Az idén is sok minden változott a béren kívüli juttatások terén, ezek közül talán a legfontosabb, hogy azok adómentesen adható összértéke nem haladhatja meg a 400 000 forintot. Ezen összegbe beleértendő például az önkéntes kölcsönös önsegélyező és egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, az adómentesen nyújtott üdülési csekkek értéke, az iskolakezdési támogatás, valamint az internethasználat támogatása. További fontos változás, hogy az idén ősztől a korábbi 44 százalék helyett 54 százalékos adó terheli az adóköteles juttatásokat.
A fenti – a teljesség igénye nélküli – felsorolásban is szereplő nehézségek ellenére a cafeteria további terjedését támasztja alá a Mercer Kft. 2006 márciusában, 62 magán- és állami vállalat körében végzett felmérése.
Terjedő cafeteria
A Mercer tanácsadóinak harmadik alkalommal elvégzett vizsgálata szerint egyre népszerűbb a cafeteria a hazai vállalatok körében: 2003-ban még csak a részt vevő cégek 7, 2004-ben már közel 40 százaléka, míg az idei felmérésben a megkérdezettek 56 százaléka rendelkezett választható béren kívüli juttatási programmal.
A juttatási csomagok tehát egyre népszerűbbek, noha e körben az adójogi szigorítások már 2005-ben megkezdődtek. Tavaly az adóköteles természetbeni juttatások munkáltatói terhei év közben, szeptember 1-jétől nőttek: az adóköteles természetbeni juttatás esetén a társadalombiztosítási járulék az adóval növelt összeg után fizetendő, vagyis 29 százalék helyett 41,76 százalékra emelkedett. A Mercer adatai szerint az év közbeni változás okozta többletköltséget a munkáltatók általában magukra vállalták.
Dolgozói igények
Az ez évi legfontosabb változás, a dolgozónkénti évi 400 ezer forintos plafon bevezetése az olyan kifejezetten népszerű juttatásokat érinti, mint az önkéntes egészségpénztári vagy önsegélyező pénztári hozzájárulás, az iskolai rendszerű képzés térítése, az üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás, az otthoni internethasználat, a helyi utazási bérlet, a kultúrautalvány, a bankszámlaköltség-térítés és a köztisztviselői ruhapénz.
A fenti adóváltozások a Mercer Kft. által megkérdezett cégek által kínált juttatások rendszerét többnyire csak kismértékben befolyásolták. A válaszadóknak csak a 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az adózási változások hatására jelentősen át kellett alakítania a juttatások körét. Ugyancsak 16 százalék volt azon cégek aránya, amelyek az utóbbi években nem módosították a juttatások módját és mértékét, 68 százalékuk pedig igazodott ugyan az adóváltozásokhoz, de jelentős átalakítást nem hajtott végre.
A Mercer szakértői szerint a felmérés azt bizonyítja, hogy a cafeteria kialakítását az adózási szempontok mérlegelése mellett sok vállalatnál a dolgozói igények is alakítják. Így kerülhet a juttatási csomagok legnépszerűbb elemeinek élére az otthoni internethasználat, valamint – az étkezési jegyek és az adómentes üdülési csekk mellett – az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás.
A juttatási csomagok legnépszerűbb eleme az otthoni internet (89 százalék), az önkéntes egészségpénztári hozzájárulás (86 százalék), az üdülési csekk (82 százalék), a hidegétkezési jegy (75 százalék), az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás (71 százalék), és nagyon kedvelt forma a melegétkezési jegy (71 százalék) is. A sorban a következő az iskolakezdési támogatás (57 százalék), valamint a közlekedési támogatás (50 százalék). Ötven százalék alatti "szavazatot" kapott a kultúrautalvány (46 százalék), az ajándékutalvány (39 százalék), az önsegélyező pénztári hozzájárulás (29 százalék), a biztosítás (29 százalék), a tanfolyamok pedig – a nyelvi képzés és a magáncélú – a sor végén álltak 25 százalékkal.
A vállalati ösztönzőcsomagok kialakításakor a másik fontos tényező, hogy milyen garantált juttatásokban részesülnek a dolgozók a rendszer keretein kívül. A felmérés szerint a munkakör betöltéséhez szükséges juttatások (tanfolyamok, mobiltelefon, cégautó stb.) és az úgynevezett jóléti juttatások (étkezési jegyek, egészségügyi szolgáltatások) többnyire a rugalmas rendszer keretein kívül maradnak.
A Mercer szerint a lista változhat az idén is: a cégek 46 százaléka 2006-ban újonnan bekerülő elemekkel bővítette saját cafeteriakínálatát. A bővítés legnépszerűbb eleme a helyi bérlet lehet, mivel a jogszabályi változás lehetővé teszi – a 2005-ben még az étkezési jeggyel való kombinálás helyett – a teljes mértékű adómentességét.
Korszerűsödő adminisztráció
A cégek többsége, 63 százaléka egységes cafeteria-keretösszeget kínál minden munkavállaló részére, ugyanakkor a korábbi évekhez képest fokozott érdeklődés mutatkozik az eltérő keret iránt.
Az éves cafeteria keretösszege – a felmérés szerint – 143 250 és 215 400 forint között van. Az idén a cégek közel 70 százaléka a juttatási csomag összegét legalább az inflációval megegyező mértékben kívánja emelni. A Mercer által megkérdezett cégeknél a cafeteria-rendszerben nyújtott juttatások értéke átlagosan az éves bruttó alapbér 8,2 százaléka, vagyis az éves keretösszeg hozzávetőlegesen az átlagos havi alapbérrel egyezik meg.
A cafeteria adminisztrációját egyre többen – a tavalyi 38 százalékkal szemben az idén 43 százalék – végzik az e célra kifejlesztett professzionális szoftverrel, amelyet jellemzően a bérszámfejtő rendszerbe integráltak. A cégek számára manapság kézenfekvő elvárás, hogy a cafeteriát kezelő rendszer együttműködjék más informatikai rendszerekkel. A tapasztalatok azt jelzik, hogy 2006-ban a számlával igazolt juttatások kezelése és a rendszer kommunikálása, az információszolgáltatás okoz leginkább gondot a cégeknek.
Közkedvelt juttatások
A Mercer felméréséhez hasonló képet mutat az Accor Services Magyarország Kft. kutatása is, amelyet a cég saját ügyfelei körében végzett annak érdekében, hogy képet kapjon a cafeteria helyzetéről, felmérje ügyfélköre igényeit, illetve hogy a tapasztalatok révén továbbfejlessze Coffein 2006 programját. (Ez utóbbi az Accor Services cafeteriaprogramja, amely szakmai és gyakorlati útmutatást ad a cégen belüli juttatási rendszer kialakításához. A programot az Accor saját ügyfelei részére fejlesztette ki, akik azt költségmentesen használhatják.)
Az Accor a kutatás során 5098 kérdőívet küldött ki, a válaszadók aránya 32 százalék volt. Az eredmények azt mutatták, hogy a válaszoló cégek nagy része (41,5 százalék) 2005-ben vezette be a cafeteriát.
Az éves keret az Accor felmérésében a válaszadók 22,87 százalékánál 120 ezer forint alatti, 34,98 százaléknál 121 000-240 000 forint közé esik. A cégek közel tizede (9,42 százalék) nyújt 241 000-360 000 forint közötti csomagot, és meglepően nagy, 32,74 százalék azok aránya, akik 360 ezer forint fölötti összértékben nyújtanak béren kívüli juttatást dolgozóiknak. Az Accor ügyfelei körében a négy legkedveltebb juttatás a melegétel-, valamint az étkezési utalvány, illetve az üdülési csekk és a beiskolázási utalvány.
A válaszadó cégek többsége, 80 százaléka szerint jelentős adminisztrációs terhet jelent a HR-részleg számára a juttatások kezelése, ezért sokan nyilatkoztak úgy, hogy tanácsadó cégekhez folyamodnak. Az adminisztrációra a vállalatok 77 százalékában saját fejlesztésű alkalmazást hoznak létre, majd ezt követi a különböző HR-szoftverek megvásárlása 12 százalékkal, s 5 százalékuk használja valamely utalványforgalmazó cafeteriamegoldását. Azonban még olyan munkáltatók is vannak, amelyek a papír alapú adminisztrációt választják.
13. havi Bér helyett adómentes juttatás
Az 1350 főt foglalkoztató Praktiker Építési- és Barkácspiacok Magyarország Kft. az idén szeptember 1-jével indítja el cafeteria-rendszerét, részben a munkavállalói igényeknek eleget téve, részben pedig azért, hogy amennyire lehetséges, kompenzálja a dolgozóknak a tb-járulék 2 százalékos emelkedése miatti jövedelemcsökkenését.
A cafeteria összege a társaságnál a személyi alapbértől függ, ugyanis, mint Kameniczki Éva, a társaság személyzeti igazgatója elmondta, a Praktiker – a szakszervezettel egyeztetve – a korábbi 13. havi bért alakította át béren kívüli juttatássá. Az átalakítás nyomán nő a nettó összeg, hiszen a rendszerben választható béren kívüli juttatások többsége adómentes. A cég egyébként a 13. havi bérkerethez hozzáadta a korábban étkezési utalványokra költött összeget, valamint a 13. havi bérek költségeinek egy részét, így is növelve a cafeteria-rendszer forrásait.
A személyzeti igazgató elmondta, hogy a válaszható csomagba a hideg-, illetve melegétkezési utalványok, a helyi utazási bérlet, az üdülési csekk, az önkéntes egészség-, illetve nyugdíjpénztári hozzájárulás, valamint az életbiztosítással kombinált rendszeres megtakarítás került be. A dolgozók akár úgy is dönthetnek, hogy továbbra is pénzben kapják meg a 13. havi bért, ami azonban természetesen ugyanúgy adóköteles jövedelem, mint szeptember 1-jét megelőzően volt.
Lapzártánkkor ugyan még folyt a Praktikernél a dolgozói nyilatkozatok begyűjtése, ám Kameniczki Éva arra számít, hogy a legnépszerűbb béren kívüli juttatás a helyi bérlet, illetve az egészségpénztári hozzájárulás lesz.
Lefedett piac
A természetbeni juttatások prosperitását, ezen belül az utalványok várhatóan továbbra is nagy népszerűségét mutatja, hogy a látszólag lefedett piacon nemrégiben új szereplő jelent meg. A Pannon Tikett az idén indult, nyereséget 2006-ban még nem tervez, de 2007-ben több mint 400 millió forint bevétellel és 70 millió forint fölötti adózás előtti profittal számol.
A magyar tulajdonban lévő, 50 millió forint alaptőkéjű cég első terméke a magyarországi Volksbank Zrt.-vel közös VISA Ételkártya. A Pannon Tikett attól reméli a sikeres szereplést a hagyományos nagy utalványforgalmazók – a Sodexho, az Accor Services és a Le Cheque Déjeuner – mellett, hogy az új, bankkártyaszerű megoldás a hagyományos étkezési utalványnál gazdaságosabb formája a munkáltatók által adómentesen adható támogatásnak. Ez esetben ugyanis a dolgozó nem utalványt kap, hanem egy VISA-kártyát, amelyen jóváírják a munkáltató által átutalt összeget, s amellyel a bankkártyát elfogadó élelmiszerüzletekben, éttermekben lehet fizetni. Magyarországon jelenleg mintegy 2,8-3 millióra tehető azon munkavállalók száma, akik hidegétel-utalványt kapnak béren kívüli juttatási csomag keretében.
Az utalványpiac nagy szereplői közül az Accor Service számai is azt mutatják, hogy az adóváltozások, illetve az adminisztratív nehézségek ellenére a piac folyamatosan nő. Míg az Accornak 2003-ban 8494 ügyfele volt, tavaly már 13 912. A cég által kibocsátott utalványok értéke ugyancsak dinamikusan nőtt ez idő alatt: a 2003. évi 20,6 milliárdról tavaly 33,6 milliárd forintra.
Családtag is bekerülhet a rendszerbe
A Családbarát Munkahely idei pályázatán középvállalati kategóriában első helyezést nyert GfK Hungária Piackutató Kft. a havi alapbéren, a 13. havi fizetésen és hidegétkezési juttatáson kívül a személyi alapbértől és a vállalatnál eltöltött időtől függően biztosít cafeteriajuttatást dolgozóinak.
A cafeteria-rendszeren belül választható juttatási formák a GfK Hungáriánál a következők: kedvezményes mobiltelefon-használat (kedvezményes percdíjak, kedvezményes készülékvásárlási lehetőség, ingyenes telefonálási lehetőség a vállalati csoporthoz tartozó előfizetők között), helyi utazási bérlet, kultúra-hozzájárulás, otthoni internethasználat támogatása (modemvásárlás, bekötési díj, havidíjak), iskolakezdési támogatás, üdülési csekk (közeli hozzátartozók számára is igényelhető), melegétkezési utalvány, önkéntes egészségpénztári befizetés, önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, kockázati életbiztosítás.
Gyarmathy Ágnes elmondta: a csomagot próbálták úgy összeállítani, hogy a választható elemek túlnyomó többsége adómentes legyen. A rendszer elemeit az év végén vizsgálják majd felül, s döntik el, hogy a jogszabályi változások miatt szükséges-e módosítani a választható juttatások körét.
A cég egyébként az újdonsült szülőknek a kisbaba megszületését követően egyszeri juttatást ad, mely a munkavállaló által kiválasztott formában – akár bérként, akár a cafeteria-rendszerhez tartozó béren kívüli módozatokban is – felvehető.
A 85 alkalmazottat foglalkoztató társaság a cafeteria-rendszer mellett egyéb juttatásokat is nyújt dolgozóinak. Így például a Budapest közigazgatási határán túl élő munkavállalók számára 100 százalékos utazási hozzájárulást ad, lehetővé teszi a cégen belül működő kávézó szolgáltatásainak térítésmentes használatát. Céges rendezvényeket is tartanak, például évente egyszer családi és sportnapot, cégvacsorát, illetve kirándulást rendeznek, és heti két alkalommal sportolásra is lehetőséget teremtettek (jelenleg futball, röplabda) az alkalmazottaknak.
Gyarmathy Ágnes megemlítette azt is, hogy minden munkatársuk három közeli hozzátartozót vonhat be a kedvezményes mobiltelefon-tarifarendszerbe.
