Elszámolható üzemanyagárak
A Magyar Közlöny 108-as számában megjelent az október 1. és december 31. között alkalmazható üzemanyagárakról szóló APEH-közlemény. Eszerint a számla nélkül elszámolható üzemanyagárak a következők:
– a 95-ös benzinnél: 240,
– a 98-asnál: 249,
– a keveréknél: 239,
– a gázolajnál pedig 210 forint, literenként.
Felnőttképzés
Módosult a felnőttképzés támogatására vonatkozó rendelet. A 108-as Magyar Közlönyben megjelent szabályok szerint például pályázat alapján támogatás nyújtható a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalkozás részére a felnőttképzés érdekében végzett olyan fejlesztőtevékenységhez, amely a felnőttképzés korszerűsítésére, a foglalkoztathatóság elősegítésére, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci helyzetének javítására, a felnőttképzésbe történő bekapcsolódás elősegítésére irányul, és amelynek eredménye mindenki által hozzáférhető.
Mi várható a foglalkoztatási nyilvántartás területén?
A munkáltatók nyilvántartási kötelezettsége kapcsán az egységes munkaügyi nyilvántartási rendszer kereteinek kialakítását három tényező teszi szükségessé. Egyfelől az uniós csatlakozás után statisztikai rendszerünkben a külföldi, illetve migráns munkavállalóknak is szerepelniük kell; másrészt a munkaügyi ellenőrzés számára a munkaviszonyok fennállásának tényére vonatkozó naprakész adatbázis szükséges; végül a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos adataival való rendelkezés kiszélesítését is szolgálja az új intézmény.
Az egységes munkaügyi nyilvántartás a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyokra fog kiterjedni, ezzel kapcsolatban tartalmazza majd a munkavállalók és munkáltatók egyes adatait. A munkavállalóknak a munkaviszony megszűnését is be kell jelenteniük a nyilvántartásba, amit várhatóan a Foglalkoztatási Hivatal szervezetébe tartozó nyilvántartó központ fog vezetni.
Az egységes munkaügyi nyilvántartás a munkáltatói és munkavállalói jogokat-kötelezettségeket érintő, ezért érzékeny téma, amelyhez kapcsolódóan az országos érdekegyeztetés folyamán a munkaadói és munkavállalói szövetségek kifejtik véleményüket. Az új rendszer várhatóan 2004. közepétől működik majd.
Munkabiztonság
2004. január 1-jén lép hatályba a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelete az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági követelményeiről. A 105/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az általános munkabiztonsági előírások mellett részletesen foglalkozik az ipari alpintechnikával kapcsolatos különleges szabályokkal.
A Magyar Közlöny 2003/106. számában kihirdetett rendelet értelmében az alpintechnika csak olyan munkafeladat végrehajtása érdekében alkalmazható, amely 2 métert meghaladó szintkülönbség áthidalását igényli, és a kiépíthető állványzat vagy más műszaki megoldás ráfordítási igénye nem áll arányban a munkafeladattal, ugyanakkor e rendelet előírásai maradéktalanul megvalósíthatók.
A rendelet a munkáltató alapvető munkavédelmi és munkabiztonsági kötelezettségeit felsorolja, és egyebek mellett meghatározza az alpintechnika személyi feltételeit. Ezek szerint alpintechnikai munkavégzésre csak olyan munkavállaló alkalmazható, aki:
– a 18. életévét betöltötte,
– legalább szakmunkás vagy középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal rendelkezik,
– a munkáltató által elrendelt, a gyakoroltatásokra is kiterjedő oktatásokon részt vett, az ismereteket elsajátította és az erről szóló igazolást a munkáltató kiadta,
– legalább alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretekkel rendelkezik,
– az alpintechnika alkalmazásához egészségileg alkalmas, és ezt előzetes, valamint időszakos munkaköri/szakmai alkalmassági vizsgálat alapján a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabály rendelkezései szerint igazolja,
– rendelkezik az alpintechnikai feladat végrehajtására a munkáltató által névreszólóan, írásban közölt kijelöléssel.
Rekreációs szabadság
2001 óta a köztisztviselői törvény tartalmazza a 10 évnyi közszolgálat után igénybe vehető hosszabb, úgynevezett rekreációs szabadság intézményét. Ennek kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokat rögzíti a Magyar Közlöny 103. számában megjelent 136/2003. (IX. 4.) Kormányrendelet, amely a rekreációs szabadság ütemezéséről, kiadásának rendjéről, a köztisztviselőket ez idő alatt megillető juttatásokról szól. A rendelet értelmében, ha a rekreációs szabadság kiadására a jogosultság megnyílásától számított 2 éven belül nem került sor, azt a munkáltató köteles pénzben megváltani.
Jövedelempótlék a kismamáknak
Köztehermentesség
A 110-es Magyar Közlönyben hirdették ki azt a törvényt, amely szerint a 2000. január 1. és 2002. március 7. között gyermekgondozási segélyben részesült személyek számára a nyugellátások és egyéb ellátások kiegészítéséről szóló 26/1979. (VII. 21.) MT rendelet 20. §-a, illetve a gyermekgondozási segély melletti jövedelempótlék kifizetésének rendjéről szóló kormányrendelet alapján utólagosan folyósított jövedelempótlék nem minősül jövedelemnek, ezért mentes a személyi jövedelemadó és minden egyéb közteher alól. A mentesség a 2003. január 1-jét követően folyósított jövedelempótlékra vonatkozik.
A jövedelempótlék összege
A 152/2003. (IX. 23.) Korm. rendelet alapján aki 2000. január 1-je és 2002. március 7-e közötti időszakban gyermekgondozási segélyben részesült, a gyes tényleges folyósításának időtartamára a 26/1979. (VII. 21.) MT rendelet 20. §-ában meghatározott jövedelempótlékra jogosult, amennyiben részére jövedelempótlék-folyósítás még nem történt. A jövedelempótlék havi összege – töredékhónap esetén is – gyermekszámtól függetlenül 6700 forint. Ha az adott hónapban ugyanazon gyermek után több személy is részesült gyesben, a hónap első napján gyesben részesült személy jogosult a jövedelempótlékra.
Kifizetés
A jövedelempótlékot a Magyar Államkincstár területi igazgatóságai, illetve a jogosult munkahelye szerinti családtámogatási kifizetőhely állapítja meg és fizeti ki. Amennyiben több igényelbíráló szerv folyósított a jogosultnak gyest, mindegyik szerv az általa folyósított gyesnek megfelelő időtartamra állapítja meg és fizeti ki a jövedelempótlékot. A jövedelempótlék megállapításával kapcsolatos ügyben a családtámogatási kifizetőhely felettes szerve a területileg illetékes igazgatóság.
A jövedelempótlék megállapítása – főszabályként – hivatalból történik. Ha azonban a jogosult az igénybejelentés időpontjában már nem él, a jövedelempótlékot az a törvényes képviselő igényelheti, aki a gyermeket az igénybejelentés időpontjában a háztartásában neveli. Ilyen esetben a jövedelempótlék iránti igényt a rendelet melléklete szerinti igénylőlapon lehet benyújtani az igénylő lakóhelye szerint illetékes igazgatósághoz. Az igénylőlaphoz mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
Ugyancsak kérelmezni kell a jövedelempótlékot, ha a gyest olyan családtámogatási kifizetőhely folyósította, amely időközben megszűnt. Az igénylőlapot ebben az esetben is az igénylő lakóhelye szerint illetékes igazgatósághoz kell benyújtani.
A jövedelempótlékot 2003. december 31-ig ki kell fizetni. A kifizetés postai utalványon, a jogosult "saját kezéhez" való kézbesítéssel történik.
Az igényelbíráló szerv a jövedelempótlékra jogosultság kérdésében határozatot hoz, amely tartalmazza a jövedelempótlék megállapításának időszakát és összegét. Az igényelbíráló szerv a határozatot a jövedelempótlék kifizetésével egyidejűleg küldi meg a jogosultnak. Azok a jogosultak, akik az említett határidőig nem kapták meg a jövedelempótlékot, 2004. március 31-ig az igénylőlapon benyújthatják igényüket a lakóhelyük szerint illetékes igazgatósághoz.
A családtámogatási kifizetőhelyek a jövedelempótlékot az egyéb ellátásoktól elkülönítetten számfejtik. A számfejtésnek tartalmaznia kell a jövedelempótlékra jogosult nevét, taj-számát, a gyes folyósításának időszakát és a megállapított jövedelempótlék összegét. A megállapított és kifizetett jövedelempótlékot az erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon kell elszámolni az igazgatósággal. A kifizetőhely a jövedelempótlék számfejtését követően – indokolt esetben – kérheti az igazgatóságtól a számfejtett jövedelempótlék megelőlegezését.
A kifizetőhely felel a jövedelempótlékra jogosultság megállapításáért és kifizetéséért.
Mezőgazdasági ügyfélregiszter
Az uniós csatlakozást követően közösségi, valamint nemzeti támogatást csak a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett és regisztrációs számmal rendelkező ügyfél igényelhet. Az ügyfélregiszter alapfeladata a közösségi támogatást, illetve a nemzeti támogatást igénylő személyek nyilvántartása. A kérelmezőt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MHV) a megfelelően kitöltött nyilvántartási kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veszi, és az erről kiállított regisztrációs igazolást részére megküldi. Az MVH a 2004. évi területalapú támogatáshoz szükséges kérelemcsomagot annak az ügyfélnek küldi meg, aki a rendelet szerinti "ügyfélblokk adatok lapját" 2003. december 20-ig a hivatalhoz visszaküldi.
A Magyar Közlöny 2003/104. számában megjelent rendelet alapján a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az ügyfél lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz kell benyújtani.
Szennyezett csomagolóeszköz
Növényvédő szer csomagolására használt fogyasztói, gyűjtő és szállítási csomagolóeszköz-hulladékok kezelésével, visszaváltásával kapcsolatban megjelent a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelete. A jogszabály meghatározza, mely csomagolóeszköz tekinthető veszélyes, illetve nem veszélyes hulladéknak, valamint rendelkezik arról, hogy mely tisztított csomagolóeszköz használható fel ismételten.
Az engedéllyel rendelkező természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet átveheti a felhasználónál keletkezett tisztított csomagolóeszköz-hulladékot, egyúttal gondoskodik azok gyűjtéséről, kezeléséről. A rendelet szerint a felhasználótól való hulladékbegyűjtés ösztönzésére visszaváltási díj állapítható meg. A felhasználó köteles a kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékot az átvevőnek átadni, vagy kezeléséről saját költségén gondoskodni. A rendelet a Magyar Közlöny 2003/105. számában található.
