Munkaszüneti napi munkavégzés ellenértéke

Kérdés: A szociális területen (szociális konyha, idősek klubja) dolgozó általános munkarendű közalkalmazottak esetében ünnepnapra jár-e a 100%-os munkaszüneti napra járó bérpótlék és egy pihenőnap is? Jár-e mindkettő?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabálya szerint, a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Emellett további pihenőnapot nem kell biztosítani. Ha munkaszüneti napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkaidőkeret bevezetése és a bérpótlékra való jogosultság

Kérdés: Településünkön a művelődési központban (alapító, fenntartó: önkormányzat, TEÁOR: könyvtári, levéltári tevékenység, a dolgozók jogviszonya: munkaviszony) 3 havi munkaidőkeret bevezetését tervezzük egyes munkavállalók tekintetében, mivel az intézményben számos olyan rendezvény lebonyolítására kerül sor, amely szombaton, vasárnap, munkaszüneti napon, olykor éjszakába nyúlóan kerül megrendezésre (pl. színházi előadás, koncert). A munkaidőkeret alkalmazása esetén milyen pótlékokkal kell számolnia az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni [Mt. 93. § (1),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkába járás költségtérítése bérlet mellett

Kérdés: Munkavállalóink éves bérletet kapnak munkavégzés céljából, amit év elején vehetnek át, és használják egész évben. Ezzel párhuzamosan munkába járási utazási költségtérítést is elszámoltunk és számfejtettünk, kifizettünk részükre munkában töltött napokra (a kisgyermekesek munkába járására vonatkozó szabályok szerint). A munkatársak munkavégzéshez kötötten kapnak Budapest-bérletet. Adható-e a kettő egyszerre? Amennyiben nem, visszakövetelhető-e, szükséges-e a visszakövetelés, vagy a visszaköveteléstől el lehet-e tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amelynek részletszabályait a 39/2010. Korm. rendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkába járás költségtérítése – ha a határon túlról ingáznak

Kérdés: A munkáltató nem hajlandó hozzájárulni a határon túlról munkába járó (ingázó) munkavállaló utazási költségéhez. Jogosan tagadja-e meg ezt az igényt külföldi lakhellyel rendelkező munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön kormányrendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles megtéríteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Bérkorrekció – alkalmazandó teljesítménybérezés esetén is

Kérdés: Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka esetében megtagadhatja-e a munkáltató a bérkorrekciót arra hivatkozva, hogy a cégnél teljesítményalapú béremelés van, így munkavégzés hiányában neki nem tudnak emelni a munkabérén?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. A munkáltató e távollét megszűnését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Távollétidíj-számítás – az esedékesség időpontja

Kérdés: A munkavállaló szabadságát töltötte 2024. XII. 30. napjától 2025. 6. napjáig. A decemberi és januári órabére ugyanaz, de a távollétidíj-növelő tétel miatt változik az egy órára eső bér. Ebben az esetben a december havi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni a munkavállaló szabadságát a 2024. XII. 30. – 2025. I. 6. közötti munkanapokra, mivel már megkezdte decemberben, tehát folytatólagos, vagy meg kell bontani, és a decemberi időszakra a decemberi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni, és a januári időszakra pedig a januári órabérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell fizetni? Az Mt. 125. §-a csak arról rendelkezik, hogy meg kell fizetni, de a számítás alapjáról nem látok rendelkezést. A munkavállaló szabadságmegváltása és a távolléti díj összegének számítása a kilépés hónapja szerint kell, hogy történjen, vagy a számfejtés hónapja szerint? Tekintve, hogy az utolsó munkában töltött nap után 5 munkanapon belül ki kell fizetni a kilépő bérét a munkavállalónak. Amennyiben a munkavállaló jogviszonya munkáltatói felmondással kerül megszűnésre, a felmentési időre járó díjazást milyen órabérrel kell kifizetni, ha a 15 nap felmentési idő két hónapot ölel fel? Ilyenkor a felmentési idő teljes időtartamára a megkezdett hónap alapbérével és távollétidíj-növelő tételével szükséges számolni, vagy meg kell bontani, és az átnyúló időszakot már a következő havi alapbérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébkéntb) legkésőbb a munkaviszony megszűnésétőlszámított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait [Mt. 80. § (2) bek.]. A távolléti díj tehát ekkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkába álló kismamák – illetményemelés jogállástól függően

Kérdés: A Kttv. és a Kjt. hatálya alá tartozó munkába visszatérő kismamák esetén a munkáltatók folyamatosan megtagadják az Mt. 59. §-ának alkalmazását, mely rendelkezés előírja, hogy a munkáltató az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét megszűnését követően köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. Tudomásom szerint sem a Kttv., sem a Kjt. nem zárja ki ennek a jogszabálynak az alkalmazását. Van olyan törvényi paragrafus, amelyre hivatkozva a munkáltató megtagadhatja ezt az illetménykorrekciót GYED-ről, illetve GYES-ről visszatérő édesanyák tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...távollét (így pl. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) megszűnését követően ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, nem lehet alkalmazni a Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkabérfizetés – utalása devizaszámlára

Kérdés: Az egyik munkavállalónk euróban szerette volna kérni a fizetését, majd utána pedig eurós számlára szerette volna kapni a havi munkabérét. Úgy tudjuk, hogy euróban csak kivételes esetben és csak vezető beosztású munkavállalónak lehet bért fizetni. Lehet-e euróban, illetve lehet-e eurós számlára havi munkabért utalni? Ha igen, ennek mi a folyamata, illetve szükséges-e valamilyen dokumentáció hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni [Mt. 154. § (1) bek.]. Arra tehát nincs lehetőség, hogy a munkavállaló részére a munkabér is euróban legyen megállapítva vagy kifizetve, ha a munkát Magyarország területén végzi. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Köznevelés – a fizetési fokozat megállapítása munkaviszonyban

Kérdés: A köznevelési dolgozót be kell sorolni a Kjt. előmeneteli szabályai szerint, meg kell állapítani a fizetési osztályt és fokozatot, és ez alapján adható meg az alapszabadság és a fizetési fokozattól függő pótszabadság. Ez a besorolás azonban csak a szabadság mértéke meghatározásához szükséges. Milyen korábbi jogviszonyokat lehet beszámítani a nevelési-oktatási intézménynél munkaviszonyban betöltött munkakörökben a fizetési fokozat megállapításához? Az iskolai végzettséget nem igénylő munkaköröknél be kell-e számítani a korábbi, nem a Kjt. alá tartozó munkaviszonyokat? Az értelmezendő törvényi rész: 87/A. § (3) bekezdés a) pont.
Részlet a válaszából: […] ...(szakorvos, úszómester, gondozó és takarító), másfelől a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatottak munkavállalónak minősülnek. A Púétv. 132. §-ának (1) bekezdése általános jelleggel kimondja, hogy rájuk vonatkozóan az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény felosztása

Kérdés: Az Mt. 274. §-ának (1) bekezdése alapján a munkavállalót munkaidő-kedvezmény illeti meg szakszervezeti érdekképviseleti tevékenysége érdekében. Ha az Mt. 273. §-a alapján több munkavállalót jelölhet meg a szakszervezet, valamennyi tagot megilleti a munkaidő-kedvezmény, vagy a jogszabály alapján járó kedvezményt egymás között kell elosztani? Például 70 szakszervezeti tag esetén évi 35 óra jár, 3 tisztségviselő kap 3×35 órát, vagy a 35 órát kell beosztani a 3 tisztségviselőnek?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá a védett szakszervezeti tisztségviselő mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára [Mt. 274. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.
1
2
3
398