Kötelező a részvétel
A társadalombiztosítás társadalmi kockázatközösség, amelyben a részvétel kötelező.
Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok
Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) határozza meg, ki tekinthető társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak.
Munkaviszony
A törvény alapján biztosított
– a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is),
– közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban,
– ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
– hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy,
– a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a fegyveres erők szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona, továbbá
– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.
E foglalkoztatási jogviszonyokat a Tbj. egységesen a munkaviszony gyűjtőnévvel jelöli.
Szövetkezeti tagság, tanulószerződés
A törvény szerint biztosított ezenkívül a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen történik. Nem tartozik viszont ebbe a körbe az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja.
Biztosítottnak minősül viszonyt a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló.
Munkanélküli-ellátás
Biztosított a munkanélküli-ellátásban részesülő személy is. Munkanélküli-ellátásnak minősül ebből a szempontból
– a keresetpótló juttatás,
– a munkanélküli-járadék,
– a vállalkozói járadék,
– a nyugdíj előtti munkanélküli-segély,
– az álláskeresést ösztönző juttatás.
Az említett ellátások igénybevételének időtartamára az a személy is biztosított, akinek a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik.
Vállalkozói jogviszony
Biztosított a Tbj. szerint a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni, illetve társas vállalkozó.
Kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte.
Egyéni vállalkozó
– a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy,
– a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó),
– az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász,
– az egyéni szabadalmi ügyvivő,
– a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,
– a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.
Kezdő egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozó tevékenységet kezdőnek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el.
Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
– a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól – annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerőre emelkedése napjáig,
– ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,
– közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.
a közkereseti társaság,
– a betéti társaság,
– a korlátolt felelősségű társaság,
– a közhasznú társaság,
– a közös vállalat,
– az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,
– az előzőekben felsorolt társas vállalkozások előtársasága,
– a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
– a gépjárművezető-képző munkaközösség,
– az oktatói munkaközösség,
– az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,
– a végrehajtói iroda.
Társas vállalkozó
– a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
– a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
– az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja.
A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
– a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig,
– egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.
A személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy is biztosított, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét.
Amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az említett összeget, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki
– alapítvány,
– társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége,
– társasházközösség,
– egyesület, köztestület,
– közhasznú társaság,
– kamara,
– gazdálkodó szervezet
választott tisztségviselője, kivéve a gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő üzletvezetőit, ügyvezetőit.
Az említett körbe tartozik még a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve hogy a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét.
Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte.
Egyházi személy
A törvény alapján biztosított az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja is. Őket együttesen egyházi személyként említi a Tbj.
Járulékalapot képező jövedelem
Járulékalapot képező jövedelem:
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja-tv. szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke (ide nem értve az üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást), valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
– a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyarország területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi személy esetén az előző bekezdés szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg szerződésben meghatározott díj.
Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (gyűjtőnéven: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.
A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ figyelembevételével kell megállapítani.
Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.
A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésére tekintettel, e biztosítási időnek a következő naptári évre áthúzódó időtartamára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi öszszegének figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.
A járulékalap megállapításánál a járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.
A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.
A járulékok a következők:
– nyugdíjjárulék,
– magán-nyugdíjpénztári tagdíj,
– egészségbiztosítási járulék,
– nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék (együtt: társadalombiztosítási járulék),
– táppénz-hozzájárulás,
– baleseti járulék.
Jog az ellátásokra
A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. Az a személy azonban, aki munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban vagy vállalkozói, illetve vállalkozói jellegű, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és egyidejűleg saját jogú nyugdíjas, baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
Saját jogú nyugdíjas az, aki saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik többek között a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék.
Saját jogú nyugdíjas az is, aki a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.
A biztosítás időtartama
A biztosítás – főszabályként – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.
Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a Tbj. alapján nem állapítható meg, vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.
Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyijövedelemadó-előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.
A választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.
A biztosítás szünetelése
Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve ha
– a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy nyolcévesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság, vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,
– a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.
Szünetel a biztosítás továbbá
– az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette;
– az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.
A biztosítási jogviszony megítélése
Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásakor az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. Az említettek biztosítása – amennyiben az ellátások folyósítását, illetőleg a katonai szolgálat teljesítését közvetlenül megelőző napon az érintett személy biztosított volt – akkor is fennáll, ha
– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,
– gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban
részesülnek.
Társadalombiztosítási ellátásokA társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. Egészségbiztosítási ellátások: – egészségügyi szolgáltatás; – pénzbeli ellátások (idetartozik a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz); – baleseti ellátások (idetartozik a baleseti egészségügyi szolgáltatás, a baleseti táppénz, valamint a baleseti járadék). Nyugdíjbiztosítási ellátások: – társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás (úgymint öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj); – hozzátartozói nyugellátás (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások |
