×

Társadalmi párbeszéd – határok nélkül

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 88. számában (2005. június 15.)
Magyarország uniós csatlakozásával a hazai érdekegyeztető fórumok feladatai is kibővültek. A munka világát érintő itthoni és uniós jogszabályok előkészítésébe immár a párbeszédintézmények résztvevői is bekapcsolódnak; a szociális partnerek is előterjeszthetik javaslataikat. Jóllehet szerepük hatékonyságáról megoszlanak a vélemények, abban nincs vita, hogy az érdekegyeztetés intézményrendszerében reformértékű lépés az ágazati párbeszédbizottságok megalakítása. Az uniós színtéren zajló együttműködést nagyban elősegíti, hogy a hazai munkavállalói és a munkaadói szervezeteknek már korábban kiépültek a nemzetközi kapcsolataik. A szociális partnerek úgy vélik: mindenekelőtt az itthoni érdekegyeztetés gyengeségeit kell felszámolni.

Az ágazati párbeszédbizottságok új fejezete

Az uniós csatlakozás új feladatokat adott

A kormánynak és a szociális partnerek egyaránt nagy kihívást jelent Magyarország egy évvel ezelőtti csatlakozása. Ez ugyanis azzal is járt, hogy most már nemcsak a kormány és a parlament készít elő jogszabályokat, hanem az Unió is, és ezeknek az előkészítésébe a hazai párbeszédintézmények résztvevőinek is be kell kapcsolódniuk. A már működő érdekegyeztető fórumok tevékenysége tehát – témától függően – e feladattal bővült – mondta Herczog László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) helyettes államtitkára. Aváltozást jól példázza, hogy ha az EU a munkaidő-beosztással foglalkozik, akkor – mivel ez érinti a Munka Törvénykönyvét – ezt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) is meg kell tárgyalni. Örvendetes, hogy számos magyar érdekképviseletnek már korábban kiépültek a kapcsolatai az európai szakszervezetekkel, munkáltatói érdekképviseletekkel, ennek ugyanis nyilvánvalóak a hatásai. Az ECOSOC-ban például Magyarország rövid idő alatt elismerést szerzett.

Herczog László a hazai párbeszédintézmények érdekérvényesítő képességét úgy értékeli, hogy az OÉT-nek jelentős a befolyásoló szerepe a munkapiac folyamatainak alakításában. A fórum – a miniszterelnök ígérete szerint – az általa bejelentett "száz lépés" programmal kapcsolatos valamennyi törvényjavaslatot, illetve előkészített koncepciót – a megegyezés szándékával – megvitatja. Ugyanakkor fontos, hogy az érdekegyeztetés legmagasabb fórumán nemcsak a kormányzati javaslatokat lehet megtárgyalni, az érdekképviseletek is tehetnek javaslatokat.

A kormányprogram legfontosabb eleme a foglalkoztatásbővítés, s a stratégia kidolgozásában természetesen részt vehetnek a szociális partnerek. A "száz lépés"-ben is prioritást kapott a foglalkoztatáspolitika, az egyes intézkedések meghozatalához szükséges törvénymódosítások előkészítésébe a kormány bevonja a szociális partnereket. Arra a kérdésre viszont, hogy a stratégiák kidolgozásában milyen eredményességgel vesznek részt a munkaadók és a munkavállalók képviselői, Herczog László annyit mondott: ennek hatékonysága változó. Nyilvánvaló, ha egy javaslatot a költségvetés nem tud finanszírozni, akkor azt nem lehet befogadni akkor sem, ha egyébként kitűnőnek látszik.

Miközben az Unió is nagy figyelmet fordít arra, hogy legyen szociális párbeszéd, s az érdekképviseletek képesek legyenek befolyásolni a kormányzati intézkedéseket, Magyarországon ezeknek a fórumai működnek. A kormány azt szeretné, hogy e testületek minél nagyobb befolyásolóképességgel rendelkezzenek, de számos intézményben, mindenekelőtt az OÉT-ben a mai napig nincsenek tisztázva a részvétel szabályai, a reprezentativitás feltételei, s ez számos esetében gyengíti a működést. Herczog László szerint amiatt is nagyon nehezen – vagy egyáltalán nem – születnek döntések, mert az oldalak sokszor megosztottak. A 6 + 9-es formáció gyakran gátja a közös álláspontok kialakításának. (A munkaadói oldalon kilenc szövetség, a munkavállalói oldalon hat szakszervezet foglal helyet.)

Az ágazati párbeszédbizottságoktól (ápb) sokat vár a kormányzat, azt reméli, hogy közreműködnek az adott szektorral kapcsolatos intézkedések, változtatások kidolgozásában, s ezen keresztül be tudnak kapcsolódni az uniós ágazati politika befolyásolásába. Az ápb-k megalakulása az érdekegyeztetés reformját jelenti, azonban fontos, hogy mielőbb megszülessenek a részvétel, a reprezentativitás szabályai. Ma már 31 ágazati, alágazati, szakági bizottság működik, a legtöbb testület hozzáértően végzi a munkáját.

OÉT – a gyenge láncszem

Az Európai Unió nagy szervezet, s Magyarország csak egyike a huszonöt tagállamnak. Ugyanakkor látni kell, hogy a döntés-előkészítés az Európai Unióban jobban megalapozott, jobban "leszabályozott" tevékenység – fejtette ki Rolek Ferenc, a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke. Atapasztalatok mindazonáltal azt jelzik, hogy a foglalkoztatás területén az Unió sem túl sikeres, jóllehet ennek – alapvetően – gazdasági okai vannak.

Rolek Ferenc szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács nem tölti be igazán jól a funkcióját. Formálisan működik, a jelenleginél nagyobb szerepe lehetne a munka világát érintő törvények előkészítésében, az össztársadalmi érdekek megjelenítésében és legitimálásában; az OÉT gyenge láncszemnek tekinthető. Ugyancsak halovány az ágazati párbeszéd intézményrendszere, bár ez most van alakulóban, ezért még "gyerekkorban" lévőnek mondható.

Az érdekegyeztetés országos szintje akkor tudna megerősödni, ha meglenne a jogosítványait rögzítő jogszabályi legitimitása. Ez garantálhatná, hogy minden fél tiszteletben tartsa az eljárási szabályokat. Egyszersmind ez segíthetné, hogy a kormányzati oldal a súlyának megfelelően kezelje az érdekegyeztetés fórumait. A munkáltatói oldalon is probléma a szervezetek szétaprózottsága, pedig az egységesebb munkaadói érdekképviselet sokkal határozottabban tudna fellépni. A társadalmi párbeszédben az érdekérvényesítő képesség nincs azon a szinten, ahol lennie kellene: a döntés-előkészítés során nem mindig veszik figyelembe a szociális partnerek véleményét. Ennek oka az, hogy sokszor nem időben és csak formálisan történik meg az egyeztetés.

Az MGYOSZ alelnöke pozitívumként értékeli, hogy a kormány foglalkoztatáspolitikai koncepciói a társadalmi párbeszéd megfelelő fórumait "megjárják". Az is fontos, hogy a kormány mellett megalakult foglalkoztatáspolitikai kabinet munkájában részt vesznek a munkaadók és a munkavállalók képviselői. Ugyanakkor gondot okoz, hogy a gazdaságot érintő kérdések eldöntésébe nem vonják be a szociális partnereket. A társadalmi párbeszéd egyik legújabb intézményéről, a Gazdasági és Szociális Tanácsról Rolek Ferenc úgy véli, kisebb a munkaadók és a munkavállalók képviselete, mint ahogyan arra szükség lenne. Szerinte túl sokan vesznek részt a testületben, ezért a munka világának relatíve kisebb a súlya. Emellett vannak olyan regionális érdekegyeztető fórumok, amelyekben nagyon szűk a szakszervezeti és a munkáltatói képviselet érdekérvényesítő ereje.

Partneri kapcsolat az uniós társszervezetekkel

A magyar szakszervezetek az Európai Szakszervezeti Szövetség tagjaiként részesei az uniós foglalkoztatáspolitika alakításának, ugyanakkor a szövetségben évente értékelik a nemzeti foglalkoztatási akcióterveket – mondta Wittich Tamás. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke kézzelfogható eredménynek tartja, hogy a szövetség a leghatározottabban fellépett a munkaidő-direktívával szemben. Legalábbis ezzel magyarázza, hogy a folyamat megakadt. Ágazati szinten is van hozadéka az uniós szakszervezeti kapcsolatoknak. Legutóbb például a Danone győri üzemének bezárása körül kialakult konfliktusban az ÉDOSZ komoly segítséget kapott uniós partnereitől.

Az ágazati párbeszédbizottságok működésével ugyanakkor elégedetlen az MSZOSZ elnöke. Mint mondta: harmincnál is több testület ugyan már létrejött, de még mindig nem kezdődtek el a tárgyalások az ágazati kollektív szerződésekről, a bértarifáról, a szakképzési és a foglalkoztatási stratégiáról. "Ez ma még olyan láncszem, amely azért gyenge, mert gyerekcipőben jár" – fogalmazott Wittich Tamás, aki szerint a munkahelyi érdekegyeztetésre rányomja bélyegét a munkaadói erőfölény.

Jellemző ugyanis, hogy a munkahelyeken munkáltatói erőfölény érvényesül, s minden jó szándék ellenére sincs kézzelfogható változás a munkaerő-piaci igények és a képzés összehangolásában. Az érdekvédő ennek ellenére eredménynek tartja, hogy a Gyurcsány-kormány programjában prioritást kapott az állásteremtés. Fontos, hogy a "száz lépés" csomagban tizenöt olyan tétel szerepel, amelyek kifejezetten a foglalkoztatás bővítését kívánják elősegíteni.

A hazai foglalkoztatási stratégia kidolgozásával összefüggő kérdések, javaslatok megvitatásának – Wittich szerint – megfelelő fórumai az érdekegyeztetés intézményei. Jó, hogy az OÉT mellett az ágazati párbeszédbizottságokban is megvitatják a szektorális foglalkoztatási stratégiákat. Az viszont hiányosság, hogy az ápb-kben máig nem sikerült együttes – szakszervezeti, illetve munkaadói – javaslatot tenni a szakképzés irányára.

Az OÉT bizottságaiban zajló előkészítő munka szintén lehetne hatékonyabb. Az érdekegyeztető tanács munkáját gyengíti az is, hogy a munkaerő-piaci helyzetet meghatározó adókról, a költségvetésről szóló döntések a koalíciós egyeztetéseken dőlnek el, s azután – sok esetben – a kormányzati álláspont már nem befolyásolható.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem