Dráguló természetbeni juttatások

A július elején kihirdetett „egyes pénzügyi tárgyú törvények” utolsó paragrafusa alapján szeptember elsejétől módosult a Tbj-tv., annak is az adóköteles természetbeni juttatásokat érintő szakasza. A járulékalapot képező jövedelem ezen időponttól az Szja-tv. 69. paragrafusa szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének szja-val növelt összege (a 29 százalékos tb-járulékot tehát az szja-val növelt összeg után kell fizetni).

Bezáruló kiskapuk

Amíg tehát augusztus végéig a cégeknek ezer forint adóköteles természetbeni juttatás után 760 forint közterhet kellett fizetni, szeptember elsejétől már 887,6 forintot kell adók és járulék formájában leróni a cégeknek (a korábbi 290 forintról ugyanis – a járulékalap emelkedése miatt – 417,6 forintra nőtt a tb-járulék).

Ezzel mintegy 17 százalékkal drágultak a munkáltatók számára az adóköteles természetbeni juttatások. Történt mindez év közben, előzetes bejelentés, illetve érdekegyeztetés nélkül.

A kormányzati kommunikáció szerint a módosítás célja az volt, hogy bezárjanak egy kiskaput, megnehezítsék, hogy a cégek az egyébként is jól fizetett menedzsereiknek tengerentúli utazásokat vagy nagy értékű műkincseket juttassanak adómentesen.

Katona Tamás, a pénzügyi tárca politikai államtitkára úgy nyilatkozott, hogy a módosítás az idén 1-2 milliárd, jövőre 8 milliárd forint többletbevételt jelenthet a központi költségvetésnek.

A munkaadók ennél nagyobb költségnövekedéssel számolnak. Úgy vélik, öszszességében jövőre akár 10-20 milliárd forintos többletkiadást is jelenthet, hogy a cafeteria egyes elemei megdrágulnak.

Érintetlen kedvezmények

A módosítás nem érinti az eddig is adómentes természetbeni juttatásokat, így továbbra is adó- és járulékmentesen adható a dolgozóknak közel száz jogcímen természetbeni juttatás. Ezek közül a legfontosabbak:

– étkezési hozzájárulás havi 4, illetve „meleg” étkeztetés esetén 8 ezer forintos értékhatárig;

– helyi utazási bérlet havi 2000 forintig, illetve „hideg” étkeztetéssel kombinálva 6000 forintig, „meleg” étkeztetéssel kombinálva 10 000 forintig;

– iskolakezdési támogatás gyermekenként 17 000 forintig;

– a munkáltató által a dolgozónak, illetve közeli hozzátartozójának adott kedvezményes üdülés személyenként 57000 forintig, üdülési csekk juttatása személyenként ugyancsak 57 000 forintig;

– a magánszemélynek adott kis értékű ajándék (legfeljebb évi három alkalommal, alkalmanként 5700 forintig);

– a vidékről bejáró dolgozóknak juttatott bérlet, munkaruha, formaruha, egyenruha, védőruha, védőszemüveg és védőeszközök;

– olyan szolgáltatások, amelyekkel a munkáltató a munkavállaló újbóli elhelyezkedését támogatja;

– a reprezentáció, az üzleti ajándékozás, meghatározott értékhatárig a kulturális szolgáltatás (például színházjegy és bérlet juttatása).

Lefaragott „extrák”

Változik – drágul – például a kormányzati kommunikációban hangsúllyal szereplő drága tengerentúli utazások, valamint az értékes tárgyak, műkincsek, bútorok vagy golfpályabérletek juttatási lehetősége.

E két-három tételen kívül azonban jó néhányat még érint a szeptembertől bevezetett módosítás. Az alábbi felsorolás azt mutatja, hogy nem csak a topmenedzsereknek szánt extrajuttatások kerülnek többe az év végén a cégeknek. Adóköteles természetbeni juttatás ugyanis:

– reprezentáció, üzleti ajándék címén adott juttatás;

– törvény vagy annak felhatalmazása alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék és szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel;

– a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel, ha a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt (munkahelyi partin nyújtott vendéglátás, sportnap stb.);

– a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel nyújtott adóköteles bevétel, ilyen lehet például a cafeteria-rendszerben adott adóköteles bevétel;

– a munkáltató által kollektív szerződésben vagy belső szabályzatban rögzítetten, azonos feltételekkel ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, ha a jogosultak körét a kollektív szerződésben, illetve a belső szabályzatban kizárólag a munkakör, a beosztás vagy más közös ismérvek alapján határozzák meg;

– a kifizető által személyszállítási szolgáltatás (utazási bérlet, jegy) ingyenes vagy kedvezményes nyújtása révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel;

– a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó ingyenes vagy kedvezményes étkezés vagy más szolgáltatás adóköteles része;

– az üdülési csekk értékéből az adómentes értékhatárt meghaladóan engedmény formájában, valamint az üdülési szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel;

– sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott, nem adómentes bevétel;

– üzletpolitikai célból (reklám) a magánszemélyeknek juttatott adóköteles bevétel.

Drágább részvényopciók

A nemzetközi vállalatok magyarországi cégeinek munkavállalóit érinti hátrányosan, hogy a magyar dolgozóknak a külföldi cégek által nyújtott részvényopció lehívása esetén jelentősen megnőttek az adóterhek szeptember 1-jétől.

Korábban, ha egy munkavállaló eladta a részvényopciós programban szerzett értékpapírját, akkor a külföldről befolyt összeg 38 százalékát személyi jövedelemadóként, 11 százalékát pedig egészségügyi hozzájáruláskánt (eho) kellett befizetnie. Szeptembertől azonban az eho helyett 8,5 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék egészségbiztosítási járulék, valamint további 29 százalék társadalombiztosítási járulék terheli az összeget, amely az szja-val együtt összesen 79,5 százalék. Ebből adódóan, míg korábban a kapott összeg 51 százaléka maradt a dolgozónál, szeptember után már csak alig több, mint 20 százaléka.

A törvény ugyan engedi, hogy a munkaadó átvállalja például a társadalombiztosítási járulék kifizetését, de ez a gyakorlatban nemigen valósul meg, mivel előre nem tervezhető, hogy a dolgozó mikor adja el a részvényét.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) tiltakozott e lépés ellen, mert megállapítása szerint az intézkedés rontja Magyarország versenyképességét, s különösen azon „start up” cégek helyzetét, amelyek kis tőkeerővel indulnak, ám ígéretes pálya előtt állnak. Ezek ugyanis szinte csak úgy tudnak magukhoz csábítani jó szakembereket, ha részvényopciós programot ajánlanak nekik.

Egyes vélemények szerint csak ez a változás több tízezer munkavállalót érint, akik végül vagy nem élnek a részvényopció lehetőségével, vagy egyszerűen nem vallják be azt. S bizonyára sokan vannak azok is, akik inkább már szeptember előtt eladták a papírjaikat.

A módosítás év közbeni, hirtelen bevezetése természetesen nem tette lehetővé, hogy a cégek felkészüljenek a változásra, netán átalakítsák a juttatások körét. Maximum arra volt mód – s ezt a vállalatok meg is tették –, hogy felkérjék dolgozóikat: ha lehet, még szeptember 1-je előtt használják ki például a ruhavásárlási lehetőségüket.

Cafeteria-rendszerek

A legtöbb cég jelenleg kivár, hiszen formálódnak a jövő évi keretek, s amíg a szabályozók nem ismertek, addig nem tudják összeállítani a csomagokat. Azzal azonban mindenki egyetért: a cafeteria-rendszerek mára oly módon részeivé váltak a hazai vállalati kultúrának, hogy a juttatáscsomagokat szűkíteni nem volna tanácsos. Éppen ezért értékelték a cégek – mérettől függetlenül – barátságtalannak a kormányzati lépést.

A cafeteria az elmúlt években nagy karriert futott be Magyarországon. AMercer Emberi Erőforrás Tanácsadó Kft. egy korábbi felmérése szerint a hazai cégek általában legalább tíz elemből álló juttatási listát kínálnak dolgozóiknak. Felmérésük szerint az adómentes juttatások teszik ki a cafeteria 85-90 százalékát. A tavalyi három leggyakrabban előforduló elem – önkéntes egészségpénztári hozzájárulás, üdülési csekk, hidegétkezési jegy – is az adómentes juttatások közül került ki. A csomagok kedvelt elemei a magáncélú tanfolyamok, a helyi bérlet, a menetjegy megtérítése, illetve az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás. Ugyancsak népszerű az iskolakezdés, valamint a dolgozók otthoni internethasználatának támogatása.

A Mercer felmérése és vállalati vélemények egyaránt azt jelzik, hogy a cafeteriacsomagok 90 és 400 ezer forint között, tehát elég széles skálán szóródnak. Az átlagot 150 ezer forintra teszik.

Általános tapasztalat, hogy a dolgozók e rendszerben nemcsak annak öszszegét, de a kereten belüli variálhatóságát is nagyra értékelik. Éppen ezért nem valószínű, hogy a cégek szűkítenék a cafeteria kínálta lehetőségeket. Még akkor sem, ha ez esetleg többe kerül majd.