×

Program a szakoktatási rendszer átalakítására

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 63. számában (2003. május 15.)
Az Oktatási Minisztérium (OM) szakképzési helyettes államtitkársága három évre szóló szakiskolai fejlesztési programot dolgozott ki, amelynek megvalósítására – részben a központi költségvetésből, részben a Szakképzési Alapból – összesen 13 milliárd forint áll rendelkezésre. A szaktárcánál azzal számolnak, hogy a projektben mintegy 90-100 iskola vehet részt. Bár a szakközépiskolai rendszer dinamikusan fejlődik, s szerkezetében és tartalmában megfelel az EU-elvárásoknak, ám e tanintézmények korszerűsítése fontos feladat. A program fő célja a kétkezi munka presztízsének helyreállítása. Ezzel a munkáltatók is egyetértenek, azonban úgy vélik: problémát okoz, hogy nem kellően tisztázott a duális képzés jövője, illetve a kisvállalkozások képviselői nem kaptak helyet a szakmunkásvizsga-bizottságokban. A szakszervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a képzést összhangba kell hozni a munkaerőpiac igényeivel.

A képzésnek a versenyszektor igényeihez kell igazodnia

Súlyos gondok feszítik a szakiskolákat

Az elmúlt hónapokban elkészült az OM három évre szóló szakiskolai fejlesztési programja, amire nagy szükség volt, hiszen a szakiskolák nap mint nap súlyos gondokkal szembesülnek – fogalmaz Sári Lajos, a tárca szakképzési helyettes államtitkára. Az ezen intézményekben tanuló fiatalok – évfolyamonkénti átlagban – 23 százaléka igen súlyos problémákkal küszködik, sokuk hátrányos helyzetű családból származik, s a tényekhez hozzátartozik, hogy jelentős hányaduk roma származású.

A szakiskolai fejlesztési program négy átfogó és négy tematikus elemből áll. Ami az általános elemeket illeti, ezek szerint a négyéves szakiskolai képzés első két évében a speciális tananyag megerősíti az úgynevezett kommunikációs készségeket, illetve egy-egy szakmacsoportban felkészítő, általános ismereteket nyújt. Ezt követően a 11-12. évfolyamban megkezdődik a tényleges szakmai képzés. Az átfogó elemek sorában a harmadik a reintegrációs program, amely a hátrányos helyzetűek segítésére hivatott. A negyedik elem pedig az önfejlesztés és a minőségfejlesztés, amelynek célja – s ez érinti az iskola fenntartóit, vezetőit, a szülőket és a fiatalokat egyaránt – a gazdaság kihívásainak való megfelelés.

A program négy tematikus projektje: az idegen nyelvek oktatása, az informatikai program végrehajtása, a szakiskolai mérés-értékelés rendszerének kidolgozása, illetve a pályaorientáció.

Sári Lajos elmondta: a programban szerepel a közismereti és a szakterületi, szakmacsoportos tantervek, tananyagok, követelmények felülvizsgálata; az érintett tanárok és oktatók módszertani, idegen nyelvi, informatikai képzése, illetve a hátrányos helyzetű fiatalokkal való hatékonyabb törődés. Az elképzelések szerint az iskolák vezetői, fenntartói és a képzőhelyek képviselői számára olyan tréningeket szerveznek, amelyek felkészítik e kört a korszerű iskolafejlesztésre, -vezetésre.

Az oktatási miniszter januárban kapta meg a kormányzat felhatalmazását, amely alapján beindulhatott a program. Ettől az időponttól kezdve nagy iramban megkezdődött a megvalósítás. A pályázatok február 15-én jelentek meg – ezek beadási határideje április 28 volt -, majd az ütemterv szerint a minisztérium június 30-ig köti meg a szerződéseket a nyertesekkel.

A program megvalósítására a kormányzat összesen 13 milliárd forintot szán, amelyből az idén 2,5 milliárd áll rendelkezésre. E projekthez kapcsolódva ugyanakkor létrehoztak egy "Szakmaváltó Alapot", 1 milliárd forinttal, ennek forrásait azok az iskolák és fenntartóik igényelhetik, amelyek új szakmák indítását tervezik. E keret első pályázatait a tervek szerint májusban teszik közzé. De a szakképzés átalakításának fontos része a szakképzési törvény módosítása és az Országos Képzési Jegyzék fejlesztése is. A felülvizsgált Országos Képzési Jegyzék 400 olyan szakmát tartalmaz, amelyeket a szakiskolákban is oktatnak. E munka során – a befejezése 2006-ra várható – sor kerül az egyes szakmák programjainak, vizsgakövetelményeinek átalakítására is. Ez óriási feladat, nemcsak a szakmák sokasága miatt, de azért is, mert e korszerűsítésnek már meg kell felelnie a versenyszektor által támasztott követelményeknek.

Érdemi változás nem várható

A munkaadók – közöttük is a mikro-, kis- és középvállalkozások – képviselői úgy vélik, hogy helyénvaló a szakoktatás korszerűsítése. E kör számára azonban vitathatók a szakképzési törvény egyes passzusai. A munkáltatók véleménye szerint hiányoznak a középszintű szakmai fórumok, illetve sok vitára ad okot a szakmunkásvizsga-bizottságok összetétele is – összegzi a gondokat Solti Gábor, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) szakértője.

A szakember elsőként a középszintű szakmai fórumok hiányát említi, amelyekre pedig igen nagy szükség lenne. Országos szinten működik ugyan az Országos Szakképzési Tanács, e szervezet azonban átfogó stratégiai kérdésekkel foglalkozik, s ez "alatt" nincs fóruma a középszintnek.

A másik, a szakoktatással foglalkozókat érdeklő és érintő fontos kérdés a szakképzési törvény módosítása. E jogszabály bár megválaszol bizonyos kérdéseket, és megoldást kínál számos problémára, azonban mégis sok kérdést nyitva hagy. Kedvező például, hogy a törvény – ha a parlament elfogadja – nevesíti a döntéshozók között a kamarákat, az országos munkaadói szervezeteket. Ennek alapján ugyanis ezeknek szavuk lesz például az olyan kérdésekben, mint a mestervizsgával kapcsolatos ügyek. Ugyanakkor viszont a törvény azt is kimondja, hogy az érintett szervezetek számára ajánlott az együttműködés. De hogy ez mit jelent, azt nem lehet tudni. Az érintett szervezetekre ugyanis semmiféle együttműködést nem lehet rákényszeríteni. Kívánatos lenne tehát ezt a problémát tisztázni.

Komoly aggodalmat okoz ugyanakkor a szakmunkásvizsga-bizottságok összetétele, hiszen e testületben nem kapnak helyet a kisvállalkozói szervezetek képviselői. Az elnököt a minisztérium jelöli, s tagot delegál a kamara és az iskola is, ám a kisvállalkozók és a szakszervezetek nem. Holott ez utóbbiak képviselőire is szükség lenne.

Az IPOSZ szakértője úgy látja: manapság túlzottan iskolacentrikus a képzés, s nem látják a duális rendszer – iskolai oktatás, üzemi szakképzés – fejlődésének a feltételeit. Ennek tisztázása már csak azért is szükséges, mert a duális képzés az EU-ban is elfogadott forma. E téren ugyanakkor a cégek érdekeltségének növelése is megoldást jelenthetne, hiszen úgy tűnik fel: a jelenlegi anyagi támogatás nem eléggé ösztönzi a munkáltatókat.

Solti Gábor kifejtette: továbbra is gondot okoz, hogy a 9-10. osztályban csak szakmacsoportos képzés zajlik, és nem lehet konkrét szakmát oktatni. Ez lerövidíti a gyakorlati képzésre szánt időt. E téren úgy tűnik föl, egyelőre nem várható változás.

A diákok védelmét a tanulószerződés garantálhatja

A szakszervezetek kedvező változásként értékelik, hogy az Oktatási Minisztérium – a szakképzés korszerűsítése kapcsán – kiemelt figyelmet fordít a problémás fiatalok gondjaira – összegzi a munkavállalói berkekben megfogalmazott véleményeket Wentzel István, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) szakértője.

A szakértő szerint rendkívül fontos az a szemléletváltás, amit az oktatási tárca koncepciója tükröz, hiszen az iskolafejlesztési program végre komoly figyelmet fordít a szakiskolákba kerülő problémás fiatalok gondjaira. A tanulók nagy része ugyanis hátrányos helyzetű, s így diákéveik is sokkal nehezebbek, mint kortársaiknak. Jelenleg csaknem 200 ezer fiatal tanul ezekben az intézményekben, s mintegy harmadrészük súlyos problémával küszködik. Ez az arány a szakiskolákban dolgozók, de az egész társadalom számára is figyelmeztető, így e gondokkal foglalkozni kell. Ugyancsak kiemelt figyelem illeti az e fiatalokkal foglalkozó pedagógusokat is, hiszen igen fontos érdek, hogy e tanulóréteg számára speciális programok induljanak.

Wentzel István szerint a szakképzés terén gondot okoz az is, hogy a gazdaság gyors változása miatt nehéz évekre előre megmondani: mely szakmákra lesz szükség, mire kell oktatni a fiatalokat. E témában számos egyeztetés zajlott már le a munkaadói szervezetekkel, azonban még az érintettek sem tudtak határozottan állást foglalni. Az ebből fakadó nehézséget a szakszervezeti vezető az építőipar példájával illusztrálta, hiszen – mint mondta – néhány éve nem volt annyi építőipari szakmunkás az országban, amennyi ne lett volna kevés. Ám e kereslet mára lefutott. Így ha 1-2 éve a fiatalokat ebbe az irányba terelgetik, akkor, amire kikerülnek az iskolából, már nehéz állást találniuk.

Ugyanakkor a tanulószerződések tekintetében – szakszervezeti szempontból – jelentős előrelépés történt az utóbbi években. E dokumentumok egy részének áttekintése alapján az a tapasztalat, hogy csupán elvétve volt közöttük tartalmilag vagy formailag hiányos. A javulás üdvözlendő, hiszen a szakszervezetek szinte semmilyen védettséget nem tudnak nyújtani a fiataloknak. A nagyüzemekben, ahol működik a szakszervezet, kevés az ipari tanuló; a kisebb üzemekben pedig, ahol a fiatalok tevékenykednek, nincs szakszervezet, s gyakorta még üzemi tanács sincs.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem