A közigazgatási hivatal

Közigazgatási hivatalok a fővárosban és a megyékben működnek. A közigazgatási hivatal olyan költségvetési szerv, amely államigazgatási feladatokat lát el. A közigazgatási hivatal hivatalvezetőjét – pályázat alapján – a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a belügyminiszter együttes javaslatára a miniszterelnök bízza meg, a megbízást – az említett személyek együttes javaslatára – úgyszintén a miniszterelnök vonja vissza.

A közigazgatási hivatal, valamint vezetőjének feladatai

A közigazgatási hivatal vezetője mind a fővárosban, mind a megyékben

– ellátja a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja;

– ellátja a törvényben megállapított, továbbá a kormány által hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat, hatásköröket, hatósági jogköröket;

– a törvényességi ellenőrzés során szerzett tapasztalatai alapján az önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél;

– összehívja a képviselő-testület ülését, ha az önkormányzati törvény 12. §-ának (1) bekezdése szerint tett indítványnak [az Ötv. 12. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester köteles összehívni a képviselő-testület ülését a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára] a polgármester tizenöt napon belül nem tesz eleget;

– a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt.

Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése

A közigazgatási hivatal vezetőjének a feladatai közül kiemelkedik a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.

Az ellenőrzés célja

Az ilyen irányú ellenőrzés elsődleges célja, hogy az önkormányzati szervezetrendszer a jogszabályoknak megfelelően működjön, értve ezalatt a képviselő-testületek szervezetét, működését, döntéshozatali eljárása jogszerűségét, továbbá a döntések (rendelet, határozat) törvényességét, valamint annak vizsgálatát is, hogy az önkormányzat bizottsága, a részönkormányzat, a társulás, a kisebbségi önkormányzat, a kisebbségi települési önkormányzat, végezetül pedig a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak.

Az ellenőrzés terjedelme

A közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat

– szervezete, működése, döntéshozatali eljárása,

– döntései (rendelete, határozata), valamint

– bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak.

Nem terjed ki azonban a közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre – bizonyos kivételekkel – azokra a helyi önkormányzat, helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat, illetve szerveik által hozott határozatokra, amelyek alapján

– munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból származó vitának, valamint

– külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

Nem terjed ki továbbá a törvényességi ellenőrzési jogkör azokra az önkormányzati határozatokra sem, amelyekben munkaügyi, illetve közszolgálati jogviszonyból származó vitának, továbbá külön jogszabályban meghatározott bírósági, avagy államigazgatási eljárásnak van helye.

Intézkedések

A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében – határidő kitűzésével – felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről – esetleges egyet nem értéséről – tájékoztatni a közigazgatási hivatal vezetőjét.

Amennyiben a megadott határidőn belül az érintettek nem intézkednek, úgy a közigazgatási hivatal vezetőjének lehetősége van arra, hogy kezdeményezze

– a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál,

– a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát, illetőleg

– a képviselő-testület összehívását a törvénysértés megszüntetésére, a képviselő-testület tisztségviselője felelősségének megállapítását.

A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat, illetve a polgármester ellen a megadott határidő lejártától számított harminc napon belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának a döntés végrehajtására nincs ugyan halasztó hatálya, de a végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól lehet kérni. Amennyiben a jogszabálysértő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével, avagy elháríthatatlan kárral járna, a végrehajtás felfüggesztését – az érintett egyidejű értesítésével – kérni kell a bíróságtól.

A törvénysértés kiküszöbölése

Korábban említettük, hogy abban az esetben, ha a közigazgatási hivatal vezetője azt észleli, hogy az önkormányzati döntés jogszabálysértő, akkor határidő kitűzésével felhívja az érintett önkormányzati szervet a törvénysértés megszüntetésére. A jelzés nyomán az önkormányzat rendeletét, határozatát nem köteles a megállapított határidőn belül visszavonni, megváltoztatni, de ha a jelzéssel egyetért, azt megteszi. A felhívás ennek megfelelően a gyakorlatban csak annyit jelent, hogy a megkeresett szervezet köteles megvizsgálni a törvényességi felhívást. Az ellenőrzött szervezetnek lehetősége van arra, hogy határozatát változatlan tartalommal fenntartsa, azonban indokolással ellátva el is vetheti az észrevételt.

Államigazgatási ügyek

A közigazgatási hivatal vezetője a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletben a hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat is ellátja. Nem tartozik az Ötv.-módosítás következtében az említett körbe a honvédelmi igazgatás, a polgári védelem, a katasztrófaelhárítás, amelyek irányítója a fővárosi, megyei közgyűlés elnöke. 2000. március 31-étől a megyei (fővárosi) hivatalvezető ellátja a választásokkal és a népszavazással kapcsolatos informatikai feladatköröket is.

Speciális ügyek ellátása

A közigazgatási hivatal hatáskörébe utalt egyéb államigazgatási feladatok közé olyan speciális ügyek tartoznak, amelyek folyamatos állami felügyeletet, esetenként késedelem nélküli beavatkozást igényelnek. Idetartoznak a hatásköröket megállapító 1991. évi XX. törvény szerint például azok az ügyek, amelyekben a hivatal

– felügyeletet gyakorol az anyakönyvvezető tevékenysége felett;

– felügyeli a helyi népesség-nyilvántartási tevékenységet;

– az épített környezet védelmét szolgáló építésügyi hatósági és építés-felügyeleti ellenőrző tevékenységet végez;

– a nem állami, nem önkormányzati szociális, gyermekvédelmi és oktatási intézmények finanszírozását látja el, és ellenőrzi a rendeltetésszerű pénzfelhasználást;

– üzemelteti a polgárok személyi adatainak és lakcímének területi számítógépes rendszerét, illetve ellátja a rendszergazda szerepét stb.

Hatósági jogkörök, felettes hatóság

A hivatalvezető, illetőleg az igazgatási szerv vezetője törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben elsőfokú hatósági jogkört gyakorol (például a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése, külföldiek egyes anyakönyvi ügyei, a polgári szolgálattétel engedélyezése, súlyos mozgáskorlátozottak gépjármű-támogatásának ügyei, külföldiek magyarországi bevándorlásának engedélyezése, az engedély visszavonása stb.), továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint felettes szervként elbírálja a jogorvoslatokat minden olyan államigazgatási hatósági ügyben, amelyben első fokon a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, illetőleg a jegyző, főjegyző vagy a képviselő-testület hivatalának ügyintézője jár el, és amelyben a jogorvoslati eljárásra nem valamely területi államigazgatási szerv jogosult (például építésügyek, a közterület-felügyeleti ügyekben hozott jegyzői határozatok elleni jogorvoslat, illetékügyek stb.); az említett körben a vezető ellenőrzést folytathat.

Külföldiek ingatlanszerzése

A termőföldnek és védett természeti területnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy természetes személy általi – öröklésen kívüli – megszerzéséhez szükséges engedélyt az illetékes fővárosi, illetőleg megyei közigazgatási hivatal vezetője akkor adhatja meg, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért.

Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért, és a külföldi bevándorlási engedélyt kapott, vagy a külföldi ingatlanának tulajdonjogát a kisajátításról szóló jogszabály alapján szerezték meg, vagy a külföldi a tulajdonában lévő belföldi ingatlant másik belföldi ingatlanra cseréli, vagy a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése, vagy a külföldi munkavégzés céljából igazoltan legalább öt éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik.

A hivatal vezetője abban a kérdésben, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket, az ingatlan fekvése szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat polgármesterének nyilatkozatát kéri, s annak figyelembevételével jogosult az engedély kiadásának megtagadására.

Az engedély akkor tagadható meg, ha a külföldi honossága szerinti állam nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak, illetőleg a magyar jogi személyeknek a belföldiekkel azonos elbírálást. A nemzetközi szerződés vagy a viszonosság fennállása vonatkozásában a Külügyminisztérium nyilatkozatát kell figyelembe venni.

Kisajátítási eljárás

A kisajátítási eljárásban a kérelem alapján a közigazgatási hivatal azt vizsgálja meg, hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e, a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani a közérdekű célt, valamint hogy fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. A közigazgatási hivatali eljárás indoka a kisajátítási ügyekben az, hogy amennyiben az önkormányzat szerve az illetékességi területén maga folytatná le a kisajátítási eljárást, ez ahhoz vezetne, hogy saját maga számára az önkormányzati tulajdon gyarapítására hozna más tulajdonostól tulajdonjogot megvonó, önmaga javára kisajátítást megállapító határozatot, ami egyértelműen vezetne az összeférhetetlenséghez.

A közigazgatási hivatal mint másodfokú hatóság

Az önkormányzati törvény szerint a közigazgatási hivatal másodfokú jogorvoslati fórumként is eljár. Ha az elsőfokú államigazgatási határozatot a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, illetőleg a jegyző, körjegyző, ügyintéző hozta – és a jogorvoslat keretében való elbírálás nem tartozik valamely centrális alárendeltségű államigazgatási szerv hatáskörébe –, akkor a közigazgatási hivatal vezetője a másodfokú szerv. Elbírálja például a helyi adó, az illeték, az építési igazgatási ügyekben az első fokon hozott határozatok elleni fellebbezéseket.

A másodfokú jogorvoslati fórumként való eljárás tömeges ügyintézési munkaterhet jelent. Csaknem általános, hogy az elsőfokú államigazgatási határozatokat a jegyző, esetleg a polgármester, a hivatal ügyintézője hozza, jogorvoslat esetén másodfokon a közigazgatási hivatal dönt. Ez alól kivételt azok az ügyek képeznek, melyeknél a jogszabály más dekoncentrált államigazgatási szerv hatáskörébe utalja a jogorvoslati kérelem elbírálását (példák a vízügyi, közlekedési, útügyi igazgatás köréből meríthetők).

Jogosítványok

Az államigazgatási hatósági feladatok sorában – összhangban az államigazgatási eljárási törvény szabályaival – a közigazgatási hivatal vezetője a jegyzők felettes szervének minősül, e körben ellenőrzést is folytathat. Azokban az ügyekben tehát, amelyekben a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, illetőleg a jegyző (ügyintéző) vagy a főjegyző járt el – ha a jogorvoslati eljárás nem valamely centrális államigazgatási hivatal vezetője –, a felettes szerv a közigazgatási hivatal vezetője.

Az említetteken felül az államigazgatási eljárási törvény szerint a felettes szerv főbb jogosítványai a következők:

– kérelemre vagy hivatalból eljárás lefolytatására utasíthatja az elsőfokú szervet, esetleg magához vonhatja az ügyet elintézésre;

– illetékességi összeütközés esetén kijelöli az eljáró szervet;

– utasítást adhat az eljárás megindítására vagy lefolytatására;

– dönt a kizárás ügyében; továbbá

– külön intézkedést tehet, ha az eljárás során jogszabálysértés történt.

A közigazgatási hivatalok elsőfokú hatósági jogkörébe tartozó ügyek közös jellemzője, hogy nagy szakértelmet igénylő, ritkán előforduló, továbbá esetenként az önkormányzatot közvetlenül érintő ügyek. Nem lenne ugyanis célszerű a polgármesteri hivatalokat kiképezni az ilyen ügyek intézésére, hiszen esetleg évekig sem fordul elő az említett körbe eső ügy. Másrészt pedig ezek az ügyek összetettek, elintézésük több jogág (polgári jog, családjog, földjog) alapos ismeretét tételezi fel. Elegendő tehát, ha megyénként foglalkoztatnak felkészült ügyintézőt az említett (a példák között alább jelzett) hatósági jogkörök szakszerű gyakorlására.

A közigazgatásihivatal-vezető – mint az előzőekben említettük – államigazgatási feladatokat is ellát, valamint egyes ügyekben hatósági jogkört gyakorol. Az Ötv. meghatározza azt a jogszabályi szintet, amelyben a közigazgatásihivatal-vezetőnek ilyen hatáskör megállapítható. Lényeges, hogy a hatáskör megállapítására kizárólag törvényben vagy kormányrendeletben van lehetőség.

A közigazgatási hivatal szerepe a területfejlesztésben

A közigazgatási hivatal jelentős feladatokat kapott a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítása eredményeként. A törvénybe a módosítással beiktatott új szabályok szerint a közigazgatási hivatal vezetője a megyei (regionális) területfejlesztési tanács és munkaszervezete működésének törvényességi felügyeletét látja el.

Az ellenőrzés irányai

A felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a tanács alapszabálya és egyéb szabályai megfelelnek-e a jogszabályoknak, szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai nem sértenek-e jogszabályokat (értve mindezek alatt az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat is).

Intézkedések, jogosítványok

Jogszabálysértés esetén a közigazgatási hivatal vezetője határidő kitűzésével felhívja a tanácsot a jogszabálysértés kiküszöbölésére. Ha a tanács elutasítja a közigazgatási hivatal vezetőjének felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a közigazgatási hivatal vezetője keresettel fordul a bírósághoz a határozat megsemmisítése iránt. Mindezeken túl a jogszabálysértő határozat végrehajtását – ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna – felfüggeszti, illetőleg ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a tanács törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a tanács törvényes működésének helyreállítására. A tanács a hivatalvezető intézkedése ellen a felfüggesztés (illetőleg a felügyelőbiztos kirendelése) megváltoztatása iránt keresettel fordulhat a bírósághoz.