Korábbi kormányzati nyilatkozatok szerint az önfoglalkoztatói foglalkoztatási forma egyesíteni fogja az alkalmazotti és a vállalkozási konstrukció előnyeit. Az önfoglalkoztatók bér- és adóterhei a munkaszerződéses viszonyhoz képest mérsékeltebbek lennének. E gazdasági ösztönzőkkel ugyanis – amelyek alapvetően a munkaadók költségeinek csökkentését célozzák – eredményesen lehet (munkajogi értelemben véve) szabályozott mederbe terelni az álvállalkozásokat.
Jogszabályi korrekciók
A készülő jogszabály koncepciója az idei év első felének végéig kerül a kabinet elé – legalábbis ezt a célt tűzte ki a munkaügyi kormányzat. Célszerű lenne, ha júliustól lépne életbe, ugyanis ekkortól hatályos az Mt. módosítása, s ettől kezdve indulhat meg a színlelt szerződések kiszűrése is. Vagyis a munkaügyi kormányzat a munkaviszonyt leplező álvállalkozások kiszűrésével felkínálhatná az önfoglalkoztatás lehetőségét.
Az új foglalkoztatási forma bevezetése azonban adójogi szabályok módosítását is szükségessé teszi, amire az idei év második felében kerülhet sor. Így az önfoglalkoztatói forma alkalmazása a gyakorlatban a legkorábban – várhatóan – a jövő évtől kezdődhet meg.
E foglalkoztatási forma – a kormányzati támogatásoknak is köszönhetően – az Európai Unióban igencsak elterjedt, ott azonban nem kifejezetten a színlelt vállalkozások elleni orvosságként tartják számon. A fejlett államok ez irányú gyakorlata sokkal inkább a magyar egyéni vállalkozói formával mutat párhuzamot.
Nyugaton például a fogyatékosok számára jelent ez munkalehetőséget, noha a külhoni tapasztalatok alapján gyakorlatilag bármilyen foglalkozás végezhető ilyen formában, például a különféle szolgáltatások is.
Védett dolgozók
Nem árt tisztázni, hogy mit is értünk önfoglalkoztatáson, mi a pontos definíciója ennek a fogalomnak – vélekedett Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke. Az önfoglalkoztatás ugyanis hatásos eszköz lehet a munkanélküliség elleni harcban, főleg az elbocsátások idején. Ehhez azonban pontosan meg kell határozni az e formához kapcsolódó eljárásrendszert, a kedvezményeket, a társadalombiztosítási járulékot, illetve az adózási szabályokat. Magyarország uniós csatlakozásának – Antalffy Gábor szerint – óhatatlanul lesznek vesztesei a kis- és középvállalkozók körében. Számukra is alternatívát kell találni, amely akár az önfoglalkoztatás intézménye is lehet. Az egyéni vállalkozókról szóló törvény ugyanis elavult – fűzte hozzá.
A munkavállalói oldal sem ismeri a tervezet részleteit, illetve a konkrétumokat. Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke elmondta: információjuk szerint olyan hibrid foglalkoztatási formáról van szó, mely a polgári jog és a munkajog határán helyezkedik el. Ugyanakkor a dolgozó szemszögéből nézve a védettség fennállna, a munkaadó részéről pedig költségkímélő megoldás lenne.
