Energiaadó

Adóztatott termékkör

Az új törvény az energiatermékek közül a villamos energiára és a földgázra terjeszti ki az adóztatást, az ásványolajtermékek továbbra is a jövedéki adó hatálya alatt jövedéki adóval terheltek. Jelenleg sem az energiaadóról szóló, sem a jövedéki adóról szóló törvény nem adóztatja a szenet, ezt hazánkban szociális és gazdasági megfontolások indokolják. (Azért, hogy az Unió is hozzájáruljon ehhez, még folynak a tárgyalások.)

Adóalap, adómérték

Az energiaadó alapja a termék mennyisége, villamos energia esetében megawattórában, földgáz esetében gigajoule-ban meghatározva. Az adó mértéke villamos energia esetében 186 Ft/megawattóra, földgáz esetében 56 Ft/gigajoule. (Ezek a mértékek mind a földgáz, mind a villamos energia esetében meghaladják az uniós minimumszintet.)

Adóalany

Az energiaadó egyfázisú, közvetett adó, amely azt a személyt terheli, aki a terméket ténylegesen felhasználja. Az adóteher a felhasználóknál azonban közvetetten jelenik meg, ugyanis az adóalany személye elválik az adóterhet ténylegesen viselő személytől. Az adó alanyának személye attól függ, hogy az energiatermék hogyan jut el a fogyasztóhoz. Így adóalanynak számít

– a közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztónak történő energiaértékesítés esetén,

– az energiakereskedő a feljogosított fogyasztónak történő értékesítés esetén,

– a feljogosított fogyasztó a belföldön, szervezett piacról vagy külföldről közvetlenül, illetve forgalmazó közbeiktatása nélkül végzett beszerzése esetén, valamint

– az energiatermék előállítója a saját felhasználásra termelt energia esetén.

Az adókötelezettség keletkezése

Miután a földgáz és a villamos energia nem szokványos termék, az adókötelezettség szabályai aszerint differenciáltak, hogyan jut el a termék a fogyasztóhoz.

Közüzemi szolgáltató általi értékesítés

Az energiatermék fogyasztóhoz történő eljutásának egyik esete, amikor az értékesítést közüzemi szerződés alapján végzik, és a közüzemi szolgáltató közüzemi fogyasztónak értékesít. Ilyenkor az ár hatóságilag szabályozott. Adókötelezettség csak abban az esetben keletkezik, ha az energiaterméket nem a lakossági fogyasztó felé értékesítik. A közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó közötti értékesítés esetén az adót az áfatörvény szerinti teljesítés időpontjában az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre kell megállapítani.

Energiakereskedő általi értékesítés

Az értékesítő nemcsak közüzemi szolgáltató, hanem jogszabály szerinti földgáz-kereskedelmi vagy villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkező személy is lehet. Amennyiben a vevő úgynevezett feljogosított fogyasztó – kivéve ebben az esetben is a lakossági fogyasztót –, megint csak adókötelezettség keletkezik. Az adó alapja ebben az esetben is az áfatörvény szerinti teljesítés, részkifizetés időpontja szerinti mennyiség.

Beszerzés termelőtől, energiapiacról

A villamos energia beszerezhető közvetlenül az előállítótól az erőműből, valamint mind a földgáz, mind a villamos energia megvásárolható az energiatőzsdéről is. Ezekben az esetekben az adókötelezettség a feljogosított fogyasztónál keletkezik, mégpedig az energia előállítójától vagy a szervezett piacról az áfatörvény szerinti teljesítési időpontban vásárolt mennyiségre.

Importált energia

A külföldről beszállított energiára csak abban az esetben keletkezik a behozatalkor adókötelezettség, ha az importáló a termék végső felhasználója, azaz a – korábbiakban már meghatározott – feljogosított fogyasztó.

Adókivetés

Az adót a vámhatóság a vámkezeléskor, a vámkezelt mennyiségre veti ki. Természetesen az Unióhoz történő csatlakozásunktól megváltozott az import jelentése, az Unióból beszerzett energia vámhatárok nélkül jut hazánkba. Így az uniós beszerzéskor a vámhatósági kivetést felváltotta az önadózás.

Saját termelésű energia

Fő szabályként adókötelezettség keletkezik abban az esetben is, ha a felhasználó saját maga állítja elő azt az energiaterméket, amelyet felhasznál. Az adót a felhasználás időpontjában a saját célra fordított energiamennyiségre kell megállapítani.

Saját célú felhasználás

Adót kell fizetni abban az esetben is, ha a közüzemi szolgáltató, az energiakereskedő vagy az úgynevezett hálózati engedélyes saját célra használja fel a vásárolt energiaterméket. A hálózati engedélyesek esetében a tevékenységük során keletkező hálózati veszteség pótlása nem minősül saját célú felhasználásnak, így emiatt adót nem kell fizetni.

Adómentesség saját termelésű energiára

A lakossági fogyasztónak történő értékesítés és a hálózati veszteségre vonatkozó adómentesség mellett néhány esetben a saját felhasználás után sem kell adót fizetni. Adómentes, azaz az adó visszaigényelhető a kémiai redukcióban, elektrolitikus és kohászati folyamatban felhasznált saját előállítású energiatermékre, továbbá a vegyipari alapanyagként felhasznált saját előállítású földgázra. Emellett az előállító adófizetés nélkül használhatja fel a megújuló energiából előállított villamos energiát is.

Kiserőművek adózása

A kistermelők, kiserőművek választhatnak, hogy vagy az előállított, saját felhasználású villamos energia után adóznak, és visszaigénylik a villamos energia előállításához alapanyagként felhasznált földgáz beszerzésekor megfizetett adót, vagy az előállított villamos energiára nem, hanem az alapanyagként felhasznált földgáz után fizetik meg az adót. Kiserőműnek az 50 megawatt alatti teljesítményű erőmű számít.

Adó-visszaigénylés

Az energiatermék bizonyos felhasználása esetén lehetőség van az adó visszaigénylésére, illetve arra, hogy az adót az önadózás keretében megállapított fizetendő adóból levonják.

Az adózottan beszerzett földgáznak vagy villamos energiának eladásra vagy saját felhasználásra termelt villamos energia előállításához történő felhasználása esetén a beszerzéskor megfizetett adó visszaigényelhető. Fontos, hogy a saját felhasználásra termelt villamos energia előállítása esetén, ha az alapanyagra az előállító visszaigénylést érvényesített, akkor a felhasznált saját villamos energia után meg kell fizetni az adót. A kapcsolt hő- és villamos energia előállításához felhasznált adózott alapanyag adója a teljes mennyiségre visszaigényelhető. Az olyan lakossági értékesítés esetében, ahol a háztartások nem rendelkeznek egyedi fűtéssel, az adó visszaigényelhető a szolgáltatott távhő, továbbá a központi fűtés és meleg víz előállítására felhasznált energia után.

Az adót a távhőszolgáltatók, illetve a központi fűtést és melegvíz-szolgáltatást végző vállalkozások igényelhetik vissza. Adó-visszaigénylést érvényesíthetnek egyes ipari felhasználók is. Eszerint visszaigényelhető az adó a kohászati felhasználásokra (kémiai redukció, elektrolitikus és kohászati folyamatok esetén), továbbá a földgáznak vegyipari termékek alapanyagaként történő felhasználására.

A visszaigénylési, adólevonási jog a vételár, a kivetett adó megfizetésének napján nyílik meg a ténylegesen felhasznált mennyiségre. A megfizetés napja az, amikor a kötelezett bankszámláját megterhelik.

A visszaigénylési jogosultságot a beszerzésről kiállított számlákkal, belső számviteli bizonylatokkal, felhasználásonkénti elszámolásokkal kell igazolni.

Gyakorított visszaigényléssel élhet a kohászat a kémiai redukcióban, elektrolitikus és kohászati folyamatban felhasznált energia, valamint a vegyipar a vegyipari alapanyagként felhasznált földgáz adótartalmát illetően. Amennyiben a visszaigényelhető adó összege a tárgyhó 15. napjáig eléri a 10 millió forintot, akkor az már a tárgyhó utolsó napjától visszaigényelhető. A gyakorított visszaigénylést első alkalommal a 2004. február hónapban felhasznált földgáz vagy villamos energia esetén lehett igénybe venni.

Eljárási szabályok

Az energiaadót, a visszaigénylést – az önadózás szabályai szerint – havonta kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve visszaigényelni. A határidő a tárgyhót követő 15-e.

Energiaimport

Önadózás helyett a törvény vámhatósági határozattal történő adómegállapítást ír elő az energia importálása esetén.