Üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye – felfogható-e pótszabadságként?
Kérdés
A cégünknél működő üzemi tanács azt a határozatot hozta, hogy a tagjait megillető munkaidő-kedvezmény pótszabadság formájában illeti meg az üzemi tanács tagjait, valamint elnökét, az üzemi tanács az értekezleteit, illetve egyéb elfoglaltságait pedig e pótszabadság terhére oldja meg. Jogszerű-e ez a megoldás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. június 29-én (20. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 388
[…] valamint rendeltetése megítélésünk szerint nem "mosható" egybe. A munkavállalót a munkaviszony fennállása alatt meghatározott időszakonként viszonylag hosszabb időtartamú - munkavégzési kötelezettséggel nem járó – pihenőidő illeti meg, amelynek célja lehetővé tenni számára a testi, fizikai, szellemi regenerálódást, kikapcsolódást – ez a rendes szabadság, mely alap- és pótszabadságból áll. Ezzel szemben az üzemi tanács tagjait, illetve elnökét megillető munkaidő-kedvezmény rendeltetése, hogy annak ideje alatt e személyek elláthassák a munkavállalók részvételi jogával összefüggő, tisztségükből eredő feladataikat. Egyértelmű tehát, hogy a munkaidő-kedvezmény rendeltetése nem a pihenés, hanem a tisztségből eredő feladatok megfelelő ellátásának lehetővé tétele. Mindebből következik, hogy a két jogintézmény között nincsen átjárás: a munkaidő-kedvezményt nem lehet pótszabadságként felfogni, hiszen annak időtartama alatt a közalkalmazott nem pihen, hanem a tisztségével összefüggő jogait gyakorolja. A munkaidő-kedvezményt éppen ezért ettől eltérő jellegű tevékenységre, így pihenésre sem lehet felhasználni, ez nem egyeztethető össze a jogintézmény rendeltetésével. A munkaidő-kedvezmény "pótszabadságként" történő szabályozása magában rejtené annak a lehetőségét, hogy annak bizonyos részleteit […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. június 29-én (20. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 388
[…] valamint rendeltetése megítélésünk szerint nem "mosható" egybe. A munkavállalót a munkaviszony fennállása alatt meghatározott időszakonként viszonylag hosszabb időtartamú - munkavégzési kötelezettséggel nem járó – pihenőidő illeti meg, amelynek célja lehetővé tenni számára a testi, fizikai, szellemi regenerálódást, kikapcsolódást – ez a rendes szabadság, mely alap- és pótszabadságból áll. Ezzel szemben az üzemi tanács tagjait, illetve elnökét megillető munkaidő-kedvezmény rendeltetése, hogy annak ideje alatt e személyek elláthassák a munkavállalók részvételi jogával összefüggő, tisztségükből eredő feladataikat. Egyértelmű tehát, hogy a munkaidő-kedvezmény rendeltetése nem a pihenés, hanem a tisztségből eredő feladatok megfelelő ellátásának lehetővé tétele. Mindebből következik, hogy a két jogintézmény között nincsen átjárás: a munkaidő-kedvezményt nem lehet pótszabadságként felfogni, hiszen annak időtartama alatt a közalkalmazott nem pihen, hanem a tisztségével összefüggő jogait gyakorolja. A munkaidő-kedvezményt éppen ezért ettől eltérő jellegű tevékenységre, így pihenésre sem lehet felhasználni, ez nem egyeztethető össze a jogintézmény rendeltetésével. A munkaidő-kedvezmény "pótszabadságként" történő szabályozása magában rejtené annak a lehetőségét, hogy annak bizonyos részleteit […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
