Az öngondoskodás új formájaként 1993 óta működnek Magyarországon az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak. Az ezek tevékenységét meghatározó jogszabályok három típusú pénztár alapítását teszik lehetővé.
Az önkéntes pénztárakra vonatkozó szabályokat az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.), valamint ennek végrehajtási rendeletei tartalmazzák.
A jogalkotói szándék kezdetektől fogva az önkéntes pénztári befizetések erőteljes ösztönzése volt. Nagymértékben preferálja ezért a szabályozás a tagok részére történő munkáltatói befizetéseket is. Ennek révén a munkáltatói juttatások fontos elemévé vált az önkéntes pénztári hozzájárulás, az önkéntes pénztári befizetések nagy részét már ezek a hozzájárulások teszik ki.
Az önkéntes pénztárakba való befizetés – mint az megnevezéséből következik – a tagok, valamint munkáltatóik és a támogatók saját akaratán alapul. E befizetések szabályai emiatt lényegesen eltérnek a kötelező – társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári – rendszerekbe történő befizetéssel kapcsolatos rendelkezésektől.
A pénztári jogszabályok legfontosabb – munkáltatókra vonatkozó – szabályait a hozzájárulások mértékéről, feltételeiről, követelményeiről szóló előírások jelentik, amelyek meghatározzák a munkáltatói hozzájárulással összefüggő adminisztratív kötelezettségeket is.
A munkáltatói befizetések szabályozása 2003-tól több lényeges elemében változott, ezekre ismertetésünk során külön is kitérünk. Az önkéntes pénztári tagsággal, illetve a pénztár működtetésével kapcsolatos, a munkáltatókat nem érintő szabályokat azonban csak ott ismertetjük, ahol ezt a téma megkívánja.
Az önkéntes pénztári befizetések típusai
Az Öpt. az önkéntes pénztári befizetésekkel kapcsolatos keretszabályokat írja elő. A befizetés rendszeresen teljesítendő minimális mértékét, az úgynevezett egységes tagdíjat azonban már az adott pénztár alapszabálya határozza meg. A fizetendő tagdíj mértékéről – ennek figyelembevételével – a pénztártag saját maga dönt.
A tagdíjfizetést a pénztártag saját maga is teljesítheti, de azt a munkáltató részben vagy egészben át is vállalhatja.
Az Öpt. a fenti kereteken kívül lehetővé teszi az úgynevezett támogatói adományokat is a pénztár részére.
Az önkéntes pénztár a fenti befizetések legnagyobb részét (pénztártípustól és pénztártól függően mintegy 80-95 százalékát) a tagjai számára jóváírja (a nyugdíjpénztár esetén kizárólag egyéni számlán, az egészség- és önsegélyező pénztáraknál részben az úgynevezett szolidaritási számlán), a befizetés többi részét pedig működési célra használja fel. A számla egyenlegét tovább gyarapítják a pénztári befektetések során realizált hozamok is.
A pénztártag saját befizetése
A vállalt tagdíj összegét a tagnak a pénztár részére be kell jelentenie, és határidőre be kell fizetnie. Mind a bejelentés módját, mind pedig a befizetés határidejét a pénztár alapszabálya határozza meg. Az önkéntes pénztári rendszer szabályai nem zárják ki, hogy a pénztártag tagdíjként a vállaltnál magasabb összeget fizessen be.
A saját befizetés szja-kedvezménye
A befizetés után a pénztártag személyi jövedelemadó-kedvezményt vehet igénybe. Ennek mértékét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szabályozza. Az szja-törvény értelmében a fizetendő személyi jövedelemadó csökkenthető a tag által befizetett összeg 30 százalékával, évente azonban maximum 100 ezer forinttal. Ennek értelmében tehát a tag az adókedvezményt évente 333 333 forint befizetés után veheti igénybe. (Ez a határösszeg a saját befizetés, valamint a pénztártag részére teljesített egyéb, adóköteles jóváírások után igénybe vehető adókedvezményre együttesen érvényes. E jóváírások után adókedvezmény szintén 30 százalékos mértékben vehető igénybe.)
A jogszabály előnyben részesíti azokat a személyeket, akiknek a nyugdíjkorhatár eléréséig már csak rövidebb felhalmozási idejük van. Azok részére, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt töltik be, az adókedvezmény maximuma 130 ezer forint. Így ők – alapvetően tehát az 1958. előtt született személyek – a kedvezményt 433 333 forint befizetésig tudják igénybe venni.
Fontos szabály, hogy az adókedvezmény maximuma nem pénztáranként vagy pénztári típusonként külön-külön érvényes, hanem valamennyi önkéntes pénztári befizetés együttes összegére vehető igénybe.
A munkáltatói hozzájárulás
Tagdíjfizetési kötelezettség átvállalása
A pénztártag vállalása alapján keletkező tagdíjfizetési kötelezettség – részbeni vagy egészbeni – átvállalására természetes vagy jogi személy, valamint gazdasági társaság munkáltatónak van lehetősége. Ebben az esetben a foglalkoztató által történt befizetés úgynevezett munkáltatói hozzájárulásnak tekintendő. A kötelezettséget átvállaló munkáltató a pénztár munkáltatói tagja lesz. A közelmúlt fejleménye, hogy az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás gyakran egy kiterjedt juttatási rendszer egyik, választható eleme.
Differenciálás munkavállalók szerint
Természetesen a munkáltatói hozzájárulás mértéke lefelé és felfelé is eltérhet a pénztártag által korábban vállalt befizetési kötelezettség mértékétől. Szigorú szabályok korlátozzák azonban a munkáltatói hozzájárulás munkavállalók közötti differenciálását. Amennyiben ugyanis a foglalkoztató dönt arról, hogy alkalmazottait munkáltatói hozzájárulásban részesíti, ezt igen széles kör részére kell nyújtania. A hozzájárulásban részesítenie kell ugyanis valamennyi, nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (illetve közalkalmazotti, közszolgálati vagy szolgálati viszonyban) álló személyt akkor, ha az valamely önkéntes pénztár tagja.
Ezt az egységességet kell érvényesíteni a munkáltatói hozzájárulás esetleges megszűnése esetén is. Ha tehát a munkáltató a hozzájárulást valamely okból szünetelteti, vagy azt esetlegesen meg is szünteti, ezt csak valamennyi pénztártag alkalmazottjára egységesen teheti meg.
Az Öpt. ezzel kapcsolatban két esetben engedélyez kivételt. Eszerint szüneteltethető vagy megszüntethető az alkalmazott részére folyósított hozzájárulás, ha ezt a pénztártag a munkáltatótól írásban kéri. (Például akkor, ha a munkáltatói juttatási rendszer más elemeire tart igényt. Erre vonatkozóan ezt a megoldást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is elfogadja.) Szüneteltethető továbbá a hozzájárulás akkor is, ha a pénztártag alkalmazott munkaviszonya szünetel, vagy fizetés a részére nem jár. Ez utóbbi szabály részletes feltételeit azonban a munkáltatónak valamennyi munkavállalója részére egységesen kell megállapítania és alkalmaznia.
Differenciálás pénztártípusok és pénztárak szerint
Az idei évtől hatályos szabály, hogy a támogatási mérték meghatározásakor a munkáltató különbséget tehet az önkéntes pénztári típusok között. Meghatározható tehát például havi 3 ezer forint összegű hozzájárulás, amit az alkalmazott kizárólag önkéntes egészségpénztári vagy önkéntes önsegélyező pénztári befizetésre használhat fel. Önkéntes nyugdíjpénztári tagság esetén azonban e hozzájárulás igénybevételére nincs lehetőség. Továbbra is megteheti viszont a munkáltató, hogy a hozzájárulás összegét a három pénztártípusra együttesen határozza meg. Ilyenkor teljes egészében a munkavállaló döntésének függvénye, hogy a hozzájárulást melyik pénztártípus(ok)ban kívánja igénybe venni.
A munkáltató a hozzájárulás mértékének meghatározása során azonban egyáltalán nem tehet különbséget aszerint, hogy alkalmazottja melyik önkéntes pénztár tagja. A meghatározott támogatási összegre (mértékre) tehát a legalább hat hónapja ott dolgozó azonnal jogosult lesz, amint valamely általa választott pénztárba belép. Ha a munkáltató – élve a lehetőséggel – kizárólag például az egészségpénztári tagdíjhoz járul hozzá, az igénybevétel feltétele természetesen valamely egészségpénztárba történő belépés.
A hozzájárulás mértéke
A munkáltató fix összegben, vagy az alkalmazottak munkabérének meghatározott százalékában állapíthatja meg a hozzájárulás mértékét. Ennek azonban minden munkavállalóra nézve azonosnak kell lennie, az nem lehet magasabb valamely munkavállalóra vagy ezek egy csoportjára nézve. Ez alól az Öpt. egy tekintetben enged meg eltérést: ha a munkavállaló 15 éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a munkáltató magasabb összegű önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást nyújthat. Ilyenkor is lényeges megkötés azonban, hogy a hozzájárulás mértékét korcsoportonként egységesen kell megállapítani.
A munkáltatói hozzájárulás mértékére vonatkozó szabály 2003-ban megváltozott. Eszerint, ha annak összegét a bér adott százalékában állapítják meg, meghatározható a hozzájárulás legnagyobb és legkisebb összege is. A hatályos rendelkezések szerint tehát a munkáltató a hozzájárulás összegét meghatározhatja például személyenként havi 2 ezer forintban, de a munkabér 2 százalékában is. A példánál maradva az idei évtől már meghatározható olyan támogatási szabály is, amely szerint a hozzájárulás összege havonta a munkabér 2 százaléka, de minimálisan 2 ezer és maximálisan 3 ezer forint. Ebben az esetben a 100 ezer forint alatti keresetűek is megkapják a 2 ezer forintos havi támogatást, bár havi keresetük 2 százaléka ezt nem éri el. Ugyanakkor a 150 ezer feletti keresetű munkavállalók is csak 3 ezer forint támogatást kapnak, hiába magasabb ennél a jövedelmük 2 százaléka.
Megteheti a példa szerinti munkáltató azt is, hogy például valamennyi 47. életévét betöltött személy számára a munkabér 4 százalékának megfelelő, de legalább 4 ezer forintos és legfeljebb 6 ezer forint összegű hozzájárulást biztosít.
Támogatói adomány
Bármely természetes, illetve jogi személynek lehetősége van a pénztár részére eseti, avagy rendszeres pénzbeli szolgáltatást úgynevezett támogatói adományként teljesíteni. Fontos szabály azonban, hogy a támogatói adomány fejében nem lehet ellenszolgáltatást kikötni.
Az adomány felhasználása
A támogató meghatározhatja, hogy a pénztár az adomány összegét hogyan használja fel. Előfordul ezért, hogy egy munkáltató önkéntes pénztári hozzájárulás mellett vagy a helyett támogatói adomány formájában támogatja a pénztártag munkavállalóit. (A munkáltatói hozzájárulással ellentétben ugyanis így lehetősége van valamely pénztár közvetett támogatására is.) A támogatásból jóváírt összeg azonban adóköteles. További szigorú megkötés, hogy a pénztár az adományt – az adományozó rendelkezése szerint – vagy a teljes tagságnak, vagy pedig alapszabályban meghatározott tagsági körnek nyújthatja.
Adózás, adókedvezmények
A támogatói adomány egyéni számlán jóváírt összege az szja-törvény szerint egyéb jövedelemnek minősül, az adóelőleg számításánál azonban nem kell figyelembe venni. (Ezért ezt az összeget nem terheli társadalombiztosítási járulék és százalékos egészségügyi hozzájárulás.) Ugyanakkor a pénztártag a számláján jóváírt összeg 30 százalékát – csakúgy, mint a saját tagdíjbefizetése esetén – a fizetendő adóból levonhatja. (A tagdíjnál említett – azzal együttesen igénybe vett – 100, illetve 130 ezer forintos összeghatárig.) Ha a támogatói adományt a pénztár szolgáltatási számláján írják jóvá, úgy az természetbeni juttatásnak minősül. Összege után tehát ez esetben a pénztárnak – mint kifizetőnek – 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.
Az szja-törvény értelmében a támogatói adomány közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül, így azután is igénybe vehető a közcélú támogatások adókedvezménye. Az szja-törvény hatálya alá tartozó támogató valamennyi általa juttatott közcélú adomány 30 százalékával, de maximálisan 50 ezer forinttal (kiemelkedően közhasznú szervezet támogatásakor további maximum 100 ezer forinttal) csökkentheti a fizetendő adót. A társasági adó alanyai esetén a támogatói adomány a Tao.-ban foglaltak szerint számolható el költségként. A Tao. szerinti szabályozás legfontosabb eleme, hogy a támogatás összegéből költségként a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető, illetve közvetett kapcsolat esetén annak bevételével arányos összeg számolható el.
PénztártípusokA pénztárak célja a kötelező rendszerek ellátásainak kiegészítése, magasabb színvonalú szolgáltatások biztosítása. Önkéntes nyugdíjpénztár Az önkéntes nyugdíjpénztár feladata a kötelező nyugdíjrendszer ellátását kiegészítő nyugdíjszolgáltatás. Egészségpénztár Az egészségpénztár szerepe az egészségügyi szolgáltatások, egészségvédelmi programok, gyógyszer- és gyógyászati segédeszközökre vonatkozó ártámogatás nyújtása, valamint a betegség miatt kieső jövedelem pótlása. Önsegélyző pénztár Az önsegélyező pénztár munkanélküliség, betegség, szülés esetén nyújthat a társadalombiztosítási szolgáltatást kiegészítő ellátást, valamint szintén gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ártámogatást. |
A munkáltatók szerepe a pénztárak működtetésében
A pénztár alapítása
Az Öpt. csak természetes személyek részére teszi lehetővé pénztár alapítását. A törvény hatálya azonban kiterjed azokra a pénztári szervezetekre is, amelyeket a munkáltató kezdeményezésére a munkavállalók alapítanak.
Munkáltatói tagság
Tájékoztatási kötelezettség
A munkáltató a pénztártag tagdíjának – a korábban leírtak során részletezett feltételek szerinti – átvállalásával (mint azt már jeleztük) a pénztár munkáltatói tagjává válik. Ennek megtörténtekor már rá is kiterjednek a pénztár alapszabályának rendelkezései. A pénztár helyzetéről és gazdálkodásáról – csakúgy, mint a pénztártagokat – a munkáltatói tagokat is legalább évente egyszer tájékoztatni kell.
Tanácskozási jog, tisztségek
A munkáltatói tag a pénztár közgyűlésén tanácskozási joggal részt vehet, képviselője pedig a pénztár ellenőrző bizottságába választható. Ha viszont a munkáltatói hozzájárulások összege eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltatók már szavazati joggal rendelkező képviselőt küldhetnek a pénztár ellenőrző bizottságába.
Részesedési szabályok, összeférhetetlenség
Az Öpt. rögzíti, hogy a pénztár saját vagyonának együttesen legfeljebb 10 százalékáig szerezhet részesedést a munkáltatói tagok szervezeteiben vagy azok 10 százalékot meghaladó vagyoni érdekeltségeiben. Előfordulhat, hogy a természetes személy munkáltatói tag egyben – magánszemélyként is – a pénztár tagja. Ebben az esetben a pénztár alapszabályában az erre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat rögzíteni kell.
Adminisztrációs feladatok
Szerződés, a szerződés jóváhagyása
A munkáltatói hozzájárulással kapcsolatos döntést és az ezzel összefüggő főbb kérdéseket a munkáltató és a pénztár közötti szerződésben kell rögzíteni. Ennek keretében rendelkezni kell
– a munkáltatói hozzájárulás mértékéről, valamint a teljesítés ütemezéséről;
– a munkáltatói hozzájárulás esetleges szüneteltetésének lehetőségéről és ennek feltételeiről; valamint
– a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmekről szóló kérdéseket is.
A munkáltatói szerződést, illetve ennek esetleges módosítását az Öpt. értelmében az önkéntes pénztár közgyűlésének kell jóváhagynia. A pénztár alapszabálya azonban ettől eltérően is rendelkezhet.
Nyilvántartás, adatvédelem
A pénztárnak a munkáltatói tagságot szabályozó szerződésekről naprakész nyilvántartást kell vezetnie. Ennek tartalmaznia kell a szerződés azon adatait, melyek a pénztár működése szempontjából a legfontosabbak. Ezek közé tartoznak a munkáltatói tag főbb adatai és a hozzájárulás mértéke is. A munkáltatói tag adatai pénztártitkot képeznek.
A Munka Törvénykönyvének alkalmazása
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 2003. január 1-jétől hatályos módosítása tette egyértelművé a munkáltatói hozzájárulással kapcsolatos igények esetén követendő eljárást. A törvény rendelkezése értelmében ilyen jellegű munkavállalói igények esetén a munkaügyi jogvita szabályait kell alkalmazni.
A munkáltatói hozzájárulás adózásaAdókedvezmények A munkáltatói hozzájáruláshoz igen jelentős adókedvezmény kapcsolódik, amely mértékében meghaladja a tagi befizetés kedvezményét. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezt a foglalkoztatók jelentős mértékben ki is használják, hiszen a munkáltatói hozzájárulás összege meghaladja a pénztártagok saját befizetését. A munkáltatói hozzájárulás az szja-törvény értelmében havonta a minimálbér összegéig a pénztártag olyan bevétele, amely nem tekintendő adóköteles jövedelemnek. Az idei évben tehát a hozzájárulás a pénztártag részére havonta 50 ezer forint erejéig adómentesen nyújtható. (Ha a munkáltató többhavi hozzájárulást előre, egy összegben fizet be, a pénztár által havonta tagdíjként jóváírt összeget kell az összeghatár szempontjából figyelembe venni.) Mivel ez az összeg nem képezi az adóköteles jövedelem részét, így a pénztártag további adókedvezményeket természetesen már nem vehet utána igénybe. A munkáltatói hozzájárulás – a havi minimálbér erejéig érvényes – adómentessége következtében ezen összeg után egyéb közterheket sem kell befizetni. Nem terheli tehát ezt az összeget az idei évben összesen 29 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulék, valamint a százalékos egészségügyi hozzájárulás sem. Természetesen a munkavállalót sem terheli a hozzájárulás összegére vonatkozóan társadalombiztosítási járulék vagy más közteher. Adóelőleg-számítási szabályok Az szja-törvény értelmében a munkáltatói hozzájárulás minimálbérig terjedő része után – mivel az a jövedelembe nem számít be – adóelőleget sem kell levonni. Az adómentesség hatása munkáltatói hozzájárulás esetén tehát a magánszemély rendszeres havi nettó jövedelmében már megjelenik, nem kell az éves bevallás során utólagosan érvényesíteni. Ugyancsak figyelembe kell venni az adóelőleg megállapításánál a pénztártag munkavállaló nettó jövedelméből teljesített saját befizetése után járó adókedvezményt, ha ennek tényét a bérfizetést megelőzően igazolta. Ez a szabály lehetőséget ad például arra is, hogy ha – megbízása alapján – a munkavállaló saját befizetését is a munkáltató folyósítja, az arra jutó adókedvezményhez szintén rendszeresen hozzájuthasson. A saját befizetés után járó adókedvezményt az – evakörbe nem tartozó – egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő is figyelembe veheti az adóelőleg megállapítása során. Egyéb, adózással kapcsolatos rendelkezések Ha a munkáltatói hozzájárulás havi összege a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért meghaladja, az ezt meghaladó összeg természetbeni juttatásnak minősül. Az ezután fizetendő (tehát nem a juttatásból levonandó) 44 százalékos személyi jövedelemadó, valamint a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás összegét a juttatást követően a munkáltatónak mint kifizetőnek kell rendeznie. A munkáltatói hozzájárulás vonatkozásában ismertetett adómentességgel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az kifejezetten a munkavállalók részére adott juttatásra érvényes. A munkáltatói hozzájárulás az Öpt. alapján önfoglalkoztatók esetében nem teljesíthető, ezért ilyen esetben természetesen adókedvezmény sem vehető igénybe. A munkáltatói hozzájárulás összegét azonban valamennyi gazdálkodó szervezet elszámolhatja költségként. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi XXXI. törvény (Tao.) kimondja, hogy ez a hozzájárulás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül |
