×

A társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 91. számában (2005. szeptember 15.)
A foglalkoztatók társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeire (járulékbevallás, befizetés, bejelentés) vonatkozó eljárási szabályok többsége az idén ősszel, illetve 2006. január 1-jétől módosul. Tekintve, hogy a régi rend többnyire mindenki előtt ismert (és már nem sokáig kell alkalmazni), ám az újnak több elemét (például formátum, gyakorlati lebonyolítás) egyelőre homály fedi, a részletszabályok helyett elsősorban a változás irányaira hívjuk fel a figyelmet, különös tekintettel az átmeneti szabályokra.

Eljárási szabályok

Jogszabályi háttér

Az említett kötelezettségekkel kapcsolatos eljárási szabályokat elsődlegesen a társadalombiztosítási jogszabályokban (ezek közül is elsősorban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben, továbbiakban: Tbj-tv.), másodsorban (de többnyire) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (továbbiakban: Art.) találjuk.

A járulékok összegének megállapítása

A Tbj-tv. 50. §-a értelmében a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani. Ehhez – a munkavégzésre irányuló jogviszonyok és a biztosítási kötelezettség mellett – természetesen ismernie kell a járulékfajtákat:

Társadalombiztosítási járulék

A társadalombiztosítási járulék a foglalkoztatót terheli. Mértéke 29 százalék, melyből 18 százalék a nyugdíj-biztosítási rész és 11 százalék az egészségbiztosítási rész.

Egyéni járulékok

Az egyéni járulékok a biztosítottat terhelik a következők szerint:

– 8,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár-tag esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj),

– 4 százalék egészségbiztosítási járulék.

Baleseti járulék

A baleseti járulék (melynek mértéke 5 százalék) a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után szintén a foglalkoztatót terheli.

A járulék megfizetésének szabályai

A foglalkoztatónak a biztosítottat terhelő járulékot le kell vonnia. Ezt követően a megállapított járulékok összegét csökkenteni kell a biztosított részére a tárgyhónapban esetlegesen (korábbi túlvonás miatt) visszafizetett nyugdíjjárulék – ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő nyugdíjjárulék-túlfizetést is -, illetőleg egészségbiztosítási járulék öszszegével, és az így kiszámított tárgyhavi járulékot az adóhatóság megfelelő beszedési számlájára be kell fizetnie a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.

A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat szintén a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie a foglalkoztatónak az adott magánnyugdíjpénztár számára.

Az egyéni vállalkozó a – saját magára vonatkozó – járulékokat, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjat negyedévenként (tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig) fizeti meg az adóhatóságnak, illetve az adott magánnyugdíjpénztárnak.

A járulék megelőlegezése

A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles megfizetni, ha a járulékkötelezettség a nem pénzbeli jövedelmet terheli, illetőleg ha arra a tárgyhónapban juttatott pénzbeli kifizetés nem nyújt fedezetet. (Ebben az esetben a foglalkoztatónak meg kell előlegeznie az egyéni járulékot. Ugyanígy jár el a társas vállalkozás a jövedelemmel nem rendelkező – de minimumjárulék fizetésére kötelezett – tagja esetében.)

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

A járulék megfizetésével párhuzamosan a foglalkoztatónak írásban kell tájékoztatnia a biztosítottat az általa fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékról, illetőleg túlvonás miatt a részére visszafizetett (átutalt) járulékokról, valamint a tagdíj összegéről.

A járulékok bevallásának szabályai

A járulékok bevallása szintén az adóhatósághoz történik, mégpedig az Art. szabályainak megfelelően, adóbevallás keretében.

Ez azt jelenti, hogy az a foglalkoztató, amely

– havi bevallásra kötelezett (01-es bevallás), a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig,

– negyedéves bevallásra kötelezett (02-es bevallás), a tárgyhónapot követő negyedév 20. napjáig,

– éves bevallásra kötelezett (03-as bevallás), a tárgyhónapot követő év február 15. napjáig tesz eleget bevallási kötelezettségének.

Ettől eltérően a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell az érintett magánnyugdíjpénztárhoz bevallani.

A bevallás rendjének változása 2006-tól

A bevallás rendje 2006. január 1-jétől jelentősen változik. Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatók, illetve kifizetők a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékról és az alábbi adatokról:

-a foglalkoztató adatairól (neve, székhelye, adóazonosító száma),

-a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számáról,

-a magánszemély személyi adatairól (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), neméről, állampolgárságáról,

– a magánszemély adóazonosító jeléről,

– a biztosításban töltött idő tartamáról, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódjáról,

– a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni egészségbiztosítási és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék alapjáról, összegéről,

– a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemről, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegéről, illetőleg a levont (befizetett) nyugdíjjárulék összegéről,

– a magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapjáról, a levont (befizetett) egészségbiztosítási járulék összegéről,

– az egészségbiztosítási és/vagy nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okáról,

– a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék, a levont (megfizetett) egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről,

– gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamáról, az ellátás összegéről és az abból levont (megfizetett) nyugdíjjárulék összegéről, illetőleg a levonás elmaradásának okáról,

– a biztosítás szüneteléséről vagy munkabérrel ellátatlanság idejéről, ennek jogcímkódjáról,

– a foglalkozás FEOR-számáról, a heti munkaidő tartamáról, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamáról,

– az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejéről (munkaórában),

– a hónap utolsó napján fennálló magán-nyugdíjpénztári tagság tényéről, a magánnyugdíjpénztár kódjáról, a magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről,

– a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről, a megfizetett tételes egészségügyi hozzájárulás összegéről,

– az általa kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba tartozó jövedelmekről (külön a bérről, a jogosultsági hónapok számának feltüntetésével),

– a bevételből a jövedelem megállapítása során levonható tételekről,

– a számított adóról,

– a jövedelemadó-kedvezményekről jogcímenként,

– az összevont adóalap utáni adóról,

– egyes külön adózó jövedelmek címén – figyelemmel a személyijövedelemadó-törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségekre is – a magánszemélynek kifizetett (juttatott) bevételről, az adó alapjáról, a levont adóról, kivéve azt a kifizetést (juttatást),

a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,

b) amelynek adója nulla százalék,

c) amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles,

d) amelyet ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély,

e) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli,

– az adóév során megállapított adóelőlegről, adóról,

– a magánszeméllyel elszámolandó adókülönbözetről,

– a külön jogszabály szerint Start-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék, a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási) járulékok és a bruttó munkabér alapján számított 15 vagy 25 százalékos mértékű kötelezettség alapjáról és összegéről,

– a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulék alapjáról és összegéről.

Mindez lényegében azt jelenti, hogy a járulékbevallás a jövőben valamennyi foglalkoztatót havonta terheli, illetve az eddigi NYENYI Lap révén évente teljesített adatszolgáltatásra is havi gyakorisággal és bővített tartalommal – az adóhatósághoz – kerül sor.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás

2006. január 1-jétől módosul a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás rendje is (Tbj-tv. 51. §).

A változás lényege, hogy a tagdíjbevallást az adóbevallásra előírtak szerint kell teljesíteni azzal, hogy a havi adóbevallásra nem kötelezett foglalkoztató tagdíjbevallási kötelezettségének a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig tesz eleget.

Egyéni vállalkozó bevallása

Az egyéni vállalkozó saját járulékáról az éves bevallásában köteles számot adni.

A magán-nyugdíjpénztári tagdíját negyedévenként állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig vallja be és fizeti meg az érintett magánnyugdíjpénztárnak. Az egyéni vállalkozó tagdíjbevallási kötelezettségének évi egyszeri tagdíjbevallással tehet eleget, feltéve hogy a tagdíjat a minimálbér alapulvételével negyedévente megfizeti, és a tagdíjkülönbözetet az éves bevallással egyidejűleg rendezi. Amennyiben az egyéni vállalkozó tagdíjfizetési kötelezettsége megszűnik, a tagdíj bevallását és befizetését a kötelezettség megszűnését követő hónap 12. napjáig kell teljesíteni.

Evás egyéni vállalkozó járulékbevallása

Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékbevallási és -megfizetési kötelezettségének az Eva-tv.-ben az eva (evaelőleg) megfizetésére és bevallására meghatározott időpontban tesz eleget.

A biztosítottak bejelentése

A foglalkoztatót munkavállalójával kapcsolatban többféle bejelentési kötelezettség is terheli. Túl azon, hogy a munkaviszonyban álló dolgozókról az EMMA-ba be kell jelenteni, a munkavállalókról az egészségbiztosítási pénztárhoz és a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz is adatszolgáltatást kell teljesíteni.

Bejelentés a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz

A Tbj-tv. 46. §-a értelmében a foglalkoztató a biztosítottakról – az egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő adatairól – köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza:

– a biztosított nevét és személyi adatait,

– társadalombiztosítási azonosító jelét,

– a magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot,

– a foglalkoztató adatait,

– a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat,

– a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét, továbbá

– a biztosított után fizetett tételes öszszegű egészségügyi hozzájárulást.

Ezt a nyilvántartást a foglalkoztató minden év végén lezárja, archiválja, és arról a tárgyévet követő év április 30. napjáig az igazgatási szervhez adatszolgáltatást teljesít. Ez az adatszolgáltatás nem más, mint a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó (azaz a NYENYI) Lap.

Ezt az adatszolgáltatást 2005-re vonatkozóan kell utolsó alkalommal teljesíteni, tekintve, hogy az adóhatósághoz történő havi bevallás lényegében átveszi a szerepét. A 2005. évi adatokra vonatkozó adatszolgáltatást viszont még a Tbj-tv., illetve Tny-tv. 2005. december 31-éig hatályos rendelkezései szerint – 2006. április 30-áig – a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervekhez kell teljesíteni.

Szintén a nyugdíjbiztosításhoz kell adatot szolgáltatni a 2006. évet megelőző időszakra (például NYENYI-módosítás, utólagos bejelentés), illetőleg az Art.-ben meghatározott elévülési időn túli év(ek)re vonatkozóan.

Bejelentés az egészségbiztosítási pénztárhoz

Az egészségbiztosítási pénztárhoz a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bejelenteni a biztosítottat, illetve a biztosítás kezdetét, megszűnését, a szünetelés kezdetét. A bejelentési kötelezettség rendje 2005. szeptember 1-jétől változott. E szerint a biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést az illetékes MEP-hez legkésőbb a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon, a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét, befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell benyújtani.

Összességében elmondhatjuk, hogy – a feketefoglalkoztatás visszaszorítása és a járulékfizetési fegyelem erősítése, valamint a jogosulatlanul igénybe vett társadalombiztosítási ellátások csökkentése érdekében – az eljárási szabályok, a bevallási és bejelentési kötelezettség szabályai lényegesen szigorúbbá válnak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem