×

A száz lépés programja

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 88. számában (2005. június 15.)
A kétszer száznapos program után a miniszterelnök meghirdette a száz lépés politikáját. A választások előtt egy évvel a kormány már nem kezd bele a nagy rendszerek reformjába, azonban számos apró lépéssel próbál rendet tenni mások mellett a munka világában, az egészségügyi ellátásban, a családtámogatásban, valamint a szakképzés területén. A tervezett változtatások némelyikét szakértők is vitatják.

Hadüzenet a feketefoglalkoztatás ellen

Úgy tűnik fel, május a bejelentések hava volt: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hetente állt elő a száz lépés program területekre lebontott csomagjainak és az ebben foglalt intézkedéstervezetek bejelentésével.

Munkapiaci "csomag"

Tizenöt pontban foglalható össze a munka világát közvetlenül érintő kormányzati csomag. Ennek egyik – talán a legtöbb embert érintő – pontja a munkanélküliellátó-rendszer átalakítása. Ezek szerint novembertől már nem munkanélküli-, hanem álláskeresési járadékot kapnak az állástalanok. Ez az első három hónapban a korábbi átlagkereset 60 százaléka, de legfeljebb a minimálbér 120 százaléka lehet, vagyis az idén maximum 68 400 forint.

Ezt követően fél évig a minimálbér 60 százalékára számíthat az a munkanélküli, aki, ha korábban sikerül elhelyezkednie, mint ahogy a támogatás lejár, a hátralévő időszakra esedékes járadék felét egy összegben megkapja. A legnehezebb munkaerő-piaci helyzetben lévők számára az ellátás további három hónappal meghosszabbítható lesz: az ötven év felettiek esetében hat hónappal, a nyugdíj előtt állóknál pedig öt évvel. Az álláskeresési támogatás folyósításának feltétele az intenzív álláskeresés, illetve a szoros együttműködés, amihez a munkaügyi szervezet a mainál szélesebb körű, kiterjedtebb szolgáltatást nyújt.

A kormány elszánt azoknak a korlátoknak a lebontására is, amelyek a munkaügyi, gyermeknevelési és szociális támogatásokban részesülőknél ma mesterségesen akadályozzák a legális munkavégzést. Ezért lehetőség nyílik arra, hogy az álláskeresési támogatás első három hónapját követően, illetve a szociális segély mellett is alkalmi munkát lehessen vállalni, ezzel is segítve a munkapiacra történő visszatérést. Az egymással összekapcsolódó és egymást erősítő szociális és a munkaügyi szolgáltatások aktív álláskeresésre ösztönzik azokat a szociális segélyből élő embereket, akik kilátástalan helyzetükben lemondtak arról, hogy valaha elhelyezkedhetnek.

A száz nap programjának részeként még az idén új közmunkaprogram indul a szezonális foglalkoztatási gondok enyhítésére.

Start-program kártyával

A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését foglalkoztatásuk után járó járulékkedvezménnyel kívánja ösztönözni a kormány. Ezek szerint a Start-program váltja fel októbertől a január elseje óta hatályos rendszert, amelyben a munkáltatók a pályakezdő dolgozóik után visszaigényelhetik a tb-járulék felét (illetve legfeljebb a minimálbér másfélszeresére jutó összeget, havi 14 ezer forintot).

A kedvezmény kilenc hónapos egybefüggő foglalkoztatásra jár, ám utólag, illetve a pénzre külön pályázni kell. A Start-program egyszerűsíti a rendszert: két évre tolja ki a kedvezményezési időt, és növeli a támogatást is, amely alanyi jogon jár minden 25 évnél fiatalabb munkavállalónak, illetve 30 évesnél nem idősebb diplomásnak. A Start-kártyát nekik kell kiváltani, amikor először munkába lépnek.

A kártya alapján a jelenlegi 32 százalék helyett az első évben csak 15 százalék munkáltatói járulékot kell fizetni, míg a másodikban is csak 25 százalékot. A kedvezmény nem lehet nagyobb a minimálbér másfélszeresére – diplomásoknál a kétszeresére – jutó járuléknál, vagyis havi 18-25 ezer forintnál. Az illetékesek arra számítanak, hogy az eddig be nem jelentett fiatalok a kedvezmények hatására legális foglalkoztatottakká válnak.

Prémium évek a versenyszférában

A költségvetési szférában egy éve bevezetett Prémium évek programot a versenyszektorban dolgozókra is kiterjesztené a kormány. Lényege, hogy az állam nyugdíj előtt három évvel megfinanszírozza a részmunkaidőben foglalkoztatottak teljes munkaidő és a részmunkaidő közötti járulékteher-különbségét, illetve finanszírozza a magánnyugdíj-befizetést. Ekképpen a csökkentett időben foglalkoztatottaknak nem mérséklődik a nyugdíjalapjuk. A programba azok az ötven év feletti dolgozók léphetnek be, akik több mint 25 éves munkaviszonyt tudnak igazolni.

Megváltozik a felnőttképzés támogatási rendszere is. Ezek szerint csak azok az intézmények kaphatnak támogatást, amelyeknél bizonyított, hogy a képzésben részt vevők megfelelő arányban tudtak új képességeik birtokában állást találni.

Megújul a szakképzés egész rendszere is: jobban igazodik a munkaerőpiac igényeihez, erősödik a gyakorlati képzés, s a szakmunkások piacképes tudást szereznek. Csizmár Gábor, a szaktárca vezetője leszögezte: az állam a jövőben nem kíván olyan oktatási intézményt és képzést finanszírozni, amely csupán a munkanélküliek utánpótlásáról gondoskodik.

A kormány tervei között szerepel a pályakövetés intézményének bevezetése, amelynek segítségével meg lehet állapítani, hogy az adott képzés végzősei el tudnak-e helyezkedni vagy sem, s felmérik a piac igényeit. Antalffy Gábor, a Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége ügyvezető elnöke szerint az a terv, miszerint csak azok a felnőttképzési intézmények kaphatnának normatív támogatást, amelyek vállalják, hogy a végzetteket elhelyezik a munkaerőpiacon, durva beavatkozás az oktatási piac működésébe.

Biztonság a dolgozóknak

Az utóbbi időben feltárt visszaélések is indokolják, hogy átalakuljon a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatások feltételrendszere, s e jelentős összeg valóban a rászorulók munkavállalását szolgálja, és ne teremtsen lehetőséget súlyos visszaélésekre.

Az Orbán-kormány idején drasztikusan megnövelt minimálbér számos vállalkozásnak gondot okozott, közülük nem kevesen úgy próbáltak kibújni a legkisebb bér kifizetése alól, hogy – már ahol erre lehetőség volt – "rendezték" a normát. Most a kormány a munkavállalók biztonságának erősítése érdekében megteremti a garanciáját, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kisebb összeget a tisztességesen végzett munka után.

A sokat bírált munkaerő-kölcsönzés szabályai is módosulnak, mégpedig oly módon, hogy ne nyisson kiskaput a közterhek megfizetése alól.

A munka világát érintő változtatások több ponton egybecsengenek a feketemunka kifehérítését célzó kormányzati elszántsággal. Ennek egyik leglényegesebb eleme a különböző ellenőrző hatóságok – a rendőrség, a határőrség, az idegenrendészet, az adóhatóság – tevékenységének összehangolása, s a közös akciók, razziák révén a munkaügyi ellenőrzés szigorítása.

Kékmunka és a szervizdíj

Újdonság a kékmunka lehetősége, amellyel megteremtődik a magánszemélyeknél alkalmanként munkát – javítást-karbantartást, kertgondozást, gyermekfelügyeletet – végzők foglalkoztatási biztonsága. Ennek jegyében módosul az alkalmi munkavállalói könyv felhasználásának szabálya, amelynek lényeges pontja, hogy a magánszemélyeknél, közhasznú szervezeteknél alkalmanként munkát végzők után kedvezményes közteherjeggyel, átalányban lehet leróni a járulékokat. Az ilyen tevékenységet végzők a jelenlegi 120 nap helyett évente 200 napig dolgozhatnak majd alkalmi munkavállalói, úgynevezett kék könyvvel, és ezzel több szolgálati időt, illetve nyugdíjra, egészségügyi ellátásra való jogosultságot szerezhetnek.

A kormány arra számít, hogy az ilyen jellegű tevékenységek legalizálását, sőt esetleges bővülését szolgálja, hogy a magánszemély munkáltatója a közteherjegy után adókedvezményre lesz jogosult. A lehetőséggel a jövőben a magyar állampolgárok külföldi hozzátartozói, valamint a mezőgazdaságban foglalkoztatott külföldiek is élhetnek. Ugyancsak az agráriumot érinti, hogy a szezonálisan jelentkező idénymunkák esetében az alkalmi kék könyvvel az eddigi havi 15 nap helyett már 60 napig lehet dolgozni. (Az AM-könyv további részletei lapunk 49. oldalán találhatók.)

A munkaadói oldal szakértői azt prognosztizálják, hogy például a takarítónőket, a kertészeket, illetve a bébicsőszöket alkalmazók az eddig kifizetett munkadíjból spórolják meg a közteherjegy költségeit. Kifogásolják ugyanakkor, hogy a nyugdíjasok nem érvényesíthetik az adókedvezményt, vagyis nem tudják levonni a személyi jövedelemadóból a közteherjegy értékének 75 százalékát.

Eldőlt az is, hogy októbertől bevezetik az államháztartási befizetések növelését és a gazdaság kifehérítését szolgáló felszolgálási díjat a vendéglátóhelyeken – bár nem kötelező jelleggel. A kormány fontosnak tartja a díj bevezetését azért is, mert ez – szándéka szerint – segíti a dolgozók helyzetének javítását és a jövedelmek láthatóvá tételét. Eszerint a szervizdíj munkavállaló-barát, mert megteremti a járulékfizetés alapját, a magasabb nyugdíj elérésének a lehetőségét, ugyanakkor vállalkozóbarát is, mert nem növeli a vállalkozások terheit: ezt ugyanis az áfán kívül más adó nem terheli.

Az egyik belvárosi étterem vezetője azonban úgy nyilatkozott: a szervizdíj a vendégek és a vendéglátók zsebét egyaránt "támadja" azért, hogy a pincér nyugdíja több legyen. A vendéglős attól tart, hogy a várható áremelkedés miatt nem tudja majd foglalkoztatni azokat az egyetemistákat, akik hetente egy-egy napra munkát vállaltak nála. A szervizdíj megfizetése ugyanis akkor kötelező, ha az étlapon fel van tüntetve, nem úgy, mint a borravaló, amivel a vendég a megelégedettségét fejezi ki – önkéntes alapon.

Színlelt szerződések

Bár a színlelt vállalkozásokra vonatkozó moratórium meghosszabbítása után úgy tűnt, hogy júliustól az adóhatóság büntetheti a kényszervállalkozókat és megbízóikat, a kormány és a parlament az utolsó pillanatban úgy döntött: 2006. július 31-éig még egy év haladékot ad a színlelt szerződéseknek. Igaz, az újabb moratórium nem zárja ki, hogy a munkaügyi ellenőrök szankciót szabhatnak ki azok esetében, akik a munkaviszonyt "adóoptimalizálási" célból megbízási jogviszonnyal fedik el.

"Színre lép" viszont a közteher-viselési hozzájárulással egybekötött szabadfoglalkozású jogviszony, amelynek révén 35 százalékos átalányadó megfizetésével helyettesíthető az összes közteher, amely a munkaadót és a munkavállalót terhelné. Az átalányt a megbízó fizeti, és ez helyettesíti az összes közterhet, amely a munkaadót és a munkavállalót terhelné, vagyis a 13,5 százalékos egyéni, a 32 százalékos munkáltatói járulékot és az szja-t is kiváltja. Lényeges eleme a koncepciónak, hogy az adó és a tb szempontjából munkavállalónak minősülnek majd az érintettek, viszont megmarad a megbízási jogviszony, vagyis olyan biztosítékokat, mint például a betegszabadság, nem garantál majd a törvény. Az ekho 2006. január 1-jén léphet életbe, ha a parlament az őszi ülésszakán elfogadja.

A foglalkoztatáspolitikához kötődő javaslatok között szerepel továbbá, hogy akár öt évre kizárhatják az állami pályázatokból azokat a cégeket, amelyek bizonyítottan megsértették a foglalkoztatási szabályokat. Emellett nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható lesz az a munkaadó, aki nem fizeti be a feketén, tehát munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel foglalkoztatott alkalmazottja után a közterheket. A kabinet ugyanis a mainál szigorúbb ellenőrzéssel és komolyabb büntetéssel kíván "hadat üzenni" a feketefoglalkoztatás ellen, így akarja rákényszeríteni a munkáltatókat arra, hogy legálisan alkalmazzák dolgozóikat. A munkaadói oldal szakértői ugyanakkor úgy vélik: Magyarországon túl magasak az élőmunka terhei, s amíg e téren nem lesz jelentős elmozdulás, túl sok eredménnyel nem kecsegtet a hatóságok szigora.

Ezt a vélekedést támasztja alá az osztrák példa is: Ausztriában ugyanis komoly lépések történtek a feketemunka felszámolása érdekében, ennek ellenére aránya az építőipar, a vendéglátás és a mezőgazdasági segédmunka területén becslések szerint még mindig elérheti akár a 20 százalékot is.

Munkaügyi kapcsolatok

A munkaadói oldal képviselői mindazonáltal támogatják a gazdaság szereplőinek érdekét szolgáló lépéseket. Horváth Gábor, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalának soros elnöke azt mondta: egyetértenek a kormánynyal abban, hogy a munkaerőpiacot tisztítani kell, s a tisztességes viszonyok megteremtése érdekében módosítani kell a jogszabályokat. A MOSZ főtitkára megerősítette, hogy a magyar gazdaság egyik legnagyobb gondja a magas közteher, ezért ha a jogszabályi korrekciók – akár középtávon is – a közterhek mérséklését vonják maguk után, akkor a munkaadói oldalban partnerre talál a kormány.

Ugyanakkor Horváth Gábor úgy látja, a csomagban több olyan elem van, amelyek egyelőre túl bürokratikusnak vagy egyszerűen pótcselekvésnek tűnnek, s nehézségeket okozhatnak a gazdaságban.

A munkáltatók aggódnak amiatt is, hogy az állami támogatásokat és a közbeszerzéseken való részvételt rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz kötik. Nem mindegy ugyanis, hogy a követelménynek mi lesz a pontos tartalma. Szeretnék elkerülni, hogy akár egy hibásan kitöltött szabadság-nyilvántartás miatt kizárhassanak cégeket a közbeszerzési pályázatokból.

Vita a családtámogatásról

A száz lépés program egyik leginkább vitatott, a szakembereket is megosztó eleme a családtámogatás átalakításának koncepciója. A miniszterelnök által e fejezetben bejelentett nyolc lépés célja a jelenleginél igazságosabb családtámogatási rendszer, amely elsősorban a minimálbérből vagy az annál nem sokkal több pénzből élő családok helyzetén javítana – miközben a "felső tízezer" kategóriájába tartozókén valamelyest rontana -, s amely várhatóan a jövő évtől lép életbe.

Ennek jegyében a kétszeresére emelik a családi pótlékot. Ebbe beépül a 13. havi pótlék, de megszűnik a rászorultak gyermeknevelési támogatása, a gyermekvédelmi támogatás és az esetek döntő többségében az adójóváírás lehetősége is. Az egységes családi pótlék a jövőben egy gyermek után 11 ezer forint, két gyermek után 24 ezer forint, háromgyermekes családok esetében pedig – az eddigi 23400 forint helyett – már 42 ezer forint lesz.

Adókedvezményt a három- vagy többgyermekes családok vehetnek igénybe, de ők is csak akkor, ha a magasabb keresetű szülő éves jövedelme nem éri el a négymillió forintot. A jóváírás az eddigi, gyermekenként havi tízezer forintról négyezer forintra csökken. A változtatásokkal csak a legnagyobb keresetű családok veszítenek költségvetési pénzt, a leginkább rászoruló családok különtámogatást is kaphatnak. Sokakat érintő változás, hogy a jövőben a gyes mellett is lehet majd munkát vállalni.

Társadalombiztosítási kérdések

A száz lépés program talán legnagyobb "falatja" az egészségügy megújítására vonatkozó koncepció, amelyet 21 pontban hirdetett meg a kormányfő. A tervezett intézkedések az ellátás minőségének javítását, a tiszta és átlátható viszonyok megteremtését, az egyenlőbb hozzáférést célozzák meg. A bejelentés szerint a kormány szeretné elérni, hogy az orvosi segítség mindenhol 15 percen belül megérkezzék.

Nagy fába vágta fejszéjét a kormány, amikor elszánta magát a járulékfizetés rendszerének rendbetételére. A cél, hogy minden biztosításra jogosult mögött tényleges járulékbefizetés álljon. Ugyanakkor a nyugdíjasok, az álláskeresési támogatásban részesülők, a gyeden, a gyesen és a gyeten lévők, a különböző szociális ellátásokat igénybe vevők, illetve a gyermekek és a tovább tanuló fiatalok egyéni egészségbiztosítási számláját az állam állja. Ugyancsak még ebben az évben meghatározzák azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek mindenkit megilletnek, aki biztosítottként jogosulttá vált az ellátásra. Akormány döntése értelmében a jövő év január elsejétől négyszázalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a tőke- és osztalékjövedelmek után.

Lapzártánkkor még csak vázlatszerűen ismertették a kormány szakképzésre vonatkozó átalakítási elképzeléseit, miként a lakótelepeken élők helyzetével kapcsolatos intézkedések részleteit is.

Szakképzési intézkedések

– Az Országos Képzési Jegyzék átalakítása, a szakmák számának 400-ra csökkentése;

– új szakképesítés ingyenes megszerzése 50 éves kor felett;

– hiányszakmák oktatásának támogatása;

– Munkavállalói Képzési Kártya bevezetése;

– tanulószerződések megkötésének ösztönzése;

– Térségi Integrált Szakképző Központok segítségével a munkaerőpiac képzési igényeinek érvényesítése;

– szakképző iskolák teljesítménymérési rendszerének kialakítása;

– a felnőttképzés színvonalának emelése

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem