Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. szeptember 22-én (298. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5992

[…] részesítette a közalkalmazottat, ugyanazért a cselekményért egyúttal nem szüntetheti meg a jogviszonyát, illetve nem alkalmazhat az alábbiak szerinti hátrányos jogkövetkezményt sem. Ha Önöknél van kollektív szerződés, abban szabályozható, hogy amennyiben a közalkalmazott a jogviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegi, a munkáltató a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthasson meg [Mt. 56. § (1) bek.]. Ha a munkáltató vagy a közalkalmazott nem áll kollektív szerződés hatálya alatt, akkor a kinevezésben lehetséges a hátrányos jogkövetkezmények megállapítása, melyeket a munkáltató alkalmazhat. Ha van a munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés, de az nem határoz meg hátrányos jogkövetkezményt, a kinevezésben ekkor nem lehet ezt a kérdés szabályozni.A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést a munkáltatónak mindig írásba kell foglalnia, és meg kell indokolnia [Mt. 56. § (5) bek.]. Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a közalkalmazott személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a közalkalmazott – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi illetménye összegét [Mt. 56. § (2) bek.]. A munkáltató a jogviszony megszüntetésének indokaként nem jelölhet meg olyan vétkes kötelezettségszegést, amelyért már hátrányos jogkövetkezményt állapított meg [Mt. 56. § (4) bek.]. Ilyen hátrányos jogkövetkezmény lehet például az illetmény csökkentése összesen legfeljebb egyhavi illetmény összegével (pl. havonta meghatározott százalékkal úgy, hogy ne haladja meg összességében az említett egyhavi összeget). Ugyancsak ilyen szankció lehet, ha a közalkalmazottat ideiglenesen (meghatározott ideig) más munkahelyen vagy munkakörben foglalkoztatja a munkáltató. Hangsúlyozandó, csak a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezmény állapítható meg, így például egy csekély súlyú esetben nem lehet automatikusan egyhavi illetmény megfizetésére kötelezni a közalkalmazottat.A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a közalkalmazottat fel lehet menteni, ha a munkáját nem végzi megfelelően. Nem kizárt, hogy az említett kötelezettségszegés olyan jellegű, amelyből az következik, hogy a közalkalmazott nem végzi megfelelően a munkáját (pl. az utasítás megszegése). Azt, hogy a kötelezettségszegés vagy ezek sorozata kellő alapot szolgáltat-e a felmentés alkalmazására, csak az eset egyedi körülményei alapján lehet megítélni. A munkáltató a felmentést köteles megindokolni, az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű [Kjt. 30. § (2) bek.].Nem zárható ki az sem, hogy a kötelezettségszegés alapján – ha a törvényi feltételek fennállnak – rendkívüli felmentést alkalmazzon a munkáltató. A Kjt. 33/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazotta) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagyb) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.A kérdésben említett kötelezettségszegés az […]