A Munka Törvénykönyve – a munkabér védelme érdekében - kategorikusan fogalmaz, amikor kimondja, hogy a munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye, melytől érvényesen eltérni nem lehet.
Levonás a munkabérből
A munkabérből a munkáltató a Tbj-tv. alapján egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (vagy nyugdíjjárulékot és magán-nyugdíjpénztári tagdíjat), illetve az Szja-tv. szerinti adóelőleget, valamint a foglalkoztatási törvényben meghatározott munkaadói járulékot köteles levonni.
Ezen túlmenően a munkáltató a munkabérből levonhatja
- a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését, valamint
- a dolgozó egyetértésével a szakszervezeti tagdíjat, viszont a levonásért, illetve a tagdíjnak a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.
Jogalap nélküli bér visszakövetelése
A munkabér jogalap nélküli kifizetését a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn (3 éven) belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.
A munkavállaló tartozásának visszakövetelése
A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. A felszólításban meg kell határozni a visszakövetelés jogalapját, a visszafizetendő összeget, a befizetés határnapját és módját, tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és határidejéről is.
A levonás maximális százaléka
Letiltás alapján a munkaviszonyból származó munkabérből legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.
A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet az alábbi követelések fejében:
- tartásdíj,
- az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés,
- jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás,
- több letiltás esetén.
A jogszabály alkalmazása során a munkavállalói munkabérhez tartozik a munkáltató által a munkavállaló részére kifizetett,
- a betegszabadság idejére járó összeg,
- a végkielégítés,
- a jutalom.
A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.
Levonástól mentes munkabérrész
A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.
Levonás több munkáltatótól származó munkabérből
Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, a mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.
Levonás táppénzből, baleseti táppénzből és terhességi-gyermekágyi segélyből
A táppénzből, baleseti táppénzből, illetve terhességi-gyermekágyi segélyből jogszabály alapján csak személyijövedelemadó-előleget kell levonni.
Végrehajtás során legfeljebb 33 százalékát lehet levonni:
- gyermektartásdíj címén, illetve
- jogalap nélküli ellátás visszafizetése végett.
Levonás a gyedből
A gyed összegét nyugdíjjárulék és személyi jövedelemadó terheli. Összegéből ezen túlmenően legfeljebb 33 százalékot lehet levonni:
- gyermektartásdíj, illetve
- jogalap nélküli egészségbiztosítási ellátás visszafizettetése címén.
Levonás a gyesből
A gyes adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, így szja-előleg nem terheli. A 8,5 százalék nyugdíjjárulékot viszont le kell belőle vonni. (A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély után nyugdíjjárulékot nem fizet. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.)
A gyes összegéből legfeljebb 33 százalékot lehet levonni a
- jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély,
- gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében.
Levonás gyetből
A gyermeknevelési támogatás szintén adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, ami után nyugdíjjárulékot kell fizetni.
Összegéből legfeljebb 33 százalékot lehet levonni a
- jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély,
- gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében.
Levonás családi pótlékból
A családi pótlék adó- és járulékmentes. Belőle levonni legfeljebb 33 százalékot lehet a jogalap nélkül felvett családi pótlék, iskoláztatási támogatás és anyasági támogatás fejében.
Levonás nyugdíjból
A nyugdíj – egyelőre még – adómentes.
Belőle – letiltás esetén – 33 százalékot lehet levonni. Az alábbi követelések fejében azonban a levonás a nyugellátás 50 százalékáig terjedhet:
- gyermektartásdíj,
- jogalap nélkül felvett nyugellátás,
- több letiltás.
Levonás árvaellátásból
Adó- és járulékmentes. Belőle – legfeljebb 50 százalékáig - a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.
Levonás munkanélküli-ellátásból
A munkanélküli-ellátás után személyi jövedelemadót, illetve 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni.
Összegéből legfeljebb 33 százalékot lehet levonni a következő követelések fejében:
- tartásdíj,
- jogalap nélkül felvett munkanélküli-ellátás.
Végrehajtás alól mentes díj, ellátás, járadék, segély
Mentes a végrehajtás alól:
- a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,
- az átmeneti segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,
- az anyasági segély,
- a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
- a megváltozott munkaképességű személyt megillető juttatás (keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés, jövedelemkiegészítés, átmeneti jövedelemkiegészítés, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka),
- a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
- a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,
- az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,
- a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
- a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
- a fogyatékossági támogatás.
A munkáltató kötelessége letiltás esetén
A munkáltató köteles legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon
- az adóst értesíteni a letiltásról,
- intézkedni, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,
- a letiltás foganatosításának esetleges akadályáról tájékoztatni a letiltást kibocsátó szervet.
Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges, de természetesen figyelembe kell venni az előzőekben említett levonási korlátokat is.
A követelések kielégítési sorrendje
Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő:
- gyermektartásdíj,
- egyéb tartásdíj,
- munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
- a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
- adó-, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
- egyéb követelés,
- a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
A készfizető kezes munkáltató, alkalmazott
A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Amennyiben a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.
Tartozásigazolás a munkaviszony megszűnésekor
A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.
Ha a munkavállaló újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni, és az új munkáltató köteles bekérni az új dolgozótól a tartozásigazolást, illetve folytatni a végrehajtást.
