Kis mértékekről nagy viták várhatók
Óvatosságot kell tanúsítani a béremelés során
Az elmúlt évek tanulsága az, hogy a béremelések során jobban kell figyelni a gazdaság teljesítményére. Ennek szellemében, illetve az inflációs előrejelzést és a várható GDP-növekedést szem előtt tartva a kabinet a reálbérek szinten tartását tűzte ki célul, s hatszázalékos átlagos keresetnövekedésre tesz javaslatot a bértárgyalásokon – összegezi a kormányzat szándékát Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára.
Az elmúlt két évben jelentősen elszakadt egymástól a gazdaság teljesítménye és a bérnövekedés mértéke. Míg tavaly a GDP bővülése 3,3 százalékot tett ki, a termelékenység növekedése hasonlóan alakult, mint egy évvel korábban, a fogyasztóiár-index 5,3 százalék volt, s a reálkeresetek 13,6 százalékkal emelkedtek. Az idén sem jobb a helyzet, hiszen az első félévben a GDP 2,6 százalékkal, a termelékenység 0,8 százalékkal, a fogyasztóiár-index pedig 4,3 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a reálkeresetek június végéig 13,2 százalékkal növekedtek. Ezek az arányok várhatóan az év végéig nem változnak érdemben. Ha külön-külön elemezzük a vállalati és a költségvetési szférát, az előbbi esetében jobb a helyzet, hiszen e körben "csak" a GDP-növekedés kétszerese volt a bérkiáramlás, míg ugyanez a költségvetési szektorban csaknem négyszeres volt. Bár a költségvetési szférában az idén is jelentős volt a keresetek emelkedése, ám ezzel sikerült mérsékelni a közszférában tevékenykedők kereseti lemaradását.
E számokból is látszik, hogy a gazdaság teljesítménye és a keresetkiáramlás mértéke nincs összhangban – mondja Csizmár Gábor. A nemzetgazdaság hosszú távú stabilitása érdekében a kormányzat e folyamatot kívánja megállítani, s ezért javasolja a bértárgyalásokon a hatszázalékos mértéket. Ezzel a gazdaság versenyképességét oly módon lehetne megtartani, hogy a munkavállalók már elért átlagos jövedelempozíciója nem gyengülne, miközben az emelés összhangban állna az infláció várható 5,5-6 százalékos mértékével is.
A minimálbér vitájába a kormányzat – bár természetesen részt vesz a tárgyalásokon – érdemben nem kíván beleszólni – mondja Csizmár Gábor. A központi költségvetés tervezete a jelenlegi minimálbér, az 50 ezer forint szja-mentességét tartalmazza, így ez biztosított jövőre is. A kabinet kész arra, hogy az esetleges többlet adómentességéhez megkeresse a megoldást. A fix összegű egészségügyi hozzájárulással kapcsolatosan Csizmár Gábor fontosnak tartotta megjegyezni: a kormányprogram szerint a ciklus ideje alatt teljesen megszüntetik e terhet. Ennek első lépése volt az idei 33 százalékos csökkentés. Jövőre csak kisebb korrekció várható. Így az 50 év feletti regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása esetén a munkaadónak nem kell megfizetnie a fix összegű egészségügyi hozzájárulást, s ugyancsak megkapják e kedvezményt azok a munkáltatók is, akik a gyesről, gyedről visszatérő anyákat foglalkoztatják.
A következő időszak feladata lesz, hogy a természetbeni juttatások legfontosabb tételeiről egyeztessenek a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. A szakszervezetek munkaidő-csökkentési törekvéseit a kormány tudomásul veszi, és érti a munkaadók álláspontját is, amely szerint a gazdaság mai helyzetében ez nem aktuális. Ugyanakkor a kormányzat kész gesztusértékű lépéseket tenni. Így tehát tárgyalni lehet arról, hogy december 24-e heti pihenőnap legyen, illetve szó lehet arról is, hogy az ebédidő beszámítson a munkaidőbe – mondta Csizmár Gábor.
A bérvitában a versenyképességet is mérlegelni kell
A gazdaság mai helyzetében a munkaadói oldal jó tárgyalási alapnak tekinti a kormány által javasolt hatszázalékos béremelést. Ennél többet jelenleg nem bír el a magyar gazdaság, s figyelemmel kell lenni az EU-csatlakozásra is.
A vállalkozásoknak ugyanis nagy szükségük van arra, hogy némileg megerősödjenek a következő évek megmérettetése előtt – vélekedik Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalának soros elnöke. Bár a vállalkozók is úgy látják, hogy a hazai keresetek alacsonyak, ám a bérekhez magas terhek járulnak, s ez okozza a gondokat. Különösen kényes helyzet alakult ki a minimálbér drasztikus emelése miatt – ami mintegy egymillió munkavállalót érintetett –, a kisebb és közepes cégek egy részénél azt követően, hogy a korábban két évig felajánlott kompenzáció megszűnt.
Általában igaz, hogy mindazon szektorokban romlott a versenyhelyzet, ahol a foglalkoztatottak többsége minimálbérért dolgozik. Talán a legrosszabb pozícióba a könnyűipar került, mely ágazatot még az árfolyam-politika is sújtotta. Az elmúlt néhány év minimálbér-politikája miatt ma szinte romokban van a könnyűipar, s most kell nagy erőfeszítések árán újra felépíteni.
A munkaadói oldal mindezen körülmények figyelembevételével készül a béralkura, amit – nagyon helyesen – a költségvetés és az adótörvények tárgyalásával kapcsolnak össze az OÉT plenáris ülésén. A munkáltatók célja, hogy olyan egyezség szülessék, amely egyaránt szolgálja a vállalkozók versenyképességének javulását, és segíti a nemzetgazdaság hatékony működését. Fontos a teljesítményarányos bérfejlesztés, ezért jó tárgyalási alap a kormány 6 százalékos javaslata az átlagkereset-emelésre. A munkaadók nagyon magasnak tartják viszont a szakszervezetek 55 ezer forintos minimálbér-javaslatát, ami 10 százalékos növekedést jelentene. Ennek ugyanis a gazdaságban nincs meg a fedezete.
A kormányzati bérajánlás főként annak tükrében reális, hogy jövőre a GDP várhatóan három százalék körül növekszik. A munkaadók támogatják a kormány által 2002 novemberében elfogadott, s 2004-re érvényes szja-táblát, amely a nettó pozíciót javítja, s fontos, hogy a minimálbér adómentes maradjon. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a kormányprogramban ígért tételes egészségügyi hozzájárulás csökkentése az idén nem folytatódik. A munkaadók szükségesnek tartják a természetbeni juttatások adómentességét – sőt az értékhatár emelését is –, a kormány módosító javaslatai azonban e szándék ellen hatnak.
Számos tényező rontja jövőre a dolgozók helyzetét
Az MSZOSZ jövőre 12 százalékos bruttókereset-növelést, s a legkisebb bér – a jelenlegi 50 ezerről – 55 ezer forintra emelését tartja szükségesnek. 2004-ben számos tényező ronthatja a dolgozók életszínvonalát. Az egészségbiztosítási járulék egyszázalékos emelése és a nyugdíjjárulék adókedvezményének eltörlése talán a legjelentősebb tételek. Emellett a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a bértárgyalásokon arra törekszik, hogy a gáz és a villanyáram forgalmi adója az idei szinten maradjon – foglalta össze a szakszervezetek álláspontját Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke. Az érdekképviselet – a központi költségvetés fő számainak és a kormány szja-tervezetének ismeretében – már kidolgozta a 2004. évi bértárgyalásokra szóló javaslatát, amelyben a bérek nettó pozíciójának javítását fogalmazta meg prioritásként.
A szakszervezeti vezető úgy látja, a kormány által prognosztizált 5,5-6 százalék közötti infláció – a tervezett áfaemelések miatt – inkább a magasabb mérték körül várható, így ezzel számoltak. Mivel a költségvetésben megfogalmazott 3,5 százalékos GDP-növekedés, illetve a szükségesnek ítélt 3,5 százalékos reálbér-növekedés a kiindulópont, ezért a 12 százalékos bruttó béremelés a cél. Ugyanakkor a kötelező legkisebb keresetet – a képzettséget nem igénylő kategóriában – a jelenlegi 50 ezerről 55 ezer, míg az egyetemet végzettek esetében 132 ezer forintra kell emelni. Wittich Tamás úgy látja, az ipar teljesítménye egyre javul, ezért megalapozatlan a félelem, mely szerint a versenyszektorban "elfutnak" a bérek. A szakszervezetek a bértárgyalásokon az életszínvonal javítását célzó intézkedésekre is hangsúlyt helyeznek. Ezért javasolni fogják az étkezési jegyek adómentes határának emelését. Tervezetük szerint a hideg étel esetében a jelenlegi havi 2 ezerről 4 ezerre, míg a meleg étel esetében a jelenlegi 4 ezer forintról 6 ezerre növekedne a határ. A bértárgyalásokon a szakszervezetek azt várják a kormánytól, hogy kötelezze el magát a 38 órás munkahét mellett, amit az érdekvédők 2006-tól tartanak bevezethetőnek. Emellett már az idén szeretnék elérni, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen.
