Találati lista:
11. cikk / 737 Bérkorrekció minimálbér emelésével
Kérdés: Többévnyi hosszú távollét megszűnését követően a bérrendezés során a munkáltató köteles-e figyelni, hogy a munkavállaló bére az adott év átlagos éves béremelése után eléri-e az adott év során meghatározott minimálbért/garantált bérminimumot? Ha nem éri el, akkor arra a szintre kell emelnie, majd a következő éves béremelés mértékével számoljon tovább? Vagy elegendő-e a visszatérés tényleges évében a gyári átlagos béremelések megadása után figyelni, hogy az adott bér a minimálbért/garantált bérminimumot eléri-e?
12. cikk / 737 Munkaszüneti napi pótlék húsvét- vagy pünkösdvasárnapon
Kérdés: Rendeltetése folytán az év minden napján működő (kivétel karácsony első és második napja, illetve november 1. és december 24. délutánja) gyógy- és strandfürdő uszodamesterei 12 órás beosztásban dolgoznak. Két 12 órás munkanapot két pihenőnap követ. Az alapbérén felül jár-e 100%-os ünnepnapi pótlék a rendes munkaidőben beosztott és munkát végző uszodamesternek húsvét-, illetve pünkösdvasárnapon, annak ellenére, hogy az Mt. 102. §-ának (1) bekezdése nem sorolja fel munkaszüneti napként ezeket a napokat?
13. cikk / 737 Munkaidőben munkahelyen kívül – a munkaadói szankciók
Kérdés: Mit tehet a munkáltató a munkából késő, illetve a munka végeztével munkahelyéről korábban távozó dolgozóval azon túl, hogy írásban figyelmezteti? Órabéresnél az igazolatlan órára nem fizet bért. Teljesítmény után bért kapó a kevesebb teljesítmény után kevesebb bért kap ugyan, de ha nincs több alapanyag, és ezért idő előtt távozik a munkából, akkor még a bére sem csökken. Igazolatlan távollét idején a biztosítás szünetel. De mi lesz az igazolatlan órával? Azt a T1041-en nem kell jelenteni. Mivel szankcionálhat még a munkáltató? Van-e joga levonni büntetésként a munkabérből? Mennyi késés után élhet az azonnali hatályú felmondással? Meddig kell tűrnie a munkáltatónak? Vagy a home office jelenség óta minden megváltozott, ha a munka el van végezve, haza lehet menni? Késés, illetve munkahelyről korábban távozás miatti kieső időre – ami igazolatlan távollétnek minősül – a munkáltató írhat-e ki szabadságot fél órára a ledolgozott 7,5 óra mellé a késő dolgozónak abban az esetben, ha a szabadság nyilvántartása órában történik? Szankcionálhat-e a munkáltató munkabérből történő levonással, ha a dolgozó nem regisztrál be vagy ki a beléptetőrendszerből, kötelezhető-e a munkavállaló a rendszer használatára?
14. cikk / 737 Beosztás szerinti munkaidő módosítása
Kérdés: A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását egy nappal korábban módosította, figyelmen kívül hagyva az Mt. 97. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. Eredeti beosztás: 8–16 óra, módosítás: 10–18 óra. A kétórás eltérésre kell-e 50%-os pótlékot fizetni, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munka pótléka? A munkáltatónál nincs kollektív szerződés.
15. cikk / 737 Időarányos alapbérszámítás – hóközi munkába lépésnél
Kérdés: Havibéres munkavállalónk munkaviszonya 2025. 04. 07-én kezdődött, teljes munkaidőben, havi munkaidőkeretben (az első munkaidőkeret 04. 07-től 04. 30-ig tartott) foglalkoztatjuk. A munkaidőkeretben a ledolgozandó óraszáma 128 óra volt áprilisban, az ünnepnapokra nem volt munkaidő-beosztása. Mekkora időarányos alapbért kell részére fizetnünk áprilisban, ha például a havi alapbére 500 000 Ft?
16. cikk / 737 Bérpótlékok vasárnapi rendkívüli munkavégzés esetén
Kérdés: Hétfőtől péntekig, 8 órától 16 óra 30 percig dolgozó irodai munkavállalók a vasárnapi pihenőnapjukon – a termelés támogatása miatt – bejöttek dolgozni. Jár erre a rendkívüli munkaidőre vasárnapi pótlék nekik (a pihenőnapon végzett rendkívüli munkaidő miatt járó 100%-os bérpótlék vagy 50% bérpótlék + 1 szabadnap mellett)?
17. cikk / 737 Egészségi alkalmatlanság – állásidőként elszámolva
Kérdés: Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja határozza meg, hogy a munkavállaló a keresőképtelensége időtartamára vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Mennyiben módosítja az Mt. 146. §-a (2) bekezdésének februári módosítása a keresőképes, de munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállaló számára az állásidőre történő távollétidíj-fizetési munkáltatói kötelezettséget? Mivel a módosított (2) bekezdés a 146. § (1) bekezdésének d) pontjára utal, vagyis az óra- vagy teljesítménybérezés esetére, így az, hogy a 146. § (2) bekezdéséből kikerült a „vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan” mondatrész, azt eredményezi, hogy a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállaló munkavégzés alóli mentesülése esetén a távollétidíj-fizetési kötelezettsége a munkáltatónak általános érvényű? Vagy csak az óra- vagy teljesítménybérezés esetére vonatkoztatva van jelentősége? Az 55. § (1) bekezdésének a) pontjában az említett mondatrész benne maradt, és ez a pont a 146. § (1) bekezdésében nem kerül nevesítésre.
18. cikk / 737 Magasabb alapbérű helyettesítő miatti bérkorrekció
Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka pozíciójában egyetlen ember dolgozik, akit sokkal magasabb bérrel vettek fel az anyuka helyettesítésére, mint a visszatérni készülő édesanyát. Ez azt jelenti, hogy a bérkorrekció esetén ugyanarra a szintre kell felhozni a visszatérő édesanya bérét, mint amit a helyettesítő munkavállaló keres?
19. cikk / 737 Napi 12 órás munkaidő túllépése
Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben a gondozók munkaidőkeretben vannak beosztva napi 12 órára. Napi 12 óránál többre be lehet-e osztani a munkavállalót, ha egy másik gondozó lebetegszik, és máshogy nem lehet ellátni a lakókat? Akár 17 órára is? Vagy 12 óránál semmiképp nem lehet több órára beosztani, és ha 17 órát dolgozna, akkor az 5 órára járna-e neki túlórapótlék?
20. cikk / 737 Két e-mail – egy munkaszerződés
Kérdés: Mi a munkajogi megítélése annak, ha a munkáltató elektronikus levélben közli a munkavállalóval a leendő munkakörét és alapbérét, majd pedig erre válaszul a munkavállaló – szintén elektronikus levélben – tesz egy, az „ajánlatot” elfogadó nyilatkozatot? Ebben az esetben létrejött a felek között a munkaviszony? Az ilyen esetben milyen kockázat rejlik a munkáltató számára, és hogyan tudja az ilyen helyzeteket megfelelően kezelni? Ha az a helyes megítélése a felvázolt esetnek, hogy létrejött a munkaviszony, akkor a felek köthetnek még – a jogviszonyuk tartalmát részleteibe menően meghatározó – munkaszerződést, illetve a „formális” munkaszerződés megkötését a munkavállaló megtagadhatja?
