A szabálysértés miatti eljárás lefolytatása a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg a munkaügyi felügyelő hatáskörébe is tartozik. A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet szabályozza. A rendelet hatálya kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő felekre, valamint a Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző személyre, továbbá az őt foglalkoztatóra.
Engedélyek
Külföldi Magyarországon – kivéve az 1991. IV. törvényben, illetve az ennek alapján meghatározott eseteket – engedély alapján foglalkoztatható. Az engedély típusai: egyéni engedély, csoportos keretengedély, továbbá csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély. Az egyéni engedélyt akkor kell kiadni, ha
– a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően, a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett,
– a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető magyar munkaerőt, vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) olyan állampolgárát, illetőleg hozzátartozóját (a továbbiakban együtt: kiközvetíthető munkaerő), akit külön jogszabály alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel,
– a külföldi megfelel az előző pontban meghatározott alkalmazási feltételeknek.
Érvényes munkaerőigény
Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően legalább harminc nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább hatvannaponként megújította, és a legutolsó megújítás a kérelem benyújtását megelőzően hatvan napnál nem régebben történt. Ha a külföldi foglalkoztatásának helye több különböző megye területén található, a feltételnek a foglalkoztató székhelye szerinti megyében kell fennállnia. Ezen túlmenően az engedély kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető magyar munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. Ettől eltérően, ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több megye területére terjedhet ki, az engedélyezési feltételeknek a munkavégzés megkezdésének helye szerinti megye vonatkozásában kell fennállnia.
Egyéni engedély
Az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a külföldi mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, illetve munkakör keretében, és milyen időtartamban foglalkoztatható. Az egyéni engedély legfeljebb egy évre adható, és meghosszabbítható. A meghosszabbításra általában az engedélyezés szabályait kell alkalmazni.
Engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül
Az egyéni engedélyt – a jogosultság feltételeinek igazolása esetén, így feltételezve, hogy a külföldi a jogszabályban előírt alkalmazási feltételekkel, továbbá a tevékenység ellátásához szükséges egészségügyi alkalmassággal rendelkezzen – a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni. Például
– nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül,
– külföldinek kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez,
– naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám két százalékát meg nem haladó létszámú külföldi munkavégzéséhez (a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám 2 százalékának kiszámításánál minden olyan külföldit figyelembe kell venni, akinek foglalkoztatására engedély alapján kerül sor),
– a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, feltéve ha az országos sportági szakszövetség, ennek hiányában a szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetség (a továbbiakban együtt: szakszövetség) szerint a sportágban a hivatásos sportoló alkalmazására lehetőség van,
– felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldinek öt munkanapnál hosszabb oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez,
– külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – 15 napot meghaladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,
– az olyan külföldi munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatásához a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult,
– annak a befogadottnak a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal humanitárius szempontból támogatja,
– külföldi állam diplomáciai, konzuli képviselete vagy egyéb szerve által foglalkoztatni kívánt, e szervek személyi állományába nem tartozó, a küldő állam delegált tagjának nem minősülő külföldi munkavégzéséhez,
– a Nemzeti Filmiroda által, külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás által alkalmazni kívánt külföldi munkavégzéséhez.
Legális foglalkoztatás engedély nélkül
Nincs szükség engedélyre például:
– nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén,
– a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott – fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez,
– külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjainak a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez,
– nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott közös szervnél a részt vevő felek által delegált külföldinek e szerveknél történő munkavégzéséhez,
– külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – alkalmanként az egybefüggő tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,
– külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelőbizottsági tagjaként történő munkavégzéshez,
– a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján – a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő – munkavégzéshez,
– külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló külföldinek nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához,
– Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez,
– külföldinek alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységéhez, amelyre - az Oktatási Minisztérium igazolása szerint – az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor,
– Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató külföldi tevékenységéhez,
– a Magyarország területén menekültkénti, illetőleg menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez,
– külföldinek naptári évenként öt munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez,
– magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs munkavégzéséhez, továbbá az előbb meghatározott személy olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt,
– a külön jogszabály alapján alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező külföldi mezőgazdasági idénymunka keretében, naptári évenként 60 napot meg nem haladó munkavégzéséhez.
A felsorolt mentességek nem vonatkoznak a külföldinek a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére. A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítani. A legfelsőbb bírósági gyakorlat szerint, ha a megbízó által kötött magánjogi szerződés alapján román állampolgárok végeznek munkát a megbízó által kivitelezett építkezésen, a jogszabály szempontjából a megbízó munkaadónak minősül, és a munkához engedélyre van szüksége (BH 2004. 79.).
Csoportos keretengedély
Csoportos keretengedély iránti kérelem nyújtható be, ha a foglalkoztató által külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében több külföldi foglalkoztatása szükséges. A keretengedély iránti kérelem a magánjogi szerződés megkötése előtt is benyújtható. A keretengedély a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamára adható. A keretengedélyben meg kell határozni a foglalkoztatható külföldiek állampolgárságát, továbbá tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatható személyek számát. Kizárólag a keretengedély alapján a külföldi nem foglalkoztatható. A keretengedély kiadását megelőzően a munkaügyi központ beszerzi a Foglalkoztatási Hivatal véleményét. A Foglalkoztatási Hivatal a keretengedéllyel kapcsolatos véleményét az érintett minisztériumok bevonásával alakítja ki. A keretengedély alapján a külföldi foglalkoztatásához egyéni engedély szükséges.
Eljárási szabályok
A munkaerőigényt a munkaügyi központnak annál a kirendeltségénél (a továbbiakban: kirendeltség) kell bejelenteni, illetőleg az engedély iránti kérelmet annál a megyei (fővárosi) munkaügyi központnál (továbbiakban: munkaügyi központ) kell benyújtani, amelynek területén a külföldi foglalkoztatása történik. Ettől eltérően, ha
– a munka természetéből adódóan a munkavégzés több megye, illetőleg kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti munkaügyi központ, illetőleg kirendeltség,
– a külföldit a foglalkoztató több – különböző megye, illetőleg kirendeltség területén lévő – telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ, illetőleg kirendeltség
jár el.
Kérelem
Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be. Ha a foglalkoztató az engedély meghosszabbítását kéri, ezt abban az esetben lehet meghosszabbítás iránti kérelemként elbírálni, ha kérelmét az engedély lejártát megelőzően legalább harminc nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtja be. A kérelemhez – a keretengedély, valamint az engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével – csatolni kell:
– a külföldinek a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint – ha azt idegen nyelven állították ki – annak hiteles magyar fordítását,
– a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást – ha azt idegen nyelven állították ki –, annak hiteles másolatát, valamint hiteles magyar fordítását, továbbá
– a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kiadható engedély esetében a jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, illetve okiratokat,
– sporttevékenységet végző hivatásos sportolók esetén a szakszövetség nyilatkozatát arról, hogy a sportágban a hivatásos sportoló foglalkoztatására lehetőség van.
Intézkedések
Ha a szakképzettség, illetve végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a munkaügyi központ a diploma (bizonyítvány) honosítására (elismerésére) hatáskörrel rendelkező szervet megkeresi, annak igazolása érdekében, hogy a diploma (bizonyítvány) honosításához (elismeréséhez) szükséges feltételek fennállnak-e. A munkaügyi központ a foglalkoztatótól a tevékenységére és a működésére vonatkozóan tájékoztatást - így különösen a foglalkoztató alapító okiratának, a bejegyzésre vonatkozó okiratnak a becsatolását, a foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartási törzsszámának bejelentését – kérhet, továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságot kereshet meg.
Az engedély kiadása
A munkaügyi központ az engedélyt a foglalkoztatónak küldi meg, amely a munkavállalási engedélyhez kötött munkavállalás meghiúsulását, valamint a foglalkoztatás megszűnését köteles öt napon belül bejelenteni az illetékes munkaügyi központhoz. A foglalkoztató bejelentésének a külföldi adatait, a foglalkoztatás kezdő és befejező időpontját, a külföldi által ellátott munkakör, illetve végzett munka megjelölését, valamint az engedély számát kell tartalmaznia. A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni. A külföldi foglalkoztatásának meghiúsulása, valamint megszűnése, továbbá a külföldinek az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben történő foglalkoztatása esetén a munkaügyi központ az engedélyt visszavonja.
Engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is, ha a külföldi tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, továbbá ha a foglalkoztató a külföldit nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben foglalkoztatja.
A munkavállalási engedély alapján folytatható tevékenységre alkalmazni kell az adott foglalkoztatási jogviszonyra, a külföldiek beutazására és tartózkodására, továbbá a külföldiekkel kötött vállalkozási szerződésekkel kapcsolatos külkereskedelmi engedélyezésre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint a munkaügyi felügyelő a külföldiek foglalkoztatásának ellenőrzése során nemcsak az 1991. évi IV. törvényben (Flt.) foglaltak, hanem a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó valamennyi jogszabály betartását jogosult ellenőrizni, és megsértésük esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazni (EBH 2002. 799.).
