Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH a 6-os számú Magyar Közlönyben tette közzé a 2006. február 1-je és február 28-a között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.
Ólmozatlan motorbenzinek:
ESZ-95 ólmozatlan 253 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan 266 Ft/l
Keverék: 258 Ft/l
Gázolaj: 259 Ft/l
Törvény a gazdasági társaságokról
Az Európai Unió társasági jogával való harmonizáció alapján, az Európai Unió tagállamai társasági joga fejlődésének közös sajátosságaira figyelemmel, az Országgyűlés megalkotta a 2006. évi IV. törvényt a gazdasági társaságokról. A Magyar Közlöny idei első számában megjelent jogszabály a gazdasági társaságok közös szabályait állapítja meg.
E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését.
Gazdasági társaság csak az e törvényben szabályozott formában alapítható. Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek.
Gazdasági társaság alapításához – a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével – legalább két tag szükséges.
Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható. Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.
A törvény rendelkezik a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatáról, a kisebbségi jogok védelméről, valamint a hitelezővédelemről, szabályozza a gazdasági társaságok megszűnésének, egyesülésének, szétválásának eseteit.
A törvény második része az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat részletezi. Így a közkereseti társaságra, a betéti társaságra, a korlátolt felelősségű társaságra, a részvénytársaságra, a kooperációs társaságra vonatkozó tudnivalókat összegzi.
Az új szabályok júniusban lépnek hatályba.
Tisztességtelen szerződési feltételek a Ptk.-ban
Az általános szerződési feltételekké minősítés ismérvei bővültek a Polgári Törvénykönyv módosítása kapcsán. A március 1-jén hatályba lépő 2006. évi III. törvény szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül, előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.
Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
A felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor – részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor –, illetve ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor kezdődik a megtámadási határidő.
A késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét a Ptk. 301/A §-a (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja.
A Magyar Közlöny első számában megjelent 2006. évi III. törvény módosította a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvényt is. Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.
Törvény a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt azzal a szándékkal alkotta meg az Országgyűlés, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa meg a vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba vételének rendjét, és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek vagy más közérdek védelme céljából biztosítsa a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát, közvetlenül vagy elektronikus úton.
A nyáron hatályba lépő jogszabály a cégnév, székhely, telephely, képviselet, cégbejegyzés fogalmainak meghatározása mellett részletesen foglalkozik a cégnyilvánossággal, közhitelességgel, a cégjegyzék tartalmával, a cégbejegyzési eljárással, a cégbejegyzéssel kapcsolatos jogorvoslatokkal, a végelszámolás szabályozásával, valamint a vagyonrendezési eljárással.
A cég – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre.
A cégnévnek legalább a választott cégforma megnevezését kell tartalmaznia, valamint azt, hogy a cég tevékenysége alapvetően mire irányul. A cégnév vezérszót is tartalmazhat, amely elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaikszó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.
A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve.
Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás
A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosult.
A 2006. évi VI. törvény megállapítja, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni.
Az 1. számú Magyar Közlönyben megjelent törvény a felszámoló kijelöléséről is rendelkezik. A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. Felszámolónak a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban kijelölt vagyonfelügyelő is kijelölhető.
A törvény új szakasza szerint a hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökkent. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kiegyenlíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges.
Mentesül a felelősség alól az említett vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében.
Távollevők között kötött szerződés
A 2/2006. (I. 4.) Korm. rendelet március 1-jétől módosítja a távollevők között kötött szerződésekről szóló korábbi jogszabályt. A Magyar Közlöny 1. számában megjelent rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet fogyasztó és fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet köt egymással az értékesítő áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi körében, kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján (távollevők között kötött szerződés).
Ha a rendelet hatálya alá tartozó szerződés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.
Változott a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet is.
Közbeszerzési és tervpályázati hirdetményminták
A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáit tartalmazza a 3-as számú Magyar Közlönyben megjelent 2/2006. (I. 13.) IM rendelet.
Adózásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség közbeszerzési eljárásoknál
A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, az adózásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályairól és díjazásáról rendelkezik az 1/2006. (I. 13.) PM rendelet. A jogszabályt január 15-ét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban előterjesztett kérelmekre kell alkalmazni.
Törvény a szövetkezetekről
Az Országgyűlés a szövetkezetekről alkotott 2006. évi X. törvénnyel ösztönözni kívánja a szövetkezést, és állami eszközökkel támogatást kíván nyújtani a szövetkezeti mozgalom továbbfejlődéséhez. A törvény szabályozza a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező szövetkezetek alapítását, szervezetét, működését, felelősségét, egyesülését, szétválását, gazdasági társasággá való átalakulását, jogutód nélküli megszűnését, valamint tagjainak jogait, kötelezettségeit, és a szövetkezeti szövetségek létesítésének szövetkezeteket érintő szabályait. A lakásszövetkezetekről külön törvény rendelkezik.
Az 1. számú Magyar Közlönyben megjelent törvény szerint a külföldi székhellyel alapított szövetkezetet – a külön törvényben meghatározott rendelkezések szerint Magyarországon bejegyzett fióktelepe által folytatott üzletszerű gazdasági tevékenysége során – az e törvény szerint alapított szövetkezetekkel azonos jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.
A szövetkezet fogalma
A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.
A szövetkezet alapításának személyi feltételei
Szövetkezetet - ha törvény eltérően nem rendelkezik – legalább hét alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát.
Az alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét.
Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki betöltötte 18. életévét vagy 14. életévét, és a nyilatkozata érvényességéhez rendelkezésre áll a törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata.
A szövetkezet nyilvántartásba vétele
A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül – bejegyzés és közzététel céljából – be kell jelenteni a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bírósághoz mint cégbírósághoz. A szövetkezet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően végezhet gazdasági tevékenységet.
A tagok a részjegytőke alapszabályban meghatározott mértékét, de legalább harminc százalékát az alapítást követő 8 napon belül kötelesek befizetni, illetőleg a nem pénzbeli hozzájárulás teljes egészét szolgáltatni kell. A szövetkezetet csak a befizetési (szolgáltatási) kötelezettség teljesítését követően szabad bejegyezni. A szövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
A törvény meghatározza a szövetkezet önkormányzati szerveit, azok feladatát, hatáskörét, a tagsági viszony létrejöttét, a tagnyilvántartást, a vagyoni hozzájárulást, a tagi kölcsön feltételeit, a szövetkezet adózás utáni eredménye felosztásának, a szövetkezet gazdálkodásának szabályait.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés igazolása külföldön
A Magyar Közlöny 6-os számában jelent meg az új PSZÁF-tájékoztató a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú gépjárművel külföldre utazók érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése igazolásának módjáról.
A közvetítői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díja
A közvetítői névjegyzékbe felvételét kérő természetes vagy jogi személynek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a névjegyzékbe történő felvételért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie.
A Magyar Közlöny 7-es számában megjelent 3/2006. (I. 26.) IM rendelet szerint a díj összege 7500 Ft. A díj tartalmazza a névjegyzékbe felvettek részére kiállítandó közvetítői igazolvány, cégek esetében – külön kérelem alapján – az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartásából történő cégkivonat beszerzésének, továbbá a névjegyzékbe bejegyzett adatok módosításának és a névjegyzékből való törlésnek a díját is.
A díjat a kérelmezőnek akkor is meg kell fizetnie, ha a névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet a kérelmező visszavonja, vagy azt az igazságügy-miniszter elutasítja, vagy ha az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe történő felvétel iránti eljárást megszünteti, kivéve ha az eljárás megszüntetésére a díj meg nem fizetése miatt került sor.
A díjat a minisztérium visszatéríti, ha a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem visszavonásáról - a kérelmező írásbeli vagy szóbeli bejelentése alapján – az érdemi intézkedést megelőzően tudomást szerzett.
A természetes személy és a jogi személy postai úton vagy személyesen nyújthatja be a névjegyzékbe történő felvétel iránti írásos kérelmet a minisztériumhoz egy példányban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével.
Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díja
Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvételét, vagy a szakterület kiterjesztését kérő természetes személynek és a jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a 4/2006. (I. 26.) IM rendelet szerint 7400 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A 7-es számú Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján a díj tartalmazza a névjegyzékbe felvettek részére kiállítandó szakértői igazolvány, továbbá a névjegyzékbe bejegyzett adatok módosításának és a névjegyzékből való törlésnek a díját is.
A díjat akkor is meg kell fizetni, ha a kérelmet visszavonták, továbbá ha azt az igazságügy-miniszter elutasítja, vagy az eljárást megszünteti. A díjat az Igazságügyi Minisztérium a rendeletben meghatározott esetekben kérelemre visszatéríti.
