Stressz a munkahelyen

Finn kutatók negyedszázadon át kísérték figyelemmel egy északi nagyvállalat dolgozóinak egészségi állapotát, s kifejezetten a stresszel hozták összefüggésbe a szokásosnál kétszer több regisztrált szív- és érrendszeri rendellenességet. E modern kori betegség okainak elemzésével Magyarországon is sokan foglalkoznak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) például külön stúdiumok foglalkoznak a témával.

Pszichés terhelés

Dr. Takács Ildikó egyetemi docens a munkahelyi feszültségek pszichológiai okait elemezve rámutatott, hogy a munkavállalók közül sokan a kiegyensúlyozott körülmények között érzik jól magukat, s teljesítenek a legjobban. Mások viszont "megőrülnek" a nyugalomtól, az állandóságtól, az egyhangúságtól, s kifejezetten inspirálóan hat rájuk a változatosság. Óriási konfliktusok keletkezhetnek abból, ha az eleve rossz választás vagy a külső hatások következtében felcserélődnek a munkaköri szerepek, illetve megváltozik a munkakörnyezet. Ilyenkor rendkívüli módon megnő az emberek pszichés terhelése, és zavar keletkezhet a szervezetben is.

Márpedig ennek a veszélye fennáll, hiszen napjainkban a munka világa gyorsan változik. Elemi elvárás a rugalmas piaci alkalmazkodás, ami gyakorta a dolgozókkal szemben támasztott követelmények növekedésével, más esetben létszámleépítéssel vagy ennek fenyegetettségével, egzisztenciális bizonytalansággal jár. Mindebből következik, hogy a humánpolitikában – a korábbiakhoz képest – nagyobb jelentősége van a sajátos feladatokhoz igazodó személyzetkiválasztásnak.

Gyakori gond – mondja a kutató –, hogy a HR-osztályok munkatársai nem ismerik eléggé a betöltendő munkakörök jellemzőit. Nem véletlen, hogy a tanszék oktatói – a leendő munkapszichológusok, humánmunkatársak képzése során – a munkakörelemzést jelölik meg a szakember-kiválasztás első, kötelező lépéseként.

Felkészülés a változásokra

Az átalakuló körülmények azonban nem indokolják, hogy a munkahelyi hangulat zaklatottá váljék. A változások jelentős hányada ugyanis előre jelezhető, a szervezet azokra felkészíthető, illetve a szakemberek átképezhetők az új feladatokra. Mindez rendszerint külön anyagi eszközöket, többletmunkát sem igényel, mert a vállalatok többsége "békeidőben" is készít képzési, átképzési tervet, illetve anyagi források is rendelkezésre állnak.

Takács Ildikó szerint a tudatos tervezésnek nem csak a fölösleges stresszhelyzetek és a következményei megelőzése miatt van nagy jelentősége. Manapság a szakemberek kiképzése, megszerzése és megtartása tekintélyes befektetés, tehát eltávozásuk más munkahelyre, kiesésük a munkából érzékeny anyagi veszteség is.

A BME Ergonómiai és Pszichológia Tanszékének munka- és szervezetpszichológiai hallgatói az utóbbi években többször végeztek üzemi vizsgálatokat, amelyekből kiderült, hogy a munkavállalók rossz közérzetéért, a feszültségekért, a konfliktusokért nagyon sokszor a közvetlen személyi környezet, illetve a vezetés a felelős. Volt olyan felmérés, amely a multinacionális cégeknél a különböző nemzetiségű szakemberek – nem mindig zökkenőmentes – együttműködését, illetve eltérő szokás- és gondolkodásmódjuk következményeit figyelte meg. Egy másik vizsgálat során pedig kiderült, hogy a stressz okai a csekély szaktudással rendelkező, de mindenhatóságukat szívesen fitogtató külföldi vezetők magatartásában keresendők.

"Kaotikus" szervezet

A munkahelyi stresszt kiváltó okok között a szervezet is jelentős tényező. Egy idő után akár tragikus végkifejlethez is vezethet, ha az egyének nem tudják, hogy egy adott közösségben hol van a helyük, s mi a feladatuk. Bajt okoz, ha nem definiálják a felelősségi köröket, ha hiányoznak az irányítási szintek, ha nem működik a belső kommunikáció, az ellenőrzés és a számonkérés, illetve ha nem figyelnek egymásra az emberek. Az ilyen munkahelyeken szinte kitapintható a bizonytalanság, érezhető a feszültség, s több az ideges, a fejfájós ember. És gyakoribb a gyomorfekélyes, az infarktusos beteg is.

A stressznek – mint ahogyan a munkával való elégedettségnek is – megbízható mércéje a betegszabadságok gyakorisága, időtartalma. Ugyancsak figyelmeztető jel lehet a fluktuáció mértéke is – mondja Takács Ildikó. Mindezen körülmények és "tünetek" vizsgálata hasznos tapasztalatokat nyújthat a munkahelyi vezetőknek. Ha pedig terápiára van szükség, könnyen kiderülhet, hogy az nem feltétlenül a vényre felírható medicina.

Egészségügyi panaszok

Mértékadó becslések szerint a családorvosokhoz fordulók egyharmadának betegsége mögött valamilyen lelki probléma húzódik meg. Azok az emberek, akik nem képesek arra, hogy levezessék a stressz keltette feszültséget, előbb-utóbb a családjuk életét keserítik meg, vagy különböző panaszokkal az orvosi rendelőkben jelennek meg. Infarktusgyanúval és gyomorfájdalmak miatt a belgyógyászaton, depressziós tünetekkel pedig a pszichiátrián.

Dr. Pataki Éva, a budapesti Nyírő Gyula Kórház orvosa szerint sokan egyszerűen csak úgy érzik: lelki problémáikban tanácsra, támaszra szorulnak. Mások viszont valamely figyelmeztető jel – például levertség, alvászavar, étvágytalanság, dekoncentráltság – miatt keresik fel a pszichiátriát.

A depressziós jelenségek mögött gyakran genetikai tényezők is meghúzódnak, de ezek rendszerint valamilyen külső hatások, ingerek nyomán törnek a felszínre. Az emberek általában kisebb-nagyobb gondjaikkal élik a megszokott életüket, majd azon veszik észre magukat, hogy megbillen a féltve őrzött lelki egyensúlyuk, s képtelenek úrrá lenni az eseményeken.

A munkahely az ember életének meghatározó helyszíne, és nem csak a pénzkereset terepe – hangsúlyozza az orvos. Az emberek – környezetük és saját elvárásaik szerint – általában nagyon szeretnének produkálni, de kiderül, hogy ez valamiért nem sikerül. Pataki Éva tapasztalatai szerint a munkavállalók közül sokan nem értik meg, és talán nem is akarják tudomásul venni, hogy a munkáltatók egy részét csak egyvalami érdekli: a profit, a nyereség, az, hogy pénzben mit teljesítenek az alkalmazottaik.

Némiképp más a helyzet azokon a munkahelyeken, ahol pontosabban megjelölik a teljesítmények felső határát, és a vezetői visszajelzéseknek, a teljesítményértékelésnek, az anyagi elismerésnek is kidolgozott rendszere van. A következmények azonban gyakran itt is hasonlók. Az emberek ugyanis hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a lehetőségekkel nem szabad visszaélni, hogy a végtelenségig nem terhelhető az emberi szervezet. A karrier hajszolása szellemi beszűküléshez vezet.

Pataki Éva páciensei között fiatalemberek is előfordulnak. Olyanok is, akiknél a stressz már-már depressziót vált ki, szorongást okoz, és feltűnik a láthatáron az alkohol, a drog. A fiatal nők mintha "józanabbak" lennének, mintha előbb észrevennék az állandóan felpörgetett állapot veszélyeit.

Egzisztenciális félelem

A pszichiáter szerint a szorongás másik kiváltója az egzisztenciális bizonytalanság, az állás megszűnésének veszélye, vagy tényleges megszűnése. A fenyegetettség különösen mélyen, gyakran tragikusan érinti azokat, akik 20, 30 évi munkaviszonnyal rendelkeznek. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a magasabban kvalifikált, a szilárd családi és baráti háttérrel bíró emberek nagyobb eséllyel képesek kivédeni életük mélypontjait, a magányosok körében viszont általánosabb a gyógyszerezés, az alkoholizálás, illetve nagyobb számban jelentkeznek a testi tünetek is.

Az ideális természetesen az lenne, ha a munkahelyek minden tőlük telhetőt megtennének a stressz megelőzéséért – mondja az orvos. Mindenekelőtt: ha olyan helyzetet teremtenének, amelyben a munkavállalók érzik: odafigyelnek rájuk, és nem csak akkor, amikor már minden hiábavaló, vagy nehezen helyrehozható.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a munkahelyi stressz kérdését a munkahelyi egészségvédelem egészében vizsgálja, az egészség megőrzését pedig a munkakörülmények és a munkaszervezés fontos részének tekinti. Az egészséggel való törődés tehát nem kizárólag orvosi feladat. Ennek szellemében a WHO ajánlására az utóbbi években világszerte civil szervezetek alakultak azzal a céllal, hogy összegyűjtsék, és széles körben megismertessék azokat az eredményeket, amelyek a munkahelyeken dolgozók jobb testi, lelki és szellemi egészségét, gyümölcsözőbb, alkotó munkáját szolgálják.

Vállalati felmérések

Magyarországon az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület (EME) 1997-ben jött létre, és mintegy félszáz munkahelyet, mikrovállalkozást, középüzemet, illetve nagyvállalatot tart számon tagjaként. Kerek Judit, az egyesület titkára elmondta, a szakemberek különböző programokat, tudományos konferenciákat szerveznek, előadásokat tartanak, tanulmányokat tesznek közzé. Egyik legsikeresebb vállalkozásuk az a közelmúltban lefolytatott munkahelyi elégedettségi vizsgálat volt, amelynek során hét tagszervezet, többek között piacvezető nagyvállalat, energetikai részvénytársaság, vegyipari üzem, élelmiszer-ipari szövetkezet, autóalkatrész-gyártó mintegy 700 dolgozóját kérdezték meg.

Az értékek fontossági sorrendjére vonatkozó válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek az egészséget, majd a családot becsülik a legtöbbre, és csak ezek után következik a pénz, a jól fizető munkahely, a sikeres munka. Mindez nem jelenti azt, hogy a vizsgálat résztvevői elszakadtak volna napjaink kemény, olykor kegyetlen világától. A "manapság minden adódó munkalehetőséget meg kell becsülni" kérdéssel-állítással például csaknem valamennyien messzemenően egyetértettek. Még azok is, akik – a vegyipari üzem szakmunkásai – úgy vélték, abszolút biztos munkahellyel rendelkeznek.

A "mit tart a munkahely-megválasztásnál a legfontosabb szempontnak" kérdésre a legtöbben elsőként a jövedelem nagyságát említették, a szellemi foglalkozásúaknál azonban vetekedett ezzel, sőt meg is előzte a munkahelyi légkör, az önállóság és a sikerélmény. Az összes megkérdezett átlagában a második helyre a munka jellege, a munkakörülmények fontossága került. A munkahelyi légkört, a munkatársakkal és a vezetőkkel való viszonyt a válaszolók 45 százaléka jónak, 39 százaléka átlagosnak ítélte meg.

Arra a kérdésre, hogy "ön szerint jelenlegi munkáltatója számára mennyire fontos, hogy az alkalmazottak elégedettek legyenek a munkafeltételekkel", minden tizedik válaszolta a "nagyon fontos"-t. Tizennégy százalék kifejezetten rossz véleménnyel volt kenyéradójáról, míg a válaszolók csupán harmada látta úgy, hogy a munkáltató számára alapvető dolgozóinak közérzete.

Elemzik a betegségeket

Dr. Kiss Mária főorvos, a MÁV Rt. foglalkozás-egészségügyi osztályvezetője szerint viszonylag ritkán találkoznak olyan esetekkel a vasút orvosai, amelyek alapján az átlagostól eltérő, tartós, intenzív munkahelyi feszültségekre következtethetnének. Ritkán fordul elő például infarktus, ugyanakkor gyakoriak a mozgásszervi, a reumatikus panaszok, a gyomor- és bélrendellenességek. Ezek már-már tipikusan vasutasbetegségek: az utóbbiak például egyértelműen a rendszertelen étkezéssel hozhatók összefüggésbe. Elég gyakori a magas vérnyomás, a légzőszervi megbetegedés, illetve a korábbinál némileg sűrűbben fordul elő a cukorbetegség is.

A vasutasok egészségi állapota egyébként nem tér el lényegesen a lakosság általános egészségi állapotától – állítja a főorvos asszony. Minden hónapban elemzik a Vasút-egészségügyi Kht. keretében foglalkoztatott 85 foglalkozás-egészségügyi szakember által nyújtott szolgáltatásokat, a vizsgálatok számát, a betegségeket, azonban nem találnak érdemleges változást.

A munkahelyi stressz a vasútnál döntően a tennivalók jellegével függ össze. A forgalomirányítói, a forgalmi szolgálattevői vagy akár a mozdonyvezetői munkakör ellátása ugyanis hordoz magában kockázatot. A munkavállalók rendkívül nagy felelősséget viselnek az utasok biztonságáért, illetve az áru és az anyagi érték megóvásáért. Az elmúlt években nagyságrendileg megnőtt az útátjárókban történt gázolások és az úgynevezett öngyilkos elütések száma. Ezek okai túlmutatnak a vasúton, de a mozdonyvezetőkre lelki trauma formájában visszahatnak.

Szervezeti reform

A vasútról szóló hírek sorában szárnyvonalak megszüntetéséről, drasztikus létszámcsökkentésekről, elbocsátásokról is hallani. Ezek a hírek természetesen úgy hatnak a MÁV dolgozóira, mint minden hasonló helyzetben lévő cég alkalmazottaira – mondja dr. Debreczeni Katalin egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi főosztályvezető. Mivel a MÁV-nál a reformfolyamat gyakorlatilag csak a múlt év júliusában kezdődött meg, és átfogóbb szervezeti változtatások az idei év nyarához köthetők, mindennek a hatása várhatóan a későbbiekben jelenik meg.

Az elmúlt esztendő tehát az úgynevezett döntés-előkészítés időszaka volt, végrehajtása most kezdődik, és az elkövetkező években teljesedik ki. A MÁV reformja során külön munkacsoport foglalkozik a változások kezelésével; a létszámcsökkentés például külön humánpolitikai rendszerhez tartozik.

A MÁV-nál természetesen elemzik a betegállomány, a keresőképtelenség miatt kiesett munkaidőt, a betegségek okait és következményeit. A táppénzes napok száma évek óta folyamatosan csökken, inkább a rövidebb ideig tartó, pár napos táppénzes időszakok a jellemzőek. Mivel a stresszre visszavezethető betegségek általában néhány hetes egybefüggő kezelést, gondozást igényelnek, így vélhető, hogy – jellemzően – nem a munkahelyi stressz miatt kerülnek betegállományba a vasutasok. A különböző betegségek és a betegállomány öszszefüggéseit ez ideig a MÁV-nál behatóbban még nem vizsgálták, így az esetleges munkahelyi stressz hatásairól sem lehet hiteles véleményt mondani. Egy bizonyos, teszi hozzá a főosztályvezető asszony, kirívó változásról nem lehet beszámolni.

Tudatos kiválasztás

Ha vannak munkahelyek, amelyek jellegükből fakadóan fokozottan stresszveszélyesek, a fegyveres testületek ezek közé tartoznak. Ilyen a határőrség is, ahol a vezetők tudatosan törekednek a munkakörülményekből adódó feszültségek mérséklésére. Erre hivatott a 37 tagú pszichológiai szolgálat, amely tízéves működése során bőven kamatoztatta a beléfektetett pénzt és energiát, s széles körű szakmai elismertségre tett szert. Legutóbb az ukránok nyilvánították ki, hogy hasonlót szeretnének létrehozni.

A fokozott, a munka jellegéből adódó stressz miatt a határőrségnél különös figyelmet fordítanak a kiválasztásra – mondja Virág László, a szolgálat vezetője. Ez kényszerből is fakad. 1997-ben ugyanis megszűnt a sorállomány, így ma már önkéntesek és hivatásosok alkotják a határőrök testületét. A kiválasztáskor az a fő vezérlő elv, hogy a jelentkezők ne csak "általánosságban" feleljenek meg a követelményeknek, hanem konkrét munkahelyre illeszkedjenek be.

A szolgálat másik fontos feladata a határőrök felkészítése a változásokra, és ilyenek az uniós csatlakozás időszakában bőséggel adódnak. Megkönnyíti viszont a szakemberek dolgát, hogy a parancsnokok bevonják őket a szervezetfejlesztésbe, éppen azzal a céllal, hogy megelőzzék a várható stresszhelyzeteket.

A HŐR pszichológiai szakterületének olyan tréningjei is vannak, amelyek a stressz kezelésének és leküzdésének képességeit erősítik. Erre egyébként alkalmat kínálnak az évente-kétévente lebonyolított pszichológiai alkalmassági vizsgálatok is. A pszichológusok egyébként abból indulnak ki, hogy az ember egészséges, és ezt az állapotot kell megőriznie. Segítség ehhez, hogy a határőröknek egzisztenciális bizonytalanságtól nem kell tartaniuk; a schengeni követelmények miatt inkább bővülnek a feladataik.