Foglalkoztatásbővítő támogatások

A Magyarországon működő vállalkozások elsősorban a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programból (HEFOP), a Regionális Operatív Programból (ROP), a Munkaerő-piaci Alapból, valamint a Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzatból juthatnak foglalkoztatásbővítő támogatásokhoz, mely forrásokat a szaktárca Foglalkoztatási Hivatalának járulékkedvezménye egészít ki.

Rugalmas alkalmazkodás

A HEFOP az Európai Unió Strukturális Alapjaitól kapott támogatások 2004-2006 közötti felhasználását megalapozó I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) részeként, számos uniós és hazai programmal összhangban, három szakminisztérium – az egészségügyi, a foglalkoztatáspolitikai, valamint az oktatási tárca – együttműködésében, 750 millió eurós forrásból valósul meg. A mintegy 191 milliárd forintnyi keret 75 százaléka EU-s támogatás, 25 százaléka a magyarországi hozzájárulás. A hatékony felhasználásért a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban (SZMM) működő HEFOP irányító hatóság a felelős; az elért eredményeket a HEFOP monitoringbizottsága értékeli.

A HEFOP céljait széles körű szakmai és társadalmi vita alapozta meg. A stratégia kiemelten kezeli a munkanélküliség megelőzését, s ennek részeként az emberek képességeinek fejlesztését és életkörülményeinek javítását. Ahhoz, hogy minél többen dolgozhassanak, a jelenleginél képzettebb, a gazdaság változásaihoz rugalmasan alkalmazkodó munkavállalókra van szükség.

Az elhelyezkedés esélyeit és az alkalmazkodóképességet a céltudatos képzés és az életkörülmények javítása is növeli. A HEFOP projektjei arra irányulnak, hogy minél több ember dolgozzon, illetve javuljon a munkavállalók versenyképessége a munkaerőpiacon. A stratégia a foglalkoztatás, az oktatás, a szakképzés, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátás fejlesztésének – más programokkal összehangolt – támogatásán keresztül érvényesül.

Az összesen 750 millió eurós keret három forrásból adódik össze: az Európai Szociális Alap (ESZA) 386 millió eurót, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 177, míg a magyar – főként költségvetési – forrás 187 millió eurót ad hozzá.

Kihasznált keret

A HEFOP-ra 2004-től ez év augusztus elejéig összesen csaknem 5100 pályázat érkezett, amelyek révén mintegy 390 milliárd forintot igényeltek. Az irányító hatóság (ih) eddig csaknem 2100 tendert támogatott, és a 191 milliárd forintos keretből 182 milliárdot ítéltek oda az ajánlattevőknek. A már megkötött csaknem 900 szerződéssel 163 milliárd forint sorsa rendeződött, ám mindössze 61 milliárd forintot fizettek ki. A HEFOP öt alprogramja közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba hozható a vállalkozások foglalkoztatásbővítésének támogatásával.

Az aktív munkaerő-piaci támogatást az 1-es alprogram tartalmazza, amelyre 311-en pályáztak, ám csak 105-öt támogattak 41 milliárd forint összegben, míg 22 milliárd forintot már kifizettek 46 pályázónak. Az állástalanság megelőzésére és kezelésére eddig 20 beadvány érkezett 29,8 milliárd forintnyi igénnyel. Az irányító hatóság mindegyiket befogadta, és 16,6 milliárdot ki is utalt.

Az 1-es alprogram másik jelentős részprogramja a nők munkaerő-piaci visszatérését segíti, amelyre 290 pályázat érkezett 8 milliárdos igénnyel, ám ezek mindössze 30 százaléka - 2,6 milliárd forintnyi összegben – érdemesült támogatásra, s 25 igénylő kapott 375 millió forintot.

Az első kiírások 2004-ben jelentek meg, s ma már mintegy 20 pályázó befejezte a vállalt programot. Ennek eredményeként e támogatást elnyerő cégek csaknem ezer dolgozója szerzett saját maga és munkáltatója versenyképességét javító képzettséget. Többek között a papíripar és a csomagolóanyag-gyártás területén, takarékszövetkezetnél, valamint szoftverfejlesztési, távközlési és számítástechnikai cégnél; szervizeléssel és építőiparral foglalkozó vállalkozásnál.

A képzések között volt nyelvi kurzus és EU-s ismeretek oktatása, vezetői készségek fejlesztése, szervezetfejlesztés és csapatépítés, ügyfélkezelési és értékesítési tréning, eladástechnika, illetve kommunikációs készségek fejlesztése. A cégek és dolgozóik versenyképességét javító képzésekhez mintegy 70 cég nyert el több mint félmilliárd forintot. E munkáltatók közül félszáz még folytatja a programot.

Minőségi kifogások

Tóth Sándor, a HEFOP irányító hatóságának igazgatóhelyettese elmondta: a benyújtott pályázatok egyharmadát támogatják. Az elutasítottaknak hozzávetőlegesen a fele minőségi kifogások miatt kapott nemleges választ, másik felük pedig egyszerűen nem fért bele a támogatási keretbe.

Számos pályázat jellemző hiányossága a költségvetés hibás tervezése. Az igénylők gyakorta nem mérik fel a projektbe bevonandó célcsoport igényeit, a kapcsolódó személyi jellegű költségeket (bér, járulékok, útiköltség), a projekthez valóban indokolt eszközöket. Szerencsére azonban a pályázók zöme megtanulta a HEFOP pályázati konstrukcióinak logikáját, és a beadványok megfelelnek a formai előírásoknak.

A végrehajtás során ugyancsak gyakorta fordulnak elő különféle – például a közbeszerzési szabályok téves értelmezéséből adódó – hibák. Gyakori, hogy a kedvezményezettek a szerződésben meghatározott projektidőszak meghosszabbítását kérik, mert elcsúsznak a vállalt feladatok teljesítésével. Konzorciumok esetén gyakran kerül sor egyes szervezetek kilépésére és újak belépésére, ami a tervezés hiányosságaira utal.

Az idő előrehaladtával láthatóvá válik, meg tudják-e valósítani terveiket a kedvezményezettek, s az is lehet, hogy valaki kevesebb pénzt költ el a tervezettnél. Ha pedig marad pénz, akkor megkérdezik a szakmailag kifogástalan pályaművek benyújtóinak némelyikét, így lehet, hogy ha később is, de megvalósulhat még egy-egy projektötlet.

Pályázatírók bevonása

A hibátlan pályázatra garancia lehet, ha a gyakorlatlan vállalkozó, önkormányzat vagy civil szervezet pályázatíró céget bíz meg. Ám ennek is van buktatója. Több ízben előfordult ugyanis, hogy a kedvezményezett nem vett részt a pályázat megírásában – a pályázatíró cég ügyfele bevonása nélkül készítette el a dokumentációt -, ezért újra kellett értelmezni az egész projektet – hangsúlyozta Tóth Sándor.

Hiába tökéletes ugyanis egy pályamű, ha az abban foglaltak nem találkoznak pontosan a projektötlet birtokosának elképzeléseivel, ekkor nehézkes lesz a megvalósítás. A támogatás csak akkor utalható, ha minden pontosan az elbírált beadványban leírtak szerint történt.

Tóth Sándor szerint egyszerűsíteni kell a végrehajtást, mert ez ma annyira körülményes és lassú, hogy néha egy jó ötletet is nehéz megvalósítani a pályázóra nehezedő adminisztrációs nyomás miatt. Várhatóan a jövőben lesznek olyan támogatások, amelyek esetében egyszerűbben és könnyebben zajlik majd az elszámolás.

Mivel a HEFOP pályázatai rendkívül heterogén célcsoport számára készültek (önkormányzatok, civilek, oktatási intézmények, vállalkozások), nagyon nehéz mindenki számára egységesen alkalmazható jó megoldásokat, javaslatokat, tanácsokat adni.

Általánosságban azonban fontos, hogy legyen egy jó projektötlet, amely összhangban van a pályázati kiírással, illetve a pályázók határozzanak meg mérföldköveket, indikátorokat, és tervezzék meg az ütemezést.

Megújuló HEFOP

Az igazgatóhelyettes azt javasolja, hogy a pályázók éljenek az irányító hatóság és a közreműködő szervezetek által nyújtott segítség lehetőségével. Ez lehet az internetes oldalon lévő tájékoztatók elolvasása, az elektronikus hírlevél előfizetése, részvétel a tájékoztató rendezvényeken, illetve bekapcsolódás a regionális szerveződésű tanácsadói hálózatokba.

Tóth Sándor szerint Magyarország számára gondot okozott, hogy a 2000-2006-os finanszírozási ciklus harmadik harmadában, 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, így tehát túlságosan rövid idő állt rendelkezésre a pályázatok lebonyolítására, a nyertes projektek megvalósítására.

Az már biztosan látszik, hogy a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program megújul, és 2007-től kettéválik a támogatás. Az Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Program az Európai Szociális Alap forrásaira épül, a Humáninfrastruktúra-fejlesztési Operatív Program pedig az Európai Regionális Fejlesztési Alap pénzeiből gazdálkodik.

Mindez azt is jelenti, hogy "pályázóbarátabbak" lesznek a programok. Újítás lesz a jövő évtől a kétlépcsős pályázat is, ami valószínűleg segít majd az új ötletek kidolgozásában. Arról van szó, hogy elsőként projektötlettel állhatnak elő a jelentkezők, s ha arra pozitív választ kapnak, akkor számíthatnak a projekt támogatására.

A pályázati dokumentációt szintén egyszerűsítik, miként a tervekben szerepel az is, hogy csak félévente kell majd projektjelentést tenni, így az elszámolás után az adott félévben bármikor fel lehet majd venni a támogatást, tehát felgyorsul a pénzmozgás. Eddig a Magyar Államkincstárral, a Foglalkoztatási Hivatallal és az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságával (OMAI) állt kapcsolatban a HEFOP. A szerződéskötés folyamata jövőre teljes egészében átkerül az OMAI-hoz, amely átveszi a Magyar Államkincstár és a Foglalkoztatási Hivatal feladatait is.

Új álláshelyek

Nemcsak a HEFOP programjai, de a minisztériumi források is hozzájárulnak a foglalkoztatás bővítéséhez. Száznál is több új munkahely létesítését vállaló cég nyert támogatást a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) nyár elején zárult, e célból kiírt pályázatán.

A Waterdeep Kft. például 160 álláskeresőt vesz fel az új, a Sárbogárdon létesülő ásványvíz-palackozó üzemébe, 160 millió forintos támogatásból. A Budapest Hitel és Fejlesztési Bank Rt. új, vidéki központot létesít Békéscsabán, ahol terveik szerint 161, főként középfokú végzettségű személyt alkalmaznak majd; 111 munkatársat az álláskeresők közül választanak ki. Sikeres pályázatukkal 158,2 millió forintos támogatást nyertek a programhoz. A kútépítési anyagokat gyártó Budafilter Kft. Fejér megyében, Mezőfalván 100 új dolgozó felvételét vállalta, ehhez 74 millió forintos támogatást sikerült elnyernie.

Somogy megyében, Marcaliban a Marcali Szálloda Kft. új szállodát épít, 94 új munkahelyet létesít. Ehhez 112,8 millió forintot nyert el. Czékus János egyéni vállalkozó Csongrád megyében, Kisteleken új ABC építésébe fog, tervei szerint 35 új munkahelyet létesít, amihez 38 millió forintos támogatásra számíthat.

Egy sor cég vállalta 30-nál több új álláshely létrehozását. Például műanyag- és csomagolóanyag-ipari, kereskedelmi, festéstechnikai, kábelgyártással foglalkozó, illetve élelmiszer-ipari cégek.

A 99 sikeres pályázó többsége csak a minimális 5 új munkahely megteremtését vállalta, de az adott településen ez is nagy jelentőséggel bír. Az igénylőknek összesen 1815 új munkahelyhez hagyott jóvá a tárca 1,8 milliárd forintot. A pályázók nagyrészt álláskeresőket (korábbi elnevezéssel munkanélkülieket) kívánnak alkalmazni.

Rendszeres ellenőrzés

E program évek óta igen népszerű a munkáltatók körében. A múlt évben 1,5 milliárd forint állt rendelkezésre, ebből 68 munkáltató 1704 munkahely létesítéséhez kapott segítséget. A korábbi három évben 3,6 milliárd, 5,6 milliárd, illetve 2 milliárd forintot fordíthattak a támogatásra. Ezen években 3600, 5500, valamint 2200 új munkahely kialakítását vállalták a támogatott pályázók.

Az idei pályázat szerint álláshelyenként alapesetben 800 ezer forint nyerhető el. Ennél magasabb lehet a hátrányos helyzetű térségekből, településekről pályázóknak szánt forrás, és kiegészíthető az összeg akkor is, ha a pályázó regisztrált álláskereső foglalkoztatását ígéri, vagy szerepet vállal a romák foglalkoztatásának javításában.

A pályázónak legalább öt új munkahely létesítését kell vállalni, illetve azt, hogy a támogatással létrehozott kapacitást, szolgáltatást legalább öt évig fenntartja. A felvett dolgozókat – vállalati kategóriától függően – 2-3 évig kell foglalkoztatni. A beruházásokat legkésőbb november 30-áig kell befejezni.

Rendszeresen ellenőrzik a támogatott pályázóknál a vállaltak teljesítését. Ha a munkáltató új vagy többletlétszáma a vállalt mérték 75 százaléka alá csökken, a támogatási összeget pótlékokkal, büntetőkamattal együtt vissza kell fizetni. A már működő cégek foglalkoztatási kötelezettsége a korábbi létszám fenntartására is vonatkozik. Évek óta a támogatottak csak körülbelül 5 százaléka nem teljesíti a vállaltakat. Ez a többi aktív eszköz hatékonyságával összehasonlítva igen jó arány.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium ehhez kapcsolódó kiegészítő pályázata szerint három megyéből – Békésből, Nógrádból, Somogyból – július 28-áig további forrást igénylő tendereket adhattak be a munkáltatók új munkahelyek létrehozásához. A Munkaerő-piaci Alapból, valamint a Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzatból 240 millió forint áll újabb pályázatok finanszírozására. A feltételek annyiban módosultak a nyár elején kihirdetett országos kiíráshoz viszonyítva, hogy már három munkahely létesítése esetén is beadható a pályázat, a többletlétszámot pedig egyaránt legalább 3 évig kell foglalkoztatni.

Regionális operatív Program