×

Foglalkoztatáspolitika

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 92. számában (2005. október 15.)
A foglalkoztatás bővítését segítő intézkedések, bár kis lépéseknek tűnhetnek, de összhatásukat tekintve valódi reformot és teljes szemléletváltást jelentenek – érvel a munkaügyi kormányzat a munkapiaci folyamatokat élénkítő döntések mellett. A munkaadók viszont úgy látják, a foglalkoztatás alakulása a gazdaság helyzetétől és fejlődési ütemétől, illetve a gazdasági szabályozórendszer versenyképességre gyakorolt hatásától függ, e téren azonban az eddig ismert jövő évi tervek sem ígérnek áttörést. A szakszervezetek átfogó foglalkoztatáspolitikai stratégiát hiányolnak. Véleményük szerint olyan típusú koncepcióra lenne szükség, mint amit tavaly már kidolgozott a kormányzat, csakhogy abból nem sok mindent lehet viszontlátni a gyakorlatban.

Sok kis lépés már reformnak számít

A foglalkoztatottság értékelésekor három mutatót célszerű együtt vizsgálni - mondja Kordás László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Az egyik az aktivitási ráta, amely meglehetősen alacsony Magyarországon. Sikerült azonban némileg javítani az arányon, hiszen az inaktívak száma jelentős mértékben csökkent: 2002 óta 80-100 ezer olyan ember jelent meg a munkaerőpiacon, aki korábban az inaktívak táborába tartozott. A foglalkoztatottak létszáma pedig 39 ezer fővel nőtt 2002 óta.

A munkanélküliségi ráta legutóbb 7,1 százalék volt, magasabb, mint az előző években, de még mindig jóval alacsonyabb, mint a 8,9 százalékos uniós átlag vagy a 17 százalékos lengyel, illetve a 15 százalékos szlovák munkanélküliség. Az állástalanok számának emelkedése leginkább az aktivitás növekedésének tudható be, vagyis kedvező jelnek tekinthető. A munkaerőpiacra visszatérő inaktívak első lépésként ugyanis munkanélküliként regisztráltatják magukat, hiszen a munkaügyi központok csak így tudják őket kiközvetíteni a jelenleg az országban meglévő 80 ezer üres álláshelyre. De a regisztrációval juthatnak képzéshez és munkanélküli-ellátáshoz is.

Aktivitásra ösztönzi az embereket a munkanélküli-ellátások rendszerének átalakítása is, amelyben a legfontosabb változás, hogy az álláskeresés idejére, vagyis az első három hónapra nagyobb összeg jár az állástalanoknak. Ugyanilyen fontos, hogy álláskeresési szerződést kell kötni az állammal, amelyben a munkanélküliek vállalják az aktív munkakeresést, különben viszsza kell fizetniük a segélyt.

Az igazi problémát a pályakezdők jelentik, akik egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni. Ennek oka egyrészt az oktatás-képzés hazai sajátosságaiban keresendő. E téren jelentős változást hozhat a parlament által már elfogadott új felsőoktatási törvény, amely pályakövetést ír elő minden intézmény számára.

A felnőttképzésnél ugyanezt akarja megvalósítani a kormány. E területen azonban nemcsak a pályakövetés lesz kötelező, hanem az is, hogy a felnőttképzési intézményeknek a hallgatók ötven százalékát el kell tudni helyezniük ahhoz, hogy állami normatívát kapjanak. A pályakezdők elhelyezkedését segíti a Start-program is.

A foglalkoztatási helyzetre nézve pozitív változások várhatók az alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel kapcsolatos intézkedésektől is. A céges és a magánszemély foglalkoztatók már háromféle alkalmi foglalkoztatás közül választhatnak, ráadásul a költségek 75 százalékát leírhatják az adójukból. Amunkaügyi tárca arra számít, hogy az év végéig 200 ezerre nő a kiváltott AM könyvek száma. Emellett a kormány az eddigi közcélú és közhasznú munkát ötvözve közfoglalkoztatási programot indít, amely a téli hónapokban mintegy 20-24 ezer embernek ad majd munkát. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának állami támogatása pedig ezután nemcsak az úgynevezett célszervezeteknek jár majd, hanem minden olyan munkáltatónak, amely e célból akkreditáltatja magát.

Önmagukban nézve persze ezek az intézkedések kis lépéseknek tűnhetnek, de összhatásukat tekintve már valódi reformot és teljes szemléletváltást jelentenek – érvel a politikai államtitkár. Az EU számára készített Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben Magyarország évi 0,5-1 százalékos foglalkoztatásbővülést vállalt. Az idén még szerény, 0,2 százalékos bővülésére számít a kormányzat, mivel a legtöbb intézkedés hatása csak a jövő évtől fog megmutatkozni.

A jövő évi tervek sem ígérnek fordulatot

A munkaadók mindig hangsúlyozzák, hogy a foglalkoztatás alakulása a gazdaság helyzetétől és fejlődési ütemétől függ – mondja Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Ebből a szempontból a gazdaságpolitikának és a gazdasági szabályozórendszernek a versenyképességre gyakorolt hatása a döntő. E téren azonban a munkaadók nem látnak az idén jelentős változást, s az eddig ismert jövő évi tervek sem ígérnek áttörést.

A kormány a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében még az idén radikális adóreformot ígért. Ez nem valósult meg, helyette több évre elnyúló adócsökkentésről döntött a kormány – mondja az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalának soros elnöki tisztét is ellátó Rolek Ferenc. A munkáltatók leginkább az iparűzési adótól szabadulnának meg, amelynek sorsa egyelőre még nem eldöntött kérdés, de nehezményezik azt is, hogy a bérekre rakódó terhek csak 2007-től kezdve csökkennek, akkor is több ütemben.

A vállalkozásokat terhelő adók és járulékok érzékelhető csökkentésére azért is nagy szükség lenne, mivel egyre inkább félő, hogy az új uniós tagállamok körében zajló adó- és bérszínvonalversenyben Magyarország lemarad. Az uniós csatlakozás óta a cégeknek még keményebb versenyhelyzettel kell megbirkózniuk, s nemcsak a jelenlegi tagállamok, de a velünk együtt csatlakozó országok vállalkozásaival is meg kell küzdeniük. Utóbbiak különösen kemény versenytársak, hiszen nagyon hasonló gazdasági helyzetben vannak, s ugyanazokra a piacokra próbálnak betörni, nagyon hasonló termékekkel és szolgáltatásokkal.

Összességében jó irányba mutatnak a kormányzati intézkedések, de mivel csak kis lépésekről van szó, áttörés nem várható a foglalkoztatás bővülésében. Az olyan programok, mint a Start is, kismértékben segíthetik a pályakezdő fiatalok munkához jutását, de új munkahelyeket aligha teremthetnek, legfeljebb a meglévőket osztják el másképpen. A prémiumévek program a versenyszférában pedig várhatóan nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, s ugyancsak kétséges a kékmunka bevezetésének hatása.

Rolek Ferenc továbbra is megoldatlannak látja a munkaerőpiac strukturális problémáit. Az egyes munkapiaci szegmensekben uralkodó munkaerőhiány az új beruházási és a bővítési szándékokat egyaránt gátolja. Az ország fejlett gazdasági térségeiben a cégek gyakran csak külföldről tudják kielégíteni munkaerőigényüket, ami csak papíron növeli a hazai foglalkoztatási szintet.

Hiányzik az átfogó stratégia

Magyarországon eléggé sajátosan és ellentmondásosan alakul a foglalkoztatás helyzete - vélekedik Pék Zsolt, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) foglalkoztatáspolitikai ügyvivője. Egyrészt az idén komolyan növekedett az állástalanok száma, miközben a foglalkoztatottak tábora csak szerényen gyarapodott. Utóbbi növekedése abból származott, hogy sikerült a foglalkoztatottak körébe bevonni olyan embereket, akik korábban inaktívak voltak. Ettől azonban még növekedett is az állástalanok létszáma, különösen a pályakezdő munkanélkülieké. Magyarországon ugyanis strukturális a munkanélküliség, vagyis együtt van jelen a kielégítetlen munkaerőhiány és a túlkínálat.

E problémák megoldására a száz lépés program keretében a kormány több jó intézkedést is életbe léptetett, köztük jó néhány olyat is, amelyet a szakszervezetek már évek óta szorgalmaznak – mondja Pék Zsolt. Ilyen például a munkanélküli-ellátás összegének felemelése és rendszerének átalakítása, amely az érdekvédők szerint az álláskeresés motiválása érdekében már régóta szükséges lett volna. A szakszervezetek támogatnak minden munkahelyteremtő intézkedést, például a pályakezdőknek szánt Start-programot és az állástalanokat megcélzó új közmunkaprogramot.

Ennek ellenére Pék Zsolt úgy véli: Magyarországon igazából nincs foglalkoztatáspolitika, ami komoly probléma. Sokkal átfogóbb intézkedésekre volna szükség. Olyan stratégiára, mint amilyen foglalkoztatási koncepciót tavaly már kidolgozott a kormányzat, csakhogy abból nem sok mindent lehet viszontlátni a gyakorlatban. Csak egy-egy elemet mazsolázott ki belőle a kormány. Astrukturális problémák megoldásához ennél azonban többre volna szükség, például ágazati és területi koncepciókra. Az persze világos, hogy egy átfogó foglalkoztatáspolitikát nem lehet olyan rövid idő alatt végrehajtani, amennyi a jelenlegi kormánynak eddig rendelkezésére állt, vagyis már sokkal korábban el kellett volna kezdeni a munkát.

Az MSZOSZ azt is kifogásolja, hogy a kabinet a Munkaerő-piaci Alap forrásaiból feleannyit költ aktív foglalkoztatási eszközökre, mint a foglalkoztatás bővülését csak közvetetten szolgáló célokra. Az alapból támogatják például a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását és az önkormányzatok által nyújtott szociális segélyek egy részét, miközben azokat évekkel ezelőtt még a költségvetésből finanszírozták.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem