Hálózati világ
Az utóbbi évek talán legjelentősebb változása, hogy immár kinyíltak a digitális világ kapui. Az internet új minőséget hozott a munkában, az emberi kapcsolatokban és az információáramlásban, vagyis az életformában. De vajon ismerjük-e a világháló és általában a hálózatok működésének elveit és törvényszerűségeit? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy milyen elemekből épül(nek) fel a hálózati rendszer(ek)? Tudjuk-e, hogy milyen "egésznek" vagyunk a "részei"? Megannyi kérdés, és megannyi hézagos válasz. Barabási Albert-László – az Amerikában élő, magyar származású matematikus – "Behálózva" című munkája mindezen kérdésekre kimerítő választ ad.
A "hálózatosítást" – munkáltatói szempontból – különösképpen a gazdaságban érdemes nyomon követni, hiszen e folyamat eredményeképpen a vállalatok szerkezete is jelentősen átalakult, illetve átalakul. Megfigyelhető, hogy napjainkban egyre inkább a hálózatos cégfelépítés válik elterjedtté, aminek jellegzetessége, hogy nem annyira a berendezések, mint inkább az információk jelentik a legnagyobb értéket.
A külföldi – de ma már a hazai – cégek működési tapasztalatai is azt jelzik: előtérbe került a munkacsoportok szerepe és jelentősége, illetve ezek alkotó, önálló cselekvése. E rugalmas, hálózati szerkezet – és a hozzá kapcsolódó új munkamódszerek – a hagyományos, hierarchikus vállalati felépítéssel szemben lényegesen jobb esélyt teremt a versenyben.
arabási Albert-László: Behálózva
Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. 367 oldal.
Ára: 2900 forint
Külföldiek foglalkoztatása
A rendszerváltozás óta folyamatosan nő – uniós csatlakozásunkkal pedig várhatóan tovább bővül majd – a Magyarországon munkát vállaló külföldi állampolgárok száma. E trend alapján nyilvánvaló, hogy a honi munkaadóknak ismerniük és alkalmazniuk kell a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó terjedelmes és bonyolult előírásokat. A Berke Gyula, Gyulavári Tamás és Kiss György által szerkesztett szakkönyv a napi gyakorlat során felmerülő problémák megoldásához nyújt hasznos segítséget.
A könyvben mindenekelőtt a külföldiek hazai foglalkoztatásának és jövedelemszerzésének idegenrendészeti és általános szabályait, majd a munkaviszony létesítésére, a munkaszerződés megkötésére és megszűnésére, illetve a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó előírásokat ismerjük meg. Ugyanakkor a szerzők a külföldiek magyarországi befektetéseiről és gazdasági célú letelepedéséről szóló törvényekkel is foglalkoznak, hiszen ezek is összefüggésben vannak a foglalkoztatással.
A könyvből megismerhetjük a szomszédos államokban élő magyarokról szóló kedvezménytörvény személyi hatályát és a munkavállalással kapcsolatos rendelkezéseit, a Maastrichti Szerződés némely szabályát, illetve – hazánk uniós csatlakozásával összefüggésben – a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó magyar és uniós álláspontot. A könyv végén a vámmentes országokról s a Magyarország által kötött kétoldalú egyezményekről találhatunk egy teljes felsorolást.
ülföldiek foglalkoztatása Magyarországon
Szerkesztették: Berke Gyula-Gyulavári Tamás-Kiss György; KJK-KERSZÖV, Bp., 2002. 188 oldal.
Ára: 4800 forint + áfa
Üzleti kommunikáció
Az információcsere, a kommunikáció nélkülözhetetlen eszköze az emberi kapcsolatoknak és meghatározó eleme az üzleti életnek. Eredményessége a piaci sikereknek is az egyik feltétele. S bár a hatékony üzleti kommunikációnak számos követelménye van, az egyik legfontosabb a jól előkészített, a partner meggyőzésére irányuló tárgyalás. Ennek alapismereteit tárja olvasói elé Neményiné Gyimesi Ilona több kiadásban is megjelent könyve.
A kommunikációs készség fejlesztése terén nagy gyakorlattal rendelkező szerző a tárgyalást öt szakaszra osztja. E folyamat az információgyűjtéssel kezdődik, és az ajánlattételen, az alkun, illetve a megállapodáson át a jóváhagyással, az aláírással zárul. Az eredmény attól függ, hogy a tárgyaló mennyire képes kézben tartani a tárgyalási folyamatot. Ehhez mindenképpen ismernie kell saját kommunikációs képességeit, illetve – általában is – a hatékony kommunikáció feltételeit. A szerző munkájából mindezen kérdésekre választ kaphatunk. Megtudhatjuk például, hogy a szóbeli információk kiegészítésére a nem verbális jelek sokasága (mimika, tekintet, gesztusok, testtartás stb.) szolgál, illetve a tárgyalás céljának eléréséhez meggyőzőerő szükséges.
Végül a csoportos, illetve delegációs tárgyalásról, valamint feltételeiről és e tárgyalási forma dimenzióiról olvashatunk. A szerző külön kitér az idővel való gazdálkodás kérdésére, amely – végiggondolva gyakorlati tapasztalatainkat – ugyancsak fontos vetülete a tárgyalás problémakörének.
eményiné Gyimesi Ilona: Hogyan kommunikáljunk tárgyalás közben?
KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Bp., 2002. 128 oldal.
Ára: 1600 forint+áfa
