Össze kell hangolni a szakképzést a gazdaság igényeivel
A második Gyurcsány-kormány munkaügyi tárcája folytatja az előző ciklusban megkezdett munkát – szögezte le Kiss Péter miniszter lapunknak adott nyilatkozatában. A tárcavezető szerint ennek egyik fontos eleme a munkaügyi szervezet EU-támogatással zajló modernizációja, amely azt szolgálja, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat egyre inkább szolgáltatásorientált intézménnyé váljon.
Fontos feladat a gazdaság versenyképességét hátrányosan befolyásoló munkaerőhiány csökkentése. Ennek egyik fő eszköze a vállalati igények és a szakképzés összehangolása. Ezért a tárca együttműködést szorgalmaz a munkáltatói érdekképviseletekkel, a kamarákkal. Bővítik a 100 lépés program keretében bevezetett, sikeres projekteket. A Start-kártyához hasonló kedvezményes foglalkoztatási lehetőséget garantálnak a gyesről, a gyedről visszatérőknek és a munkaerőpiacról tartósan kiszorulóknak. E támogatások a munkaerőköltség csökkentésével járulnak hozzá a hazai alacsony foglalkoztatottsági szint növeléséhez – fejtette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a közvetlen keresletösztönző intézkedések mellett mind nagyobb figyelmet kapnak a foglalkoztatási szempontok az aktuális gazdaságpolitika kialakításakor.
Mindemellett feladat, hogy a képzés szerkezete, a kibocsátott tanulók száma és felkészültsége minél jobban és rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság igényeihez. Ennek érdekében a szakképzés fejlesztésére rendelkezésre álló források gazdaságosabb felhasználása szükséges, például a szétaprózott intézményhálózat helyébe egy gazdaságosan működtethető, korszerű infrastrukturális fejlesztés megvalósítása, amelynek eredménye a térségi integrált szakképző központok kialakítása is. A szakképző iskolák és a gazdaság kapcsolatának erősítésére a tárca bevezeti a Nívó-díjat, amelyre azok az iskolák pályázhatnak, amelyekben a végzettek jelentős számban el tudnak helyezkedni. Újdonság a hiány-szakképesítések körének meghatározása. Az a tanuló, aki ilyen, a munkaerőpiacon hiányzó szakképesítés elsajátítására vállalkozik, magasabb pénzbeli juttatásra jogosult, ha tanulószerződést köt. Emellett a tárcánál már megkezdték a pályakövetési rendszer kidolgozását.
Jelentős forrást fordít a tárca a felnőttképzésre. A feltételeit már korábban is úgy alakították, hogy csak olyan képzéseket támogatnak, amelyek mögött konkrét munkahely áll, illetve annak fennmaradása garantált. A munkaügyi központok és a Foglalkoztatási Hivatal által lebonyolított Lépj egyet előre! programban is csak olyan szakképesítések megszerzését támogatják, amelyeket a munkaerőpiac igényel. Mivel leginkább a munkáltató tudja, hogy milyen képzettségű munkaerőre van szüksége, ezért a tárca tervei között szerepel, hogy megkönnyíti a szakképzési hozzájárulás saját munkavállalók képzésére fordítható részének felhasználását, a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében pedig növeli az e célra fordítható részt.
A munkanélküliség várható alakulásáról Kiss Péter azt mondta: a mutató nemzetközi összehasonlításban nem rossz, a fő gond az alacsony foglalkoztatottság és a magas inaktivitás. A munkanélküliség szintje nagy valószínűséggel továbbra is az EU-átlag alatt marad, bár ez nagymértékben függ attól, hogy mennyire sikerül a munkaerőpiacról távol lévőket aktivizálni. Az intézkedések sikere paradox módon átmeneti munkanélküliség-növekedéssel jár majd.
A rendelkezésre álló források koncentráltabb és hatékonyabb felhasználása érdekében megkezdődött a rendkívül változatos és heterogén aktív eszközrendszer átalakítása. A jövőben a mai közel negyven eszköz helyett csak legfeljebb 6-7 áll majd rendelkezésre, ami a korábbinál sokkal áttekinthetőbbé teszi az aktív támogatások alkalmazását, és javítja azok mérési módszereit az egységesebb monitoringrendszeren keresztül.
Az adó- és járulékkedvezmények mérsékelhetik a munkanélküliséget
Érdekes kísérletek indultak el az elmúlt másfél évben a munkanélküliség kezelésére; újdonság, hogy a kormány megnevezte azon célcsoportokat, amelyek elhelyezkedését elsősorban segíteni kívánja. Prioritás lett az időskorú munkavállalók, a pályakezdő fiatalok és a gyesről-gyedről visszatérők foglalkoztatásának elősegítése – mondta Antalffy Gábor. A KISOSZ ügyvezető elnöke szerint a kormány rájött arra: ha e célcsoportokat helyzetbe szeretné hozni, akkor a munkaadókat kell motiválnia. A tartósan munkanélkülit alkalmazó, a kkv-szektorba tartozó vállalkozások mentesülnek a foglalkoztatással járó közterhek megfizetése alól. Az ilyen típusú kísérletekkel lehet előrelépni – állapította meg Antalffy.
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban megjelentek azok a képzések, amelyekre a vállalkozások pályázhatnak, de azt szolgálják, hogy alkalmazottaik minél magasabb képzettséghez jussanak. Ilyen cél a nyelvi, a számítástechnikai képzés, és idetartozik az OKJ-rendszerű szakképesítések támogatása is. Ez is jó irányba mutató intézkedés volt. Ezért az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjától azt várják a munkáltatók, hogy a már bevezetett intézkedések fennmaradjanak. Természetesen vannak negatív elemei is az utóbbi hónapokban napvilágot látott intézkedéseknek - mondta Antalffy Gábor. Utalt arra, hogy 2005 novemberében olyan bérmegállapodás született az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, amely a minimálbér mellett bevezette a garantált bérminimum intézményét. A munkaadók többször kinyilvánították, hogy amikor az egyezséget aláírták, nem azokra a gazdasági feltételekre készültek, mint amilyenekre ősztől számíthatnak. A vállalkozások egy része most szembesül azzal, hogy belép a garantált bérminimum, ősszel jönnek a többletterhek, s január elsejétől az újabb megemelt minimálbért és a hozzá kapcsolódó bérminimumot kell kifizetniük. Ezek így együtt visszafogják majd a foglalkoztatást, ezért növekvő állástalansággal kell számolni.
A problémák között sorolta Antalffy Gábor azt is, hogy míg a korábbi években a multinacionális szektor általában kismértékben létszámelbocsátó volt, a középvállalkozói szint stagnált és a kkv-szektor létszámfelszívó volt, április-május óta a hazai kkv-szektor is létszámelbocsátóvá vált. Ez pedig nem jó jel, mert nem tudják alkalmazni azokat a dolgozókat, akiket a kiköltöző nemzetközi cégek vagy a "bebukott" nagyvállalkozások elbocsátanak. Ez tükröződik vissza a munkaügyi statisztikákban is.
A megszorítások a feketemunka malmára hajtják a vizet
foglalkoztatás bővítését, a munkanélküliség mérséklését célzó programok Fehér József szerint csupán a válságkezelésre alkalmasak: megakadályozzák a helyzet további romlását, fejleszteni azonban nem képesek. A Prémiumévek program például látványos kudarc, hiszen mindössze 87-en vállalták. Mindazonáltal világosan látható, hogy a politikai improvizáció megöli a munkaügyi hosszú és középtávú tervezést. E problémával a mostani ciklusban is meg kell küzdeni. A feketegazdaság ellen meghirdetett harc is csak a szándék szintjén maradhat meg az olyan megszorító intézkedések miatt, mint amiket most meghirdetett a kormány, hiszen ezeket a vállalkozókat és a munkavállalókat is a feketemunka irányába terelik – hangsúlyozta Fehér József.
