×

Vita a tb-alapok felügyeletéről

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 66. számában (2003. augusztus 15.)
A szociális partnerek – a kormány javaslatához képest – bővebb hatáskört s erősebb jogosítványokat igényelnek a társadalombiztosítás szerveinek és pénzügyi alapjainak állami felügyeletében. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) fórumán is megtárgyalt törvénymódosítási koncepció lényege a szociális partnerek részvételének garantálása a társadalombiztosítási alapok felügyeletében. Az OÉT-ülésen lezajlott vita központi kérdése természetesen az volt, hogy e részvétel milyen jogosítványokkal járjon a munkaadók és a munkavállalók képviselői számára.

Az egyeztetés során a kormányzat ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a társadalombiztosítási alapok felügyeletét az államnak kell ellátnia. A vita nem zárult le, a módosítási javaslatot – egy későbbi időpontban – ismételten megtárgyalja majd az OÉT plenáris ülése.

Függetlenül az államtól

A szociális partnerek beleszólása a társadalombiztosítás gazdálkodásába a rendszerváltás óta újra és újra napirendre kerülő vitatéma. A kérdéssel kapcsolatban különböző politikai, gazdaságfilozófiai és szakmai nézetek csapnak össze. Ahhoz, hogy állást lehessen foglalni – de legalábbis valamennyire eligazodni – a most zajló vitában, nem árt röviden áttekinteni a szociális partnerek szerepét a tb-gazdálkodás eddigi menetében. Természetesen lényegi kérdés, hogy milyen nagyságrendű és honnan származó pénzről van szó, illetve jelenleg milyen az alapokkal történő gazdálkodás jogi helyzete.

A társadalombiztosítási rendszer – a költségvetéstől – 1989-ben vált formailag önállóvá. Ezt követően 1990-től – a büdzsét gyarapító adók helyett – a munkaadók és a munkavállalók által befizetett járulékok váltak a rendszer finanszírozását szolgáló alapok fő forrásaivá. Ez a tény szolgált hivatkozási alapul a munkaadói érdekképviseletek és a szakszervezetek számára ahhoz, hogy az alapok gazdálkodásának menetébe beleszólási jogot igényeljenek.

A rendszerváltást követő első évek kedvező légkört teremtettek e törekvések érvényesítéséhez. A politikai és a gazdasági intézmények általános – az "államtalanítás" jelszavával zajló – átalakítási folyamatában könnyen lehetett politikai szimpátiát és támogatottságot szerezni az államtól független "önkormányzati" gazdálkodás koncepciójának. Annál is inkább, hiszen most már nem az adókból, hanem döntően a munkaadói és a munkavállalói járulékokból gyűlt össze a társadalombiztosítási alapok forrása. Indokolt volt tehát, hogy e pénzzel a befizetők képviselőiből álló, az államtól független "önkormányzatok" gazdálkodjanak.

Késik az értékelés

Ennek szellemében az Országgyűlés 1991-ben megszavazta a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvényt, amely alapján 1993-ban meg is alakult az Egészség-, illetve a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat. Ugyanakkor az "államtól független, önálló" társadalombiztosítás gondolatának jegyében 1992-ben megszületett a társadalombiztosítás ingyenes vagyonjuttatásáról szóló törvény is. (E szerint 300 milliárd forintnyi vagyonhoz jutottak volna az önkormányzatok. Ebből ténylegesen 65 milliárdnyi vagyon átadására került sor, arra is csak több év múlva, 1996-1997-ben.)

Az önkormányzatok alig öt évig működhettek. Az 1998-as parlamenti választások után megalakuló Fidesz vezette koalíciós kormány már az új Országgyűlés második napján beterjesztette az önkormányzatok feloszlatását tartalmazó törvénymódosítási javaslatát, amit alig egy hónap múlva a parlament el is fogadott.

Az önkormányzatok öt évig tartó "gazdálkodásának" értékelése mindmáig nem történt meg. Működésükkel kapcsolatban több korrupciógyanús esetről (a CM-klinikákról, a Wesselényi utcai irodaházról) adott hírt a média, de mindmáig nem tudni, hogy az önkormányzatok követtek-e el törvénysértést. Noha az Állami Számvevőszék évről évre vagyonvesztést mutatott ki, ugyanakkor elismerte, hogy egyrészt hiányzik az önkormányzatok vagyongazdálkodását szabályozó törvény, másrészt pedig a vagyon csökkenése az alapoknál jelentkező hiányt fedezte.

Ellenőrizhető felhasználás

Bár az 1993-tól 1998-ig fennálló tb-önkormányzatok működési tapasztalatai fontosak és hasznosak, annak eldöntésében mégsem lehetnek perdöntőek, hogy a szociális partnerek milyen hatáskörrel rendelkezzenek a társadalombiztosítási alapok kezelése során.

A 2002-ben megalakuló új kabinet programját a szociális partnerek úgy értékelték, hogy abban a kormány részvételük mellett foglal állást. A kormányprogram ugyanis kimondja: a járulék- és adószabályok összehangolása mellett elengedhetetlen, hogy a befizetett járulékok és a költségvetés társadalombiztosítási hozzájárulásainak felhasználása nyilvános, áttekinthető és ellenőrizhető legyen. Mindez olyan felügyeleti rendszer létrehozását feltételezi, amely – a parlamenttől kapott felhatalmazásával élve – szavatolni tudja a törvényes, a napi politikai befolyástól mentes, szakszerű és hatékony működést.

E program megfogalmazásából azonban nem derül ki, hogy a szociális partnerek milyen szintű bevonására gondolt a kormányzat, sőt, valójában az sem, hogy szerephez juthatnak-e az alapok felügyeletében.

 

A társadalombiztosítás bevételei és kiadásai

Az idei évi állami költségvetés szerint az államháztartás

bevétele 7966,8 Mrd Ft

kiadása 8807,2 Mrd Ft

az Egészségbiztosítási Alap

bevétele 992,5 Mrd Ft

kiadása 1269,1 Mrd Ft

a Nyugdíjbiztosítási Alap

bevétele 1510,1 Mrd Ft

kiadása 1501,5 Mrd Ft

Bérek és járulékok

Az államháztartáson belül a társadalombiztosítási ágazat – mind bevételeit, mind kiadásait tekintve – jelentős súlyt képvisel. A két társadalombiztosítási alap együttesen az állam által központosított és újra elosztott jövedelem közel egyharmadát, az idei évre tervezett GDP mintegy 15 százalékát teszi ki. Igen jelentős pénzösszegről van tehát szó, az ezzel való gazdálkodás érthetően fontos kérdés a szociális partnerek számára. Annál inkább, hiszen az alapok bevételének túlnyomó része a munkaadók és a munkavállalók közvetlen járulékbefizetéseiből, kisebb hányada a költségvetésből, vagyis az adókból származik.

Közismert, hogy a bérre rakódó társadalombiztosítási járulékok nemzetközi összehasonlításban is magas aránya versenyhátrányt okoz a magyarországi vállalkozások számára. Ennek ellenére a kormányzat rendre visszautasítja a munkáltatóknak a járulékok mérséklésére tett javaslatait. Ezt azzal az indoklással teszi, hogy az egészségügyi alap jelenleg is magas (a bevételek közel 30 százalékát kitevő), 277 milliárd forintos hiánya mellett a bevételek csökkentése csak az ellátások körének szűkítésével, illetve színvonaluk jelentős romlásával lenne megvalósítható. A munkáltatók viszont a hatékony gazdálkodást kérik számon. Ez további indokként szolgál a szociális partnerek számára ahhoz, hogy részt kérjenek az alapok felügyeletében.

Felelősségi szintek

A társadalombiztosítás jelenlegi jogi helyzete ugyanakkor számos – és tegyük hozzá, nem alaptalan – érvvel szolgál a szociális partnerek részvételét ellenző politikusok, szakemberek számára. A társadalombiztosítási alapok költségvetési "függetlensége" ugyanis nem valóságos. Törvény írja elő, hogy a tb mindenkori hiányát meg kell téríteni a büdzséből.

Ugyanakkor a tb éves költségvetését a Pénzügyminisztérium készíti el, és – az állami költségvetési törvény részeként – az Országgyűlés fogadja el. (A társadalombiztosítási önkormányzatok működésének időszakában a költségvetés elkészítése formailag ugyan az önkormányzatok feladata volt, de ha a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány nem értett egyet vele, akkor nem terjesztette a parlament elé, hanem új költségvetést készített.) Ugyancsak pénzügyminisztériumi javaslat és parlamenti döntés határozza meg az alapok bevételéül szolgáló járulékokat, és törvények szabályozzák a kiadási kötelezettségek döntő többségét is. Ilyen feltételek mellett az alapokkal történő gazdálkodás teljes felelősségét is a kormányzat, illetve a parlament kell hogy viselje.

A kormány nyilvánvalóan e megfontolás alapján készítette el javaslatát arról, hogy a szociális partnerek milyen szerepet vállaljanak a tb-alapok felügyeletében.

Tripartit tanácsok

A társadalombiztosítás felügyeletéről szóló 1998. évi törvény az alapok felügyeletét egyértelműen állami funkcióként határozza meg. A kormány mostani módosítási javaslata szerint e feladat ellátásának "segítésére" két testületet hoznának létre: az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Tanácsot. A tanácsok tripartit összetételűek lennének, abban a kormányzat, a munkaadók és a szakszervezetek azonos számú taggal képviseltetnék magukat. A tervezet szerint a tanácsok tagjait – az OÉT oldalainak javaslata alapján – az Országgyűlés választaná meg. A testületek feladata a két társadalombiztosítási ágazat stratégiai kérdéseinek és működési gyakorlatának véleményezése, illetve az ezeket érintő javaslatok kidolgozása lenne. Munkájuk tehát alapvetően szakmai; fontos követelmény a napi politikától való függetlenség.

A javaslat vitáján a szociális partnerek egyike sem igényelte a társadalombiztosítási önkormányzatok vagy azok gazdálkodási jogosítványainak visszaállítását. Egyébként ilyen jellegű testületek sehol a világon nem léteznek, és 1997-ben – egy beadvány kapcsán – a magyar Alkotmánybíróság is úgy foglalt állást, hogy a társadalombiztosítási alapok önkormányzati felügyelete nem vezethető le az alkotmányból.

Ahhoz azonban, hogy a szociális partnerek – az általuk szükségesnek tartott módon – ellenőrizhessék a társadalombiztosítási alapok gazdálkodását, nos, ehhez nem tartották elegendőnek a létrehozandó tanácsok lehetőségeit.

Hiányzó kompetenciák

A szakszervezetek szerint a testületek – a kormányzat által javasolt szerepben – inkább "tanácsadói", mint "felügyelő" szervek lennének, miközben ők a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének (MAT) jogosítványaival analóg kompetenciákat tartanának indokoltnak. (Megjegyezzük: a Munkaerő-piaci Alap irányítási rendszerével történő összehasonlítás nem jogos. Az alap esetleges hiányát ugyanis a költségvetésnek nem kötelező fedezni.)

A munkaadók véleménye visszafogottabb volt, de ők is igényelték, hogy a törvény egyértelműen határozza meg azokat a területeket, ahol a tanácsok autonómiával rendelkeznek. Továbbá tételesen rögzítse a tanácsok viszonyát a különböző kormányzati, illetve a társadalombiztosítás-igazgatási szervekhez, és rögzítse az ezekkel való együttműködés területeit.

A felügyeleti rendszerről, illetve a szociális partnerek szerepéről megindult vita folytatódik. A felek álláspontjának kialakítását azonban nagyban megnehezíti a társadalombiztosítási alapok felemás helyzete, tényleges önállóságuk hiánya, illetve az, hogy az alapok csak nevükben "biztosítások", amelyek felett a befizetők kontrollját egyértelműen jogosnak kellene tekinteni. A vita végkimenetelét, a szociális partnerek szerepét így – minden bizonnyal – a felek politikai meggondolásokkal is motivált kompromisszumkészsége fogja majd eldönteni.

A társadalombiztosítási alapok forrásai

A két alap együttes bevétele 2492 Mrd Ft, amelynek főbb tételei:

Társadalombiztosításijárulék-bevételek 1 558,7 Mrd Ft

Biztosítotti járulékok 363,8 Mrd Ft

Egészségügyi hozzájárulás 175,5 Mrd Ft

Egyéb járulékok és hozzájárulások 54,3 Mrd F

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem