egyáltalán dolgozhatok vagy vállalkozhatok-e a prémiumévek megtartása mellett? Ha igen, mennyi időt, és hogyan adózom?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
385. kérdés Átmeneti támogatás a válság miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak
A sajtóból értesültünk arról, hogy a pénzügyi és gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások 500 ezer eurós összegű átmeneti támogatásban részesülhetnek. Lehetséges-e ezt a támogatást munkahely-megőrzési célra fordítani? Ha igen, mely jogszabály és milyen feltételekkel rendelkezik erről?
386. kérdés Vezető állású munkavállaló szabadsága
Ügyvezetőként dolgoztam az egyik cégnél, és a munkaviszonyomat közös megegyezéssel megszüntettem. Kértem a munkáltatómat, hogy a munkaviszonyom fennállása alatt ki nem adott szabadságot fizesse ki, hiszen azt azért nem tudtam kivenni, mert a cég közgyűlése nem rendelkezett a szabadságom kiadásáról. A munkáltatóm azt mondja, nem fizeti ki a ki nem vett szabadságomat, mert nekem kellett volna gondoskodnom a taggyűlés összehívásáról a szabadságom kiadása érdekében, és ha ezt nem tettem meg, akkor ez az én hibám, erről ő nem tehet. Még arra is hivatkozott, hogy a munkaszerződésemben a szabadság kivételéről nem állapodtunk meg, ami igaz is, csak nem tudom, hogy ez miért fontos. Egyébként a cég nem vezet munkaidő-nyilvántartást. Szerinte kivehettem volna bármikor a szabadságomat, persze azt nem mondta, hogy mégis mikor, hiszen mindig sok munka volt. Kérdésem: jár-e részemre a ki nem adott szabadságom pénzbeli megváltása?
387. kérdés Minőségi csere - a munkakör magasabb színvonalú ellátása iránti munkáltatói igény
Az ügyfélszolgálaton dolgozó egyik alkalmazottam helyett szeretnék egy aktuálisabb tudással és magasabb szintű nyelvismerettel rendelkező személyt felvenni. A külföldi érdekeltségünkre tekintettel rendkívül fontos lenne a külföldi vásárlók kifogástalan, magas színvonalú tájékoztatása. Ilyen esetben alkalmazható-e az ún. minőségi csere?
Kapcsolódó tárgyszavak:
388. kérdés Üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye - felfogható-e pótszabadságként?
A cégünknél működő üzemi tanács azt a határozatot hozta, hogy a tagjait megillető munkaidő-kedvezmény pótszabadság formájában illeti meg az üzemi tanács tagjait, valamint elnökét, az üzemi tanács az értekezleteit, illetve egyéb elfoglaltságait pedig e pótszabadság terhére oldja meg. Jogszerű-e ez a megoldás?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
389. kérdés Lerobbant vállalati busz - jár-e bér a munkavégzésből kiesett időre?
Ha munkavállalóink külső körülmény (időjárás, baleset) miatt nem tudnak időben beérni a munkahelyre, távollétük igazolt távollétnek minősül? Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató biztosít autóbuszt a szállításukra, de az autóbusz meghibásodása miatt késnek a munkavállalók (például külső építkezések helyszínéről)?
390. kérdés Bértámogatás megnövelése a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedésével
25 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása után bértámogatásban részesülünk immár két éve. A bértámogatás maximális mértékének az éves nemzetgazdasági átlagkereset mértékéhez kell igazodnia, ugyanakkor a bértámogatás összege nem emelkedett annak megállapítása óta, holott a nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset nőtt. Mi ennek az oka?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére