Előkészület az NFT uniós forrásainak fogadására

A tervek szerint az országos tájékoztatási háttér megszervezésében jelentős szerepe lesz a regionális fejlesztési ügynökségeknek, a falugazdászoknak, a kistérségi megbízottaknak, illetve már most számos hasznos információ érhető el az NFH kékszámán és a hivatal internetes honlapján.

Brüsszeli egyeztetés

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) egyeztetése jelenleg is zajlik Brüsszelben, s e munka várhatóan az év végére fejeződik be. Az előkészítés során a hivatal kikérte és többnyire meg is kapta a szociális partnerek véleményét és javaslatait az őket érintő kérdésekben.

Érdemes azonban tudni, hogy a brüsszeli tárgyaló partnerek ezt felülbírálhatják és kivehetik a végső anyagból – tájékoztatott Arató Krisztina, az NFH főtanácsosa. Az egyeztetési folyamat befejeződésével kezdődhet majd meg a pályázatok elkészítése, a források lehívása. Az NFT véglegesítése után már meg lehet ismerni a konkrét pályázati célokat.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) – amelynek forrásait 2004-2006 között lehet elnyerni – fogadására való felkészülés már az idei év első felében megkezdődött, mégpedig az NFH-ban az Európa Pályázat Előkészítő Alap (PEA) életre hívásával.

A PEA – amely keretében összesen 27 millió euró áll rendelkezésre, s amelyből a PHARE-program 15 millió, míg hazai kormányzati források 12 millió eurót tesznek ki – nem közvetlen anyagi támogatást nyújt a projektek megvalósításához, hanem szakmai hátteret, adminisztratív, valamint szervezési segítséget nyújt. Lehetővé teszi, hogy egy-egy nyertes ötletből a csatlakozás után akár már azonnal megfelelően előkészített, benyújtásra érett anyagok szülessenek.

Ingyenes segítség

A projektötletek május végéig érkezhettek be, amelyek mintegy 70 százalékát önkormányzatok nyújtották be – mondta Arató Krisztina. Az igazán jó ötleteket – azok elismeréseként, nyereményeként – egy pályázati tanácsadó benyújtásra alkalmas formában kidolgozza: a pályázó számára természetesen ingyen.

A gyakorlati segítség többféle módon valósulhat meg. Ez jelentheti hasonló és már sikeres uniós tagállami projekt bemutatását, az ötlet pályázati előkészítő feladatainak megszervezését, a lehetséges konzorciumtagok közötti együttműködés kialakítását, a pénzügyi, technikai, műszaki tanulmányok, környezeti hatástanulmány, építési tervek és közbeszerzési dokumentumok elkészítését.

A nyertesek esetében a tényleges munka a közelmúltban vette kezdetét. Mivel ez az akció sikeresnek bizonyult, nem kizárt, hogy újabb fordulót hirdet meg az NFH, ám erről még nem született meg a végső döntés.

Felkészítő képzések

A pályázatok fogadására való felkészülés fontos eleme a Tempus Közalapítvány keretében működő Strukturális és Kohéziós Alapok Képző Központjának (SAKK) felállítása – amelyről egyébként kormányhatározat rendelkezett –, s amely az idén megkapta – a felnőttoktatási törvény alapján – az akkreditációs tanúsítványt.

Ezzel jogot nyert a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásával kapcsolatos felkészítő képzések koordinációjára, célul tűzte a képzési igények és a kapacitás felmérését, illetve a tematikák, az oktatási anyagok, a kézikönyvek és az útmutatók elkészítését. Emellett részt vesz nemzetközi képzési projektek, konferenciák megszervezésében, információk, tapasztalatok közvetítésében, s a regionális képzőhálózat kiépítésében.

A következő évben megkezdődik a SAKK továbbfejlesztése, amikortól Nemzetközi Képzéskoordinációs Központként működik tovább, s tevékenységét kibővíti a környező országok szakembereinek oktatásával, továbbképzésével. A SAKK az idén többféle képzési programot is indít. Ilyen "Az Európai Unió regionális politikája" című e-learning-kurzus.

Szintén a világháló felhasználásával, az ősz első felében kezdődik tanfolyam a strukturális alapokkal és a Kohéziós Alappal kapcsolatos tudnivalókról. Ezek a humánerőforrás-fejlesztés, a foglalkoztatás, a terület- és az infrastruktúra-fejlesztés, valamint a mezőgazdaság- és a vidékfejlesztés témaköreiben indulnak, s az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap támogatásainak igénybevételéhez nyújtanak segítséget.

Régiós fejlesztések

Közel hasonló témakörökben indít minősített továbbképzést a Tempus Közalapítvány olyan köztisztviselők és szakértők részére, akik a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásával kapcsolatos feladatokat látják majd el.

Az idei évben már megkezdődött és az év hátralévő részében, illetve jövőre is folytatódnak az úgynevezett ágazati képzések. Ezek részeként humánerőforrás-fejlesztési és pályázatkészítési témákban indultak kurzusok. Míg az előbbiek esetében a megyei munkaügyi központok és a Foglalkoztatási Hivatal szakemberei, addig az utóbbi témákban az Európai Információs Pontok munkatársai számára szerveztek továbbképzést.

Szintén a pályázatokra koncentrál a MATRA holland-magyar bilaterális képzési projekt, amely a regionális fejlesztéseket helyezi előtérbe, így a kurzusok a hét régióban zajlanak. A SAKK az akkreditáció megszerzésével a képzésekhez kapcsolódó egyéb feladatokat is felvállalt, hiszen így megkezdheti egy regionális képző hálózat kiépítését, valamint – a más képzőintézetek számára is irányadó – oktatási programok, tananyagok, stratégiai dokumentumok kidolgozását a PHARE Európai Tanulmányi Központok közreműködésével.

Minősített tanácsadók

A pályázatok fogadására, a sikeres pályázatra való felkészülés azonban nemcsak a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Hivatalához kapcsolódóan, hanem más kormányzati szerv, illetve civil szervezet keretein belül is zajlik. Ezek egyike a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban beindított "Multiplikátor képzési program", amely kifejezetten a kis- és középvállalatok számára nyújt segítséget úgy, hogy megfelelő módon kiképzett szakértői gárdát biztosít országszerte.

A GKM irányításával és koordinálásával működő program – amely összhangban van a Gazdasági Versenyképességi Operatív Programmal – feladata a minősített oktató-tanácsadó szakemberek képzése, akik a kormány által ellenőrzötten szerepelnek a "Pályázatkészítő Regiszter"-ben. A minősített oktatók-tanácsadók – a későbbiekben – a pályázatokban való közreműködésükkel adják majd tovább megszerzett tudásukat a cégeknek.

A képzésben a GKM egyrészt a kamarák, az érdekképviseletek, illetve a regionális szervezetek már most is EU-s ügyekkel foglalkozó szakembereire számít, másrészt pedig a szakértő cégek, helyi vállalkozói központok munkatársait, a falugazdászokat, a regionális fejlesztési ügynökség szakembereit, a kistérségi megbízottakat kívánja bevonni e munkába. A GKM az egyes régiókban ősszel indítja a programokat, s a kurzus záróvizsgával fejeződik be.

Újabb kurzusok

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) a közelmúltban ugyancsak az uniós felkészüléshez kapcsolódó tanácsadói hálózat létrehozására írt ki pályázatot. Mint Kertai Katalin programmenedzser elmondta, 10 pályázat érkezett be. Elsősorban olyan szervezetek érdeklődésére számítottak, amelyeknek már van valamilyen szintű kiépített országos hálózata, s ezt lehetne továbbfejleszteni az OFA-támogatással.

A szociális partnerek számára kiváltképp fontos volt az Országos Foglalkoztatási Alapítvány Kht. által szervezett "A szociális partnerek felkészítése az európai uniós csatlakozásra" című kurzus, amelynek témái gyakorlatilag átfogták a munka világának egészét. Szó volt az Unió munkaügyi szabályozásáról, a szociális párbeszéd rendszeréről, a foglalkoztatási politikáról, a strukturális alapok működéséről. Ez utóbbin belül is kiemelt helyen szerepeltek az Európai Szociális Alap pályázati lehetőségei.

Mint az OFA Kht. illetékese elmondta, a pályázati felkészítésben újabb kurzusokat is terveznek, ám hogy milyen témában, s hogy mikor indul el egy-egy tanfolyam, arról még nincs döntés.

Továbbadott ismeretek

Az uniós felkészülésben a szociális partnerek anyagi és egyéb lehetőségeiktől függően vesznek részt. Részben úgy, hogy más szerveztek, illetve a szakminisztériumok által szervezett kurzusokat látogatják, részben pedig úgy, hogy a megszerzett ismereteket továbbadják tagságuknak.

Amellett, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) részt vett e kurzuson, pályázatot nyújtott be a GKM Széchenyi-terv vállalkozáserősítő programja forrására. Ennek eredményeképpen nyolcféle információs brosúrát készítettek el tagjaik számára különböző általános EU-s, illetve az EU munkaügyi kérdéseihez kapcsolódó témákban. A felkészülés részeként az MGYOSZ több munkatársa sikeres vizsgát tett a Nemzetközi Bankárképző uniós tanfolyamain, s az ott szerzett tudást adják tovább a szervezet tagjainak.

A vendéglátó-vállalkozásokat és a kiskereskedőket képviselő KISOSZ vezetői ugyancsak részt vettek az OFA Kht. kurzusán, s immár erre építve szervezik meg országosan saját belső képzésüket – mondta Antalffy Gábor. A KISOSZ ügyvezető igazgatója szerint az EU-s pályázatokkal kapcsolatban nem is a felkészülés a fő gond, hanem sokkal inkább a közös gondolkodás hiánya az érintettek között.

A közös érdekek felismerése ma még sok helyütt nem létezik, vagy csak nagyon alapjaiban tapasztalható. Erre inkább csak akkor lehet építeni, amikor konkrét anyagi érdekről van szó – véli Antalffy. Pedig közös fellépés nélkül nehéz lesz sikeres pályázatot készíteni, ezt megvalósítani, s az ellenőrzés során is megfelelni az EU-előírásoknak.

Elégtelen felkészülés

A cégek körében egyébként az a tapasztalat, hogy minden erőfeszítés ellenére sem elégséges a felkészülésük. E téren inkább azoknak a vállalkozásoknak van esélyük, amelyek részt vettek például a PHARE-tükör programban, s az ott szerzett tapasztalatokat hasznosítani tudják. A siker csak a két oldal – vállalkozások, kormány – közös összefogásával biztosítható. A jelenlegi tapasztalatok szerint nagy az érdeklődés, ám a konkrét kurzusokon a cégek képviselői csak kis számban vesznek részt.

Úgy tűnik föl, hogy a megfelelő fogadókészség megteremtése csak hosszabb távon lehetséges. Éppen ezért lesz fontos szerepük az érdekképviseleteknek – véli Antalffy.

Külső szakértőkkel

Az Ipartestületek Országos Szövetségénél (IPOSZ) úgy látják, hogy a pályázatok megfelelő elkészítéséhez külső szakemberek segítsége szükséges. Ez ugyanis egy külön szakma, amit nem lehet néhány hónap alatt elsajátítani a megfelelő szinten – véli Kassai Róbert, a szervezet alelnöke. Szerinte egyébként a magyar kis tőkeerejű cégeknek sok esélyük nincs az utólagos finanszírozás miatt.

Örvendetes viszont, hogy manapság igen sok helyről lehet információkat szerezni az uniós csatlakozással, a pályázati lehetőségekkel, illetve a felkészüléssel kapcsolatban. Ebben a legnagyobb szerepe természetesen a világhálónak van, hiszen szinte minden érintett kormányhivatal, civil és szakmai szervezet az interneten teszi közzé anyagait, itt lehet megtalálni a pályázati felhívásokat.

Örvendetes, hogy az általános felkészítés mellett egyre több speciális témára, szakterületre koncentráló tréning is létezik. Mindezekről a www.nfh.hu honlapon lehet teljes képet kapni, de számos hasznos információval szolgál a GKM oldala, illetve a Tempus Közalapítvány SAKK – www.sakk.tpf.hu – oldala is.

Az EU-csatlakozás idejére elvárt intézményi háttér tehát formálódik. Ennek egyik legfontosabb egysége lesz a már alakuló Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság, amely majd szorosan együtt dolgozik az egyes szaktárcákon belül – az öt operatív programnak megfelelően – felállított egységekkel. A hierarchiában ezeket követik az egyes, ellenőrzéssel és menedzseléssel foglalkozó úgynevezett közreműködő szervezetek. Ezek az államhoz kapcsolódó háttérintézmények, kht.-k, közalapítványok lehetnek. Feladatkörükbe tartozik a pályázatok gyakorlati lebonyolítása is. Mint Arató Krisztina mondta, ez az intézményi felállás meglehetősen bonyolult rendszer lesz, ezért a sikeres munkához összehangolt működésre van szükség.