Szakemberek szerint a minőségügyi eljárás akkor lehet eredményes, ha belső késztetés vagy külső – tulajdonosi, illetve vevői – követelmény áll a hátterében. Az esetek jó részében a cég vezetése saját magának vagy a partnereknek való megfelelés céljából tartja nélkülözhetetlennek a minőség tanúsítását. Gyakori az is, hogy e bizonyítvány megléte a tulajdonosok kívánalma: egy nemzetközi tulajdoni háttérrel rendelkező vállalat számára kézenfekvő, hogy nemcsak a német, a holland, a francia vagy más piacokon tevékenykedő leányvállalatai rendelkeznek tanúsítványokkal, hanem azt kötelezővé teszi a május 1-jén csatlakozott tagországokban, így a Magyarországon működő egységei számára is. Ez természetesen meghatározza azt is, hogy kik alkotják a megrendelői kört.
Szerződési kényszer
A minőségügyi tanácsadók tapasztalatai szerint a magyar piacon is a külföldi tulajdonú cégek a legfogékonyabbak, azok, amelyek a minőségügyi szabványokhoz, illetve az eljáráshoz már hozzászoktak a nemzetközi gyakorlatban.
A minőségügyi tanácsadókat azonban számos olyan megrendelő is felkeresi, akiket egyszerűen a partnereikkel megkötött szerződések kényszerítenek erre. Pontosabban az a körülmény, hogy a tanúsítványok meglétét a nagyobb vállalatok, például az olajipar vagy a távközlés vezető hazai képviselői megkövetelik üzleti partnereiktől. Mivel a beszállítóvá válás feltétele a minőségügyi tanúsítványok megléte, ezért még a legkisebb költségvetésű cégek is hajlandók felvállalni a gyakorta borsos árú és büdzséjüket megterhelő minőségügyi tanácsadás megrendelését.
A tanácsadó cégek különböző minőségügyi rendszereket építenek ki. A többi között elkészítik az ehhez szükséges dokumentációt. Az egyik leggyakoribb minőségtanúsítási rendszer az ISO 9001-es, ezt széles körben alkalmazzák – tudtuk meg Schwaigel Lászlótól, a kecskeméti székhelyű QUALIMAX Minőségügyi Bt. vezetőjétől. Gyakori az igény a szintén az ISO-hoz tartozó TS16949-es műszaki dokumentációra, amelyet az autóipari beszállítók számára dolgoztak ki. Ez utóbbi magában foglalja az ISO 9001-es minősítést, de ezen túlmenően az autógyárak által megfogalmazott igényeket is tekintetbe veszi. A tapasztalatok szerint elsősorban az igényesebb vállalatok, közülük is zömében a nyugati tulajdonossal vagy határon túli vevőkörrel rendelkező cégek fordítanak gondot az ISO 14001-es szabványra, a környezetközpontú irányítási rendszer igazolására.
HCCP az élelmiszeriparban
Sajátos tanúsítványra, a HCCP élelmiszer-biztonsági rendszer bevezetésére van szükségük az élelmiszerekkel foglalkozó társaságoknak, így mindenekelőtt a vendéglátásban ténykedőknek.
Ez az utóbbi időben különösen keresett, valamennyi szabvány közül talán a legnépszerűbb. Itt is sok azonban a kalandor cég, nagyon kell tehát vigyázni, hogy kit bíz meg az ember – hívta fel a figyelmet Schwaigel László. Vannak ugyanis, akik akár 50-100 ezer forintért is vállalják a HCCP-minősítés megadását. Ennyi pénzből azonban nem lehet alapos munkát végezni, szakszerű dokumentációt elkészíteni. Éppen ezért a túlságosan alacsony árakat ajánló szolgáltatók rendszerint nem egyedi vizsgálatot tartanak. Azaz nem veszik figyelembe a megbízó sajátos helyzetét, speciális viszonyait, sokkal inkább "egyenkönyvet" készítenek.
A költségtakarékosságot szem előtt tartó cégek aztán gyanútlanul megveszik a sablonos, az élelmiszer-biztonságra általánosságban megfogalmazott, mindenkire egyaránt érvényes előírásokat tartalmazó kiadványt, valójában azonban nem kapják meg a saját vendéglőjükre, kocsmájukra érvényes, szabályos és hatékony minőségügyi dokumentációt. Ilyenformán tehát éppen azt nem szolgálja a tanúsítvány, amire hivatott lenne.
Ennél valamivel jobb változat, amikor a minőségügyi tanácsadó cégek ügyfeleik "tömbösítésével" próbálják mérsékelni a díjat. Ilyenkor 8-10 társaságot "egy kalap alá véve", lehetőség szerint a többé-kevésbé egyformának mondható vállalkozásokat vizsgálják és minősítik egyszerre. Ez esetben a szakmai háttér garantált, azonban a minőségbiztosítási eljárás nem eléggé egyedi.
Pályázati lehetőségek
A minőségügyi tanúsítványok készítésekor elsőként az adott helyet kell felmérni, végig kell követni a folyamatot, töviről hegyire meg kell ismerni, hogy mit csinál a megrendelő. Ellenőrizni kell, mit tesznek annak érdekében, hogy elkerüljék a fertőzést. Ez pedig sok idő és sok energia, s persze megvan az elfogadott piaci ára is. A túlságosan leszorított díjak kétségessé teszik a minőségi munkát garantáló dokumentáció színvonalát.
Ebben az évben feltétlenül meg kell szerezni a tanúsítványokat. Nem is a huszonnegyedik, hanem a huszonötödik órában vagyunk. Korábban túlságosan kevés cég vehetett igénybe ehhez támogatást, voltaképpen csak a feldolgozóiparban működő vállalkozások igényelhettek pluszforrást, ma már azonban bárki kaphat segítséget.
A támogatás lehetősége egyébként a minőségügyi tanácsadás motorja. A felkészítési, illetve a tanácsadási költségek 50 százalékát vissza nem térítendő forrásként kapják meg a cégek, s ez sokukat arra ösztönzi, hogy megrendeljék a szolgáltatást – fejtette ki a Minőségügyi Tanácsadók Szövetségének elnöke. Sencz József hozzátette: mindez olyannyira érzékelhető, hogy hosszabb pauza után februártól – a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által közzétett pályázat megjelenése óta – folyamatossá váltak a megrendelések. A pályázat tehát a tanúsítások megszerzésének fő mozgatórugójává vált; ahogy megjelent a kiírás, lendületet kapott a piac.
Élenjáró ágazatok
Magyarországon jelenleg hozzávetőlegesen 10 ezer cég rendelkezik tanúsítással. E tekintetben Nagy-Britannia áll az első helyen, a csatlakozó országok közül azonban nálunk a legmagasabb az arány.
Bizonyos ágazatok esetében szinte természetes a minőségügyi tanácsadó közreműködése. Élenjárnak ebben a járműipar, illetve a szállítmányozó cégek, de sokan rendelkeznek ilyen dokumentummal az építőipar és a szolgáltatás képviselői közül is. Az építőiparban például különösen fontos a tanúsítás, hiszen ott sok a vitatható minőségű munkát kínáló cég, s a jóknak fontos, hogy a kellő színvonalat a hivatalos dokumentumokkal is igazolják. Annál is inkább, mert ebben az ágazatban sok az alvállalkozó, s a fővállalkozók ezt megkövetelhetik.
Túlnyomórészt a nagyobb és a közepes vállalatok folyamodtak valamilyen minőségügyi bizonyítványért 1994-ig, azóta azonban a megrendelői kör gerincét a kis társaságok, javarészt a 10 fő alatti mikrovállalkozások képezik. A fordulat nyilvánvaló oka, hogy tőlük is kérik a munkájuk minőségét bizonyító papírokat, s ma már a legegyszerűbb feladatokra is olyan tendert írnak ki, amelyben ez az egyik megkerülhetetlen feltétel. Hiába reméli például egy takarítókat foglalkoztató cég, hogy "megúszhatja" a procedúrát; ha például egy felsőoktatási intézményben vagy más közintézményben szeretne feladatot vállalni, számítania kell erre.
Lassuló fejlődés
A hazai piac egyébként már nem mondható fejlődőnek, noha 2000-ig fokozatosan növekedett, azóta viszont változatlan szinten van a megrendelések száma. Évi 1000-1500 új cég veszi igénybe a szolgáltatást. A korábbi rohamos fejlődés hatására sokan láttak fantáziát a minőségügyi tanácsadásban, olyannyira, hogy hozzávetőlegesen 400 cég foglalkozik e tevékenységgel, beleértve a betéti társaságokat és az egyéni vállalkozásokat is.
A minőségügyi tanácsadók többféleképpen veszik fel ügyfeleikkel a kapcsolatot: a személyes megkeresés, a telefonhívás, a hirdetés és a meglévő ügyfelek ajánlása közül egyértelműen a legutóbbi a legeredményesebb. Első lépés azonban minden esetben az állapotfelmérés. A szolgáltatók alaposan végigjárják, mi az adott vállalat főtevékenysége, milyen a szervezete, majd megvizsgálják, hogy létezik-e, s ha igen, milyen az aktuális minőségi terve.
A második fázisban munkatervet készítenek, amelyben meghatározzák, hogy mit és milyen tempóban kell megvalósítani. Az erről szóló dokumentumokat megküldik a megbízó cégnek, amely azt véleményezi, s visszaküldi a tanácsadónak. Az egyeztetési folyamatot követően kialakul a végleges dokumentum, majd ezt a társaság valamennyi dolgozójával megismertetik. A kész minőségügyi elvárásokat, a munka menetének követelményeit tudatják a portástól a vezérigazgatóig mindenkivel. Nyilvánvaló: az oktatás a különböző beosztások szerint specializáltan zajlik, tehát figyelembe veszik, hogy kinek mivel kell maradéktalanul tisztában lennie annak érdekében, hogy megvalósuljon a papírra vetett minőség.
Utólagos ellenőrzés
A minőségügyi tanácsadók részvétele azonban nem zárul le azzal, hogy elkészítették a cégre vonatkozó speciális tanúsítványt. A későbbiekben időről időre ellenőrzik, hogy teljesítik-e a leírtakat, vezetik-e a szükséges bizonylatokat, s írásba foglalják-e a tapasztalatokat. Ha pedig kiderül, hogy a valóságban mégsem úgy történnek a dolgok, ahogy az a dokumentációban szerepel, akkor utánajárnak, mi okozza az eltérést. Előfordulhat, hogy át kell alakítani valami miatt a tanúsítványt, nem jó az elképzelt struktúra, vagy nem értik azt a dolgozók. Ez esetben orvosolják a problémát, s még egyszer leellenőrzik azt. Amikor mindezen túl vannak, akkor jöhet a külső tanúsítás.
De még ezen a ponton sem ér véget a minőségügyi tanácsadás. A szervezet változásaival összhangban újra és újra szükség van arra, hogy ellenőrizzék és garantálják a minőséget. Amennyiben tehát új gépet vásárol a cég, vagy új ügyfélkört hódít meg, megváltoznak a körülmények. A minőségügyi szabvány ez esetben már nem felel meg maradéktalanul az eredeti funkciójának, hozzá kell igazítani a pillanatnyi helyzethez. A tanácsadók tapasztalata szerint akad olyan vállalat is, amelyik három-négy éve hetente, havonta vagy félévente igényli az ellenőrzést.
Az uniós csatlakozás némi bizonytalanságot váltott ki a cégek körében, ami lemérhető azon is, hogy közülük sokan érdeklődnek. Tudni kell azonban, hogy a szabványok jó része nem kötelező. Igaz viszont az is, hogy ha nincs kényszer, akkor még sokakat nehéz meggyőzni arról, hogy a minőségügyi tanúsításra valóban szükségük van. Szerencsére az igényesebb cégek törekednek a szabványoknak megfelelő működésre s ennek igazolására a nemritkán hosszadalmas procedúra ellenére is.
