Alkalmi munkavállalás – új szabályok

A munkaügyi ellenőrzés megerősítésre vár

A adicionálisan a feketemunkák közé sorolható háztartás körüli munkák kifehérítése érdekében a kormány be akarja vezetni az úgynevezett "kékmunka" fogalmát. A tervek szerint a magánszemélyeknél és a közhasznú szervezeteknél alkalmanként munkát végzők után kedvezményes közteherjeggyel, átalányban lehet majd leróni a járulékokat. Az ilyen tevékenységet végzők a jelenlegi 120 nap helyett évente 200 napig dolgozhatnak alkalmi munkavállalói "kék könyvvel", amivel több szolgálati időt, nyugdíjra, egészségügyi ellátásra való jogosultságot szerezhetnek. Az érdekeltség megteremtése céljából a magánszemély munkáltatók a közteherjegy után adókedvezményre lesznek jogosultak.

Megfelezett közterhek

Az alkalmi munkavállalói (AM) könyvtől már bevezetésétől – 1977-től – is a feketemunka visszaszorítását és az állástalanság mérséklését várta a kormány. Efoglalkoztatási forma azonban mindaddig nem vált népszerűvé, amíg a közterheit 2002-ben nem csökkentették a felére. Bár azóta évről évre egyre elfogadottabb e konstrukció, a munkaadói érdekképviseletek szerint számos gátja van a szélesebb körű elterjedésének. Alegnagyobb akadály, hogy a feketefoglalkoztatás még a kedvezményes alkalmi munkánál is olcsóbb és egyszerűbb.

Tény azonban: a munkaadók számára kézzelfogható előnyt jelent az adminisztráció egyszerűsödése, hiszen a munkabérre rakódó adók és járulékok egy közteherjegy beragasztásával leróhatók. Amunkavállalók pedig a közteherjegy ellenében bizonyos egészségügyi, nyugdíj- és munkanélküli-ellátásra szerezhetnek jogosultságot, hiszen az AM-könyves konstrukció is munkaviszonynak minősül. (Mivel azonban a közteherjegy nem tartalmazza az egészségbiztosítási járulékot, az alkalmi munkavállaló nem jogosult az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira – kivéve a baleseti táppénzt –, csak egészségügyi szolgáltatásra.)

Az egyszerűbb adminisztráció azonban önmagában még nem jelentett elég vonzerőt a cégek számára. A feketefoglalkoztatás ugyanis még ennyi papírmunkával sem jár. A kormányzat felismerte, hogy a közterhek mérséklése nélkül nem válnak be az AM-könyvhöz fűzött remények, s 2002. szeptember elsejétől a közteherjegy értékét 50 százalékkal, egyes munkadíjsávokban pedig ennél nagyobb mértékben csökkentette. Mivel az AM-könyv egyik fő célja továbbra is az, hogy elsősorban a regisztrált állástalanok foglalkoztatását ösztönözze, esetükben a munkaadók még nagyobb kedvezményt kaptak: a korábbinak a negyedére csökkent a közteherjegy értéke.

Ekképpen lényegesen lefaragható a munkáltató összköltsége: a szaktárca számításai szerint egy átlagos alkalmi bruttó 1400 forintos bér összköltsége 15-20 százalékkal kisebb, mint a hagyományos foglalkoztatás esetében. Regisztrált munkanélküli alkalmazásakor pedig a megtakarítás meghaladja a harminc százalékot. (A közteher-különbözetet ez esetben a Munkaerő-piaci Alap téríti meg a társadalombiztosításnak.)

Könnyítések több lépcsőben

A köztehercsökkentés hatása már 2002-ben megmutatkozott, pedig csak szeptembertől lehetett élni a kedvezménynyel: a kiváltott AM-könyvek száma 2002-ben 22, az eladott bélyegek értéke közel 50 százalékkal emelkedett, 2003-ban pedig duplájára nőtt a kiváltott könyvek száma, míg a közteherjegyek összértéke 70 százalékkal növekedett.

Tavaly újabb adminisztratív könnyítést is életbe léptettek: július 2-ától az alkalmi munkavállalókat nem kell bejelenteni az egységes magyar munkaügyi adatbázisba, az EMMA-ba.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás bejelentési kötelezettsége nagy terhet rótt a munkaadókra, mivel a jellemzően idényjellegű munkaviszony csak néhány napig tart, s túl sűrűn kellett bejelentést tenni a jogviszony kezdetéről és végéről. Ráadásul az alkalmi munkák időnként meghiúsulnak az időjárás miatt, aminek a kezelése túl sok problémát okozott az EMMA rendszerében.

Tavaly tovább nőtt az érdeklődés: a kiadott AM-könyvek száma 63 százalékkal 132 ezerre, az eladott bélyegek értéke pedig 58 százalékkal 700 millióra emelkedett. Ráadásul az AM-könyvek több mint 60 százalékát regisztrált munkanélküliek váltották ki, vagyis 50 ezer nyilvántartott állástalan tudott így elhelyezkedni 2004-ben – hangsúlyozza Molnárné Nagy Ágnes, a Foglalkoztatási Hivatal (FH) jogi főosztályvezetője. De e konstrukció évről évre egyre kedveltebb a nem regisztrált munkanélküliek, a pályakezdők, a háztartásbeliek, valamint a gyesen lévők között is. Leginkább a mezőgazdaságban és az úgynevezett háztartási kisegítőmunkáknál alkalmazzák e formát, például a házi betegápolás és a takarítás során.

E konstrukció azonban még mindig csak részsikernek könyvelhető el, ha megnézzük, hogy a kiváltott AM-könyvekből hányat használtak fel ténylegesen, vagyis hány alkalmi munkavállaló után fizették be a munkaadók a közterheket. A tavaly igényelt 132 ezer AM-könyvnek ugyanis alig több, mint a felét, összesen 76 ezret használtak fel.

Feketén olcsóbb

Molnárné Nagy Ágnes szerint ennek oka, hogy az emberek nagy része csak a biztonság kedvéért váltja ki a könyvet. Azért, hogy egy esetleges munkaügyi ellenőrzésnél fel tudja mutatni, de valójában feketén dolgozik. A közteherjegyet ugyanis csak a néhány napos munka végeztével kell beragasztani, így ezek hiányán sem lehet lebukni. A munkáltatók még mindig szívesebben alkalmaznak feketemunkásokat, mint legális alkalmi munkást. Úgy tűnik föl, a munkaügyi ellenőrzés és a munkaügyi bírság nem elég visszatartó erő a munkáltatóknál, hiszen zsebből zsebbe, papír nélkül fizetni a legolcsóbb és a legkevesebb adminisztrációval jár.

A másik probléma a szlovák határ menti megyékben merült fel az uniós csatlakozás után. Az FH információi szerint a munkaadók ösztönzésére a szlovákiai állástalanok közül is egyre többen váltják ki az AM-könyvet, s mivel ők is uniós állampolgárok, ugyanúgy jogosultak a kedvezményre. Így a szlovák állástalanokat a feléért tudják alkalmazni a cégek, mint a magyar munkavállalókat. A kormányzatnak azonban nem az volt a célja, hogy külföldi munkanélkülieket támogasson a hazai munkaadók és munkavállalók befizetéseiből "feltöltött" Munkaerő-piaci Alapból. Ugyanakkor diszkrimináció sem érheti egy másik uniós ország állampolgárait.

A szlovák igénybevevők pontos számát egyelőre nem ismerik az FH szakemberei, arányuk először az idei statisztikákból derül majd ki. A támogatási rendszerhez viszont egyelőre nem célszerű hozzányúlni, mivel a csatlakozás előtt bejelentett kedvezmények fenntartását az Európai Unió 2007-ig engedélyezte. Bármilyen változtatást újra be kell jelenteni, s nem biztos, hogy Brüszszel jóváhagyja azt. Az a megoldás is felmerült, hogy ne regisztrált munkanélkülieknek, hanem regisztrált álláskeresőknek járjon a támogatás, utóbbi státushoz ugyanis magyarországi tartózkodási hely is kellene.

Gyakorlati problémák

A mezőgazdasági vállalkozások nagy örömmel fogadták az AM-könyvet, mivel jóval egyszerűbb az adminisztrációja és alacsonyabb közteherrel jár, mint a hagyományos foglalkoztatás – mondja Szeremi Lászlóné, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtanácsosa. Ennek ellenére e technika mégsem tudott igazán elterjedni a mezőgazdaságban. Ennek okát a főtanácsos abban látja, hogy az AM-könyvet a munkavállalóknak kell kiváltaniuk a munkaügyi központokban. Csakhogy nagy részük nem ismeri ezt a lehetőséget; idegenkednek is tőle, s nem járnak utána. E téren alapvető változást az hozhatna, ha a munkaadók is kiválthatnák a könyvet azon dolgozók számára, akiket így akarnak foglalkoztatni. Az ágazatban ráadásul gyakori a feketefoglalkoztatás, amivel szemben a legális vállalkozások versenyhátrányban vannak még az olcsóbb közteherjeggyel is. Éppen ezért a munkaügyi ellenőrzést is meg kellene erősíteni, s hatékonyabb célvizsgálatokat kellene tartani a szezonális munkák terén is.

A vendéglátásban elvileg lenne helye az AM-könyvvel való foglalkoztatásnak, mivel sokszor kell szezonális igényeket kielégíteni – mondja Antalffy Gábor, a Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke. A cégek azonban a gyakorlati nehézségek miatt elsősorban eseti megbízási szerződésekkel oldják meg a problémákat. A vendéglátó-ipari vállalkozások ugyanis szeretnek stabil gárdával dolgozni, s nem szívesen vesznek fel az utcáról embereket. A szezonális igényeket ezért általában olyan szakemberekkel elégítik ki, akik már jellemzően főállásban dolgoznak valahol, s eszükbe sem jut kiváltani az AM-könyvet. Ugyanezen okból nem vonza a cégeket a regisztrált munkanélküliek után járó kedvezmény sem, hiszen zömmel nem állástalanokat vesznek fel, hanem már kipróbált munkavállalókat.