nyugellátásra irányuló kérelmek elbírálását végző szervek az eljárás megindítása előtt kötelesek vizsgálni, hogy az adott ügy elbírálása hatáskörükbe tartozik-e, illetve az igény elbírálására illetékesek-e.
Hová kell fordulni?
A nyugellátás iránti igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szerveinél, az igénylő lakhelyétől függően a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságoknál és ezek Kirendeltségeinél, illetve – ha a jogszerző már nyugellátásban részesült – a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell érvényesíteni.
A vasutas biztosítottak körébe tartozó munkavállalók a szolgálati főnökségnél a munkaviszony megszűnése után a legutóbbi szolgálati főnökségnél, a vasutak által megállapított ellátásban részesülő halála esetén a hozzátartozók a lakóhely szerinti illetékes nyilvántartási állomáson, illetve a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnál, a GYSEV Rt.-nél érvényesítik igényüket. Az ellátást a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósága, illetve a GYSEV Rt. állapítja meg.
Egyes esetekben a jogszabály az ország egész területére kiterjedő hatáskörrel jelöli ki azt a szervet, amely az adott ügyben illetékes intézkedni. Ezt kizárólagos illetékességnek nevezzük.
Kizárólagos illetékessége van a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, amennyiben a meghalt nyugdíjas hozzátartozója jelent be igényt, vagy a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak a nemzetközi ügyek vonatkozásában.
Igénylőlap
A nyugellátás, illetve a nyugdíjszerű ellátások megállapítása iránti igényt az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lapon kell személyesen vagy posta útján benyújtani. Az igénybejelentő lapot az igénylőnek kell személyesen kitölteni és aláírnia. Kivételt képez, ha az igénylő kiskorú vagy gondokság alatt álló személy. Ebben az esetben a törvényes képviselő aláírása szükséges. A nyomtatványokat bármely nyugdíjbiztosítási igazgatóságon (kirendeltségen) be lehet szerezni, illetve a www.onyf.hu honlapról le lehet tölteni.
Az igényt személyesen a lakóhely szerinti illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságon, kirendeltségen, kihelyezett ügyfélszolgálaton kell előterjeszteni.
Az igényérvényesítéssel kapcsolatos eljárás az említett igénybejelentési nyomtatvány benyújtásával, annak időpontjától kezdődik. Az egyéb módon közölt kérelem, bejelentés nem tekinthető igénybejelentésnek. Abban az esetben, ha az igénylő a részére utóbb megküldött igénybejelentő nyomtatványt kitöltve és aláírva a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez tizenöt napon belül visszajuttatja, akkor a kérelem benyújtásának időpontját kell az igénybejelentés igazolt napjának tekinteni. A nyugdíjigénylőt az igénybejelentő nyomtatvány kiküldésével egyidejűleg tájékoztatni kell az igénybejelentő nyomtatvány késedelmes visszajuttatásának jogkövetkezményeiről.
Igénybejelentés
Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Ebben az esetben az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
Az igénybejelentés időpontjának a benyújtás napja tekintendő. A posta útján előterjesztett igény esetén az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának az igazolt napját kell tekinteni. Ennek igazolása történhet ajánlott küldemény feladóvevényével vagy tértivevénnyel, illetve a küldeményen szereplő postai bélyegző adataival.
Hiánypótlás
Az igénybejelentéssel egyidejűleg az igénylőnek az elbíráláshoz szükséges adatokat és igazolásokat is elő kell terjeszteni. Amennyiben ezt elmulasztotta, ezek pótlására az igényelbíráló szervnek legalább harmincnapi határidő kitűzésével igénylőt fel kell hívnia. Ha az igénylő a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásnak sem tesz eleget, és ennek következtében az igényt elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni.
Amennyiben az igénylő a mulasztást elfogadhatóan nem igazolja, az adatok és igazolások későbbi időpontban történő benyújtását új igénybejelentésnek kell tekinteni. Ilyen esetekben visszamenőleges igényérvényesítés esetén a jogosultat a hat hónapos határidő miatt hátrány érheti.
A nyugellátás iránti igényhez szükséges személyi adatokon túlmenően a társadalombiztosítási azonosító jelet, taj-számot is igazolni kell.
Személyes meghallgatás, orvosi vizsgálat
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az adatok igazolásán kívül kötelezheti igénylőt személyes megjelenésre meghallgatás céljából. A rokkantságon alapuló ellátás elbírálásához igénylő köteles megjelenni orvosi felülvizsgálaton vagy kórházi megfigyelésen. Amennyiben az igénylő a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, vagy az orvosi felülvizsgálatnak a kórházi megfigyelésnek elfogadható indok nélkül nem veti magát alá, az eljárást meg kell szüntetni.
Amennyiben a nyugellátásban részesülő személy az orvosi vizsgálaton vagy a kórházban ismételt felhívásra sem jelenik meg, ellátását a legközelebbi esedékesség időpontjától meg kell szüntetni. Ilyen esetben a megszüntetett nyugellátás legkorábban a jelentkezés hónapjának első napjától jár.
Az eljárás felfüggesztése
Amennyiben az igény elbírálásához, illetve az ellátás megállapításához vagy az igény elutasításához olyan kérdés előzetes elbírálása szükséges, amely más szerv hatáskörébe tartozik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárást felfüggesztheti. Felfüggeszthető az eljárás akkor is, ha az igényelbírálást érintő jogszabályi rendelkezések kihirdetésére az igénybejelentéstől számított harminc napon belül nem került sor, és ezért az igény nem bírálható el. Felfüggeszthető továbbá az eljárás abban az esetben is, ha az igénybejelentés napja és az előírt jogosultsági feltételek későbbi bekövetkezésének időpontja közötti időtartam a harminc napot meghaladja.
Igazolások, okiratok
Az igény elbírálásához a szabályosan kitöltött és igénylő által saját kezűleg aláírt igénybejelentő nyomtatványon kívül külön felkérés nélkül mellékelni kell a szolgálati időre, béradatokra, valamint egyéb igazolás céljából az igénylő birtokában lévő igazolásokat, okmányokat. Aposta útján benyújtott igény esetén a születési anyakönyvi kivonatot, mely a személyi adatok helyességét igazolja, mellékelni kell.
Női igénylő esetén, az 1968 előtt született gyermek vagy gyermekek születési anyakönyvi kivonatát, illetve az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságának elbírálása érdekében, függetlenül a születési évtől, ennek bizonyítékául mellékelni kell.
Férfi igénylő esetében, az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság elbírálása érdekében a gyermek vagy gyermekek születési anyakönyvi kivonatát, valamint ezen túlmenően az eltartás tényét és tartamát igazoló nyilatkozatokat is mellékelni kell.
A katonai szolgálatot igazoló katonakönyvet, egyéb okmányt, esetleg a hadifogságban töltött időt bizonyító hadifogoly-elbocsátó igazolványt az igénybejelentéskor mellékelni kell.
A szakmunkástanuló idő igazolására szolgáló szakmunkás-bizonyítványt, segédlevelet, tanoncigazolást szintén mellékelni kell.
A nappali tagozatos felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányokat igazoló leckekönyvet, diplomát a bizonyítás érdekében be kell nyújtani.
A kisiparos, kiskereskedő, illetve egyéni vállalkozóként eltöltött időre vonatkozóan igazolni kell az adószámot, valamint azt a törzsszámot, amelyre a társadalombiztosítási járulékot fizette.
A fentieken kívül be kell nyújtani az igénylőre vonatkozó munkakönyvét, csatolni kell a társadalombiztosítási igazolványát, és az utolsó foglalkoztató által kiállított tartozási kivonatot vagy igazolást arról, hogy tartozása nincs. Amennyiben a nyugellátás folyósítását az igénylő pénzintézethez kéri átutalni, szükséges a pénzintézet erre vonatkozó nyilatkozata is.
Szolgálati idő
A szolgálati időt elsődlegesen a társadalombiztosítási szervek nyilvántartási adatai alapján kell figyelembe venni. Sok esetben olyan időket is számításba kell venni, amelyről a társadalombiztosítási szervek nem rendelkeznek nyilvántartással, ezért az igénylőnek elsősorban ezeket kell bizonyítania.
Hozzátartozói nyugellátás
Hozzátartozói nyugellátások igénylése esetén a pontosan kitöltött űrlap mellé csatolni kell a következő igazolásokat, ha a jogszerző nem nyugdíjasként halt meg. Özvegyinyugdíj-igényhez a halotti és házassági anyakönyvi kivonatot, ha az igénylő elvált, a jogerős bontóperi ítéletet, vagy a házastársi tartásdíjat megállapító határozatot. Ha az igénylő élettárs, az igénybejelentő nyomtatványon található hatósági bizonyítvány részt a lakóhely szerinti Polgármesteri Hivatal által ki kell töltetni.
Árvaellátás iránti igényhez mellékelni kell a jogszerző halotti anyakönyvi kivonatát, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a 16. életévét betöltött árva esetén a tanulói jogviszony fennállását bizonyító oktatási intézmény által kiállított igazolást.
Ha a kiskorú árva gyámja nem a vér szerinti szülő, csatolni kell a gyámkirendelésről szóló jogerős határozatot, ha a nagykorú árva gondnokságra szorul, a jogerős gondnokkirendelő határozatot.
Szülői nyugdíj iránti igényhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, az igénylő születési vagy házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a Polgármesteri Hivatal hatósági bizonyítványát, mely igazolja, hogy az elhalt mely időszakban tartotta el túlnyomó részben az igénylőt.
Határozat
A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv határozatot hoz:
– a nyugellátás iránti igény teljesítéséről és elutasításáról,
– a nyugellátás összegének felemeléséről, kivéve a nyugellátások évenkénti emelését, illetve a nyugellátás csökkentéséről,
– a nyugellátásra jogosultság,
– a nyugellátás szüneteltetéséről és az ellátás újbóli folyósításáról,
– a nyugellátásra való jogosultság feléledéséről,
– a nyugellátás iránti igényérvényesítésével kapcsolatos eljárás megszüntetéséről vagy felfüggesztéséről,
– a jogszabály szerint előírt tartozás mérsékléséről, elengedéséről, fizetési könnyítésének engedélyezéséről, illetve a kérelem elutasításáról.
A nyugellátás megszüntetéséről akkor nem kell határozatot hozni, ha:
– a nyugellátásban részesülő személy meghalt
– az ideiglenes özvegyi nyugdíj egyévi tartama lejárt.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén nem kell határozatot hozni az előnyugdíj folyósításának megszüntetéséről.
Az egészségbiztosítási törvényben szabályozott baleseti járadékra vonatkozóan nem kell határozatot hozni a baleseti járadék megszüntetéséről, ha az 1. fokozatú baleseti járadék legfeljebb kétévi időtartama lejárt.
Az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül az igényelbíráló szervtől a biztosított kérheti figyelembe vehető szolgálati idejének a megállapítását. Az igényelbíráló szerv határozatában állapítja meg azt az időtartamot, amelyet szolgálati időként elismer, valamint megfelelő indoklással a szolgálati időként el nem ismerhető időtartamot is. Kérelemre az említett életkortól függetlenül a korkedvezményre jogosító időt az igényelbíráló szerv köteles határozattal megállapítani. A határozat mellékletét képezi az 1988. január 1-jé-től elért jövedelem, kereset évenkénti bontásban.
A nyugellátás attól a naptól állapítható meg, amely napon a jogosultsághoz szükséges valamennyi feltételek bekövetkeztek. Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban különböző adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított harminc napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor annak összegébe a folyósított előleget be kell számítani.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a nyugellátási igény tárgyában az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetőleg ha az elbíráláshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, azok beérkezésétől számított harminc napon belül meg kell hoznia.
A saját jogú és a hozzátartozói nyugellátást, valamint a nyugdíj-biztosítási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást a nyugdíjfolyósító szervek nyugdíj-folyósítási törzsszám mint azonosítószám alatt folyósítják. Anyugdíjfolyósító szervek az ellátás folyósításának kezdetekor a nyugdíjfolyósítási törzsszám igazolására az érintett személy részére díjmentesen igazolást adnak ki. Az illetékes nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat beérkezését követő tizenöt napon belül teljesíti. A nyugellátást havonta, utólag kell folyósítani legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították. Anyugdíjfolyósító szerv a jogosult kérelmére a részére járó ellátást a jogosult belföldön vezetett átutalási betétszámlájára történő átutalással folyósítja.
Mikor lehet szolgálatiidő-elismerési kérelmet benyújtani?
A nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idő megállapítása az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltését megelőző tíz éven belül kérhető a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervtől. Korkedvezményre jogosító idő megállapítása azonban az említett életkort megelőzően is kérhető.
Az elismert szolgálati időről az igényelbíráló szerv határozatot hoz. A határozatban állapítja meg azt az időtartamot, melyet szolgálati időként elismert, valamint – megfelelő indoklással – a szolgálati időként el nem ismerhető időtartamokat is.
Lemondás a nyugdíjról
A társadalombiztosítási nyugellátásról lemondani, azt, mint a jogosult személyéhez kötött ellátást átruházni (engedményezni) nem lehet.
Az öregségi nyugdíj rögzítése
Az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (rögzített nyugdíj).
Ennek az adja a jelentőségét, hogy akinek nyugdíját a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjára rögzítették, azonban a nyugdíjfolyósítás nélkül legalább 365 nap további szolgálati időt szerez, újabb igénybejelentése alapján ismét el kell bírálni az öregségi nyugdíját, és az előnyösebb összegű ellátást választhatja.
Nem minősül nyugdíjban részesülőnek (egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége fennmarad) az, akinek a nyugdíját rögzítették
Visszavonható-e a nyugellátás iránti igény?
A nyugellátásra bejelentett igény az első fokú határozat jogerőre emelkedését megelőzően vonható vissza. Az igény visszavonását írásban kell a kérelmezőnek közölnie. Az igény visszavonása iránti kérelem akkor teljesíthető, ha a jogosult a nyugellátást még nem vette fel, vagy felvette, és a határozat jogerőre emelkedését megelőzően azt visszafizeti.
A nyugdíj módosítása
Csak abban az esetben indul a már jogerősen elbírált ügyben újabb eljárás, ha az ügy szempontjából olyan lényeges tényekre, körülményekre, bizonyítékokra alapozza a nyugdíjas a kérelmét, amelyeket korábban még nem vizsgáltak. Ha az újabb eljárás eredményeként a nyugdíj összege változik, arról a kérelmezőt módosító határozatban értesíti az eljáró szerv. Az újbóli eljárás során a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában érvényben volt jogszabályokat kell alkalmazni.
Rokkantsági nyugdíj
Újbóli nyugdíjigény
Rokkantsági nyugdíj esetén, ha a kérelmet azért utasították el, mert az igénylő rokkantsága nem érte el a jogszabályban meghatározott mértéket, az egy éven belül előterjesztett újabb kérelem csak akkor bírálható el, ha a kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő egészségi állapotában rosszabbodás következett be. (Az egy évet az elutasító határozat jogerőre emelkedésének időpontjától kell számítani.)
Mely időponttól állapítható meg a nyugdíj?
Attól a naptól lehet a rokkantsági nyugdíjat megállapítani, amelytől a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll, ha a megelőző nappal bezárólag a jogosultsághoz szükséges szolgálati idővel is rendelkezik a kérelmező, és munkaviszonyát megszüntette. Amunkaviszony fennállása mellett nyugdíjat csak akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező az előzőekben ismertetett jogi feltételeknek megfelel. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni.
A megállapításnak azonban minden esetben akadálya a táppénz vagy baleseti táppénz folyósítása.
Állapotváltozás
Az egészségi állapotában bekövetkező változást a nyugdíjasnak kell bejelentenie a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél). Amennyiben az orvosszakértői bizottság olyan mértékű állapotváltozást (javulást vagy rosszabbodást) állapít meg, amely alapján a nyugdíjas más rokkantsági csoportba kerül, a nyugdíj összegét is módosítani kell. A módosítás alapja: a rokkantsági nyugdíjast az állapotváltozás időpontjában megillető nyugdíj összege. Amennyiben állapotrosszabbodást állapít meg az orvosi bizottság, a módosítás mértéke: rokkantsági csoportonként 5%. (Például: ha a III. csoportból a II. csoportba kerül +5%, ha a III. csoportból az I. csoportba kerül +10%.)
Állapotrosszabbodás esetén a rokkantsági nyugdíj összegét az állapotváltozás időpontját követő hónap első napjától kell felemelni, míg állapotjavulás esetén a nyugdíjat az állapotváltozást követő második hónap első napjától kell csökkenteni.
Nem lehet állapotváltozás címén a rokkantsági nyugdíj összegét módosítani, ha a nyugdíjas az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte.
A jogosultság megszűnése
A jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanása előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.
A nyugdíjasra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának első napjától a rokkantsági nyugdíjat a rokkantság megszűnése vagy nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel megszüntetni nem lehet.
Keresőtevékenység nyugdíj mellett
A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását a keresőtevékenység miatt kell megszüntetni, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik, és keresete 4 hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.
Nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig megrokkanását megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanást követően tovább csökken. (Ebben az esetben a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas keresetének összegét nem kell vizsgálni.)
Lényegesen kevesebb a kereset, ha a keresetek közötti különbség legalább 20%.
Az átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülő személyek a fentiekben ismertetett, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó feltételek mellett folytathatnak keresőtevékenységet.
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése után már kereseti vagy munkaidő-korlátozás nincs a rokkantsági nyugdíjas munkavállalónál sem.
Fontos tudni, hogy 1996. február 29. után a nyugdíjas (öregségi, rokkantsági) munkavállalók béréből társadalombiztosítási járulék nem vonható, így táppénzre nem jogosultak, és újabb szolgálati időt sem szerezhetnek.
Más a helyzet a rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülők esetén. Ők ugyanis munkajogi státusuk alapján nem számítanak nyugdíjasnak. Ebből következően keresetükből, jövedelmükből az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot le kell vonni.
A járadék folyósítása mellett végzett keresőtevékenységük alapján szolgálati idejük nő, illetve a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításánál e jövedelem figyelembe vehető lesz.
Címváltozás
A változást írásban kell bejelenteni, akár levélben, akár az erre a célra szolgáló nyomtatványon. E nyomtatvány a postahivataloknál vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál beszerezhető, de elfogadható a szokásos postai levelezőlapon történő bejelentés is.
Az ellátásban részesülő személy bejelentésének – a pontos, biztonságos beazonosíthatósága érdekében – tartalmaznia kell a folyósítási törzsszámot, az eddigi és az új címet, a nyugdíjas olvasható nevét, valamint saját kezű aláírását.
Nyugdíj bankszámlára
Az ellátás utalása kérhető a nyugdíjfolyósító szervvel szerződéses kapcsolatban álló pénzintézet belföldön vezetett lakossági bankszámlájára. Ennek érdekében egy – a pénzintézetnél és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál is beszerezhető – "Nyilatkozat" nyomtatványt kell kitölteni, majd a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz eljuttatni.
Halálozás
Az ellátás folyósításának megszüntetése érdekében a jogosult elhalálozását – az azt követő 15 napon belül – elsősorban a nyugdíjassal közös háztartásban élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, testvére, e személyi kör hiányában örököse köteles bejelenteni. Amennyiben az ellátás utalása gyám vagy gondnok részére történt, a bejelentési kötelezettség őket terheli. A bejelentés kelléke az eredeti halotti anyakönyvi kivonat vagy annak hitelesített másolata.
Méltányossági nyugdíjemelésMint ismeretes, kivételes méltányosságból továbbra is van lehetőség nyugdíjemelésre. Azok a személyek kérhetik nyugellátásuk méltányossági emelését, akiknek a havi nyugellátásuk és egyéb ellátásuk együttes összege nem haladja meg a nyugdíjminimumot. Ez 2005-ben 49 400 Ft. Az emelés engedélyezésénél előnyben részesülnek – a hosszú szolgálati idővel rendelkezők (nők esetében 30 év, férfi esetében 35 év) – az I. és II. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjasok és – a 70. éven felüli nyugdíjas személyek, továbbá azok, – akik még nem részesültek méltányossági emelésben. A jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmek közül is csak a legrászorultabb nyugdíjasok kérelmeinek teljesítésére van lehetőség, az emelésre fordítható behatárolt összeg miatt. A méltányossági jogkörben adható nyugdíjemelés nem alanyi jogon járó juttatás, hanem rászorultságtól függően engedélyezhető ellátás. Mérlegelési szempont a nyugdíj összegén túl a kimutatható szociális rászorultság is. (Megromlott egészségi állapot, életkörülményekben beállt változás stb.). Nem engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi méltányossági emelést követő öt éven belül |
