×

Kollektív munkajog a munkahelyeken

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 61. számában (2003. március 15.)
A kollektív munkajogok magyarországi szabályozása megfelel az Európai Unió normáinak, azonban az ágazati párbeszéd rendszere megerősítésre vár. Noha ez utóbbi sok sebből vérzik, reménykeltő a jövőre nézve, hogy a kormányzat és a szociális partnerek egyaránt elkötelezettek a középszintű párbeszéd fejlesztésében. A munkáltatók szerint fontos, hogy a kollektív munkajogok érvényesülése mellett biztosítható legyen a cégek versenyképessége. A munkavállalók viszont – e szempontok elismerése mellett – arra hívják fel a figyelmet, hogy különösen a kisvállalkozások körében nem védik kellő garanciák a dolgozókat. A kormány álláspontja szerint a középszintű érdekegyeztetés megerősítése érdekében a Munka Törvénykönyvét is módosítani kell.

Ágazati szinten továbblépésre van szükség

A hazai szabályozás megfelel az uniós normáknak

Bár a kollektív munkajogok szabályozása a Munka Törvénykönyve (Mt.), illetve más jogszabályok alapján megfelel az EU előírásainak, a középszintű – ágazati – párbeszéd terén előrelépésre van szükség. Ez utóbbi szerepe ugyanis még nem tudatosult kellően a hazai érintettekben – vélekedett Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi (márciustól kancellária) miniszter.

Ugyanakkor szükség van a Munka Törvénykönyve módosítására, hiszen az jelenleg nem szabályozza a középszintű érdekegyeztetést. Erre talán még az idén sor kerül. A kollektív tárgyalások, a kollektív szerződések (ksz) rendszerének megerősítése is napirendre kerül: ezt várja el Magyarországtól a ratifikált ILO-egyezmény, valamint a Szociális Charta is.

A miniszter szerint a kollektív munkajogok területén fontos lépés volt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tavalyi újjászervezése, miközben pozitívum, hogy elfogadhatóan működnek a helyi szintű párbeszéd fórumai is. E téren egyébként a kormány elkötelezettségét mutatja az is, miszerint a kollektív szerződések megkötésének kizárólagos jogát visszaadta a szakszervezeteknek. A folyamat azonban nem áll meg, hiszen a jövőben napirendre kerül az ágazati szint megerősítése. E téren egyébként már az elmúlt években is említésre méltó eredmények születtek, hiszen néhány ágazatban létrejött a középszintű megállapodás.

A miniszter elmondta: jelenleg annak lehetőségét vizsgálják a szaktárcánál, hogy – az érintettek kérésére – a vegyiparban is sor kerüljön a kollektív szerződés kiterjesztésére. Azt azonban el kell ismerni – mondta Kiss Péter -, hogy a kis cégeknél gondokat okoz e megállapodás betartatása. E probléma megoldása számos más ok mellett azért is fontos, hiszen a jelenlegi helyzetben az e dokumentumok előírásait tiszteletben tartó vállalatok hátrányba kerülhetnek azokkal szemben, amelyek semmiféle kötelezettséget nem vállalnak fel.

E gondok megoldásában a már említett ágazati bizottságoknak is szerepük lehet, amelyek – a tervek szerint – az idei év végére működőképesek lesznek. A szervezőmunka egyik, talán legfontosabb feladata a reprezentativitás kérdésének szakmai tisztázása, a kritériumok meghatározása. Ez ugyanis a kollektív szerződések megkötése miatt nagyon fontos, bár nem befolyásolja a részvételi jogosultságot.

Ágazati bizottságok egyébként – még ha nem is ez az elnevezésük – már léteznek azokon a területeken, ahol a szociális partnerek szervezetei működnek. Ilyen pozitív példák láthatók a villamosenergia-, a vendéglátóipar, a kereskedelem és a ruházati ipar területén.

Ehhez természetesen meg kell teremteni a munkaadók érdekeltségét, aminek sokféle eszköze van. Motiváló erő lehet például, ha a pályázatok elbírálása során előnyt élveznek azon cégek, ahol rendezettek a munkaügyi kapcsolatok, illetve érvényesülnek a szakszervezeti jogok. Tavaly egyébként 1158 kollektív szerződést kötöttek vagy módosítottak, amelyek közül 1139 munkahelyi szintű, 19 pedig több munkáltatóra kiterjedő hatályú. Ez utóbbiak közül három tekinthető ágazati kollektív szerződésnek.

Az egy munkáltatónál megkötött dokumentumok összesen közel 450 ezer dolgozónak nyújtanak védelmet, míg a több munkáltatóra kiterjedő hatályú ksz-ek csaknem 55 ezer alkalmazottat érintenek. Persze a kollektív szerződéseket nem elég megkötni, nagyon fontos ezek betartása, betartatása. Éppen ezért már tavaly is bővült a munkaügyi ellenőrök létszáma, s ehhez a szervezet megkapta a szükséges pénzügyi forrást is.

Speciális, de működőképes a rendszer

A kollektív munkajogok rendszere megfelel az európai normáknak. E téren nincsenek jogharmonizációs feladatok, s a munkaadók a gyakorlatban is megfelelően alkalmazzák a rendelkezésre álló jogintézményeket – összegezte a jelenlegi helyzetet Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a kialakult szerkezet – az országos és a helyi alkuk rendszere – bár speciális, de jól működik. Noha az ágazati szint kevéssé életképes, szerencsére a kormányzat és a szociális partnerek is arra törekednek, hogy az ágazatok közötti párbeszéd erősödjék. Nagy kérdés, hogy miként lehet e téren eredményt elérni, hiszen jelenleg mind az országos egyeztetési fórumon, mind helyi szinten megfigyelhető, hogy az érintettek ragaszkodnak a pozíciójukhoz. Márpedig a középszint megerősítése a másik két szint valamelyikének gyengülését eredményezné.

A rendszer végleges kialakulásához vélhetően a résztvevők döntésére lesz szükség abban, hogy mely szinten legyenek a "kemény" tárgyalások. Ebben talán fontos szerepe lehet a most szerveződő ágazati paritásos bizottságoknak. Ha ezek jól működnek, akkor alapvető változást hozhatnak a jelenlegi gyakorlathoz képest.

Ami a munkavállalókat illeti, a közepes vállalkozások többségénél és a nagy cégeknél már jól működik a kollektív szerződések rendszere, ám a kisvállalkozói körben sok még a tennivaló. Az MGYOSZ alelnöke szerint a kollektív jogok érvényesítésekor lényeges kérdés, hogy az EU-csatlakozást követően a helyi és az ágazati kollektív szerződések hogyan tudják majd az egyes cégek, ágazatok versenyképességét javítani, ez a munkaadónak és munkavállalónak is érdeke. Mindezen szempontok érvényesítése azonban szemléletváltást is igényel az egyeztetésekben részt vevőktől.

A kollektív munkajogok érvényesítése évek óta kiegyensúlyozottnak értékelhető, amit az is mutat, hogy a munkaügyi döntőbírósághoz évente csak kis számban érkeznek a kollektív munkajogok megsértésével kapcsolatos vitás ügyek. Kedvező továbbá, hogy a sztrájkjoggal csak ritkán élnek a munkavállalók. A munkaadók értelmezése szerint a sztrájktörvény nem megfelelően határozza meg az elégséges szolgáltatásokat. Mivel azonban ez nem okoz napi gondot a cégeknek – s egy módosítási kezdeményezés nem is kecsegtetne azonnali eredménnyel -, ezért e problémával egyelőre a munkáltatók szervezetei nem kívánnak foglalkozni – mondta Rolek Ferenc.

Elégtelen a hazai munkavállalók védettsége

Jelenleg nem elégséges a hazai munkavállalók védettsége, hiszen a kollektív szerződések csupán minden második alkalmazottnak nyújtanak biztonságot – vélekedik Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnöke. E tények tükrében még bőven van tennivaló. Igaz ugyan, hogy a Munka Törvénykönyve általános védelmet nyújt a dolgozóknak, ám már az Mt. tíz évvel ezelőtti megalkotásakor is az volt a szándék, hogy a törvényt kiegészítse a ksz-ek rendszere. E dokumentumok ugyanis együttesen tehetik teljessé a munkavállalók védernyőjét. Az elmúlt évtizedben azonban az akkori törvényalkotói szándék nem valósult meg.

Magyarországon egyébként a legnagyobb hiányosság a kis – 5-10 dolgozót foglalkoztató – cégeknél tapasztalható, hiszen e körben gyakorlatilag semmi sem védi a munkavállalókat. Ezeknél a vállalkozásoknál alig lehet helyi kollektív szerződést kötni. De még a kiterjesztett kollektív szerződés betartatása is nagyon nehéz, sőt, szinte lehetetlen.

A külföldi példák egyébként azt mutatják, hogy nincs összefüggés a szakszervezeti szervezettség és az úgynevezett lefedettség között. Ekképpen tehát ha Magyarországon a dolgozók mintegy 30-35 százaléka szakszervezeti tag, a kollektív szerződések védelme ennél jóval szélesebb körre is kiterjedhetne. Franciaországban például a dolgozók 7-8 százaléka szakszervezeti tag, ám a ksz-ek rendszere az érintettek mintegy 85 százalékát érinti. Magyarországon viszont azt lehet tapasztalni, hogy ahol erős a szakszervezet, ott a munkaadó is megfontolja, mit tesz.

A legjobb megoldást nagyon nehéz megtalálni, noha kétféle elképzelés is létezik. Az egyik szerint az Mt.-ben részletesebben kellene szabályozni a kollektív munkajogot, oly módon, hogy az pótolhassa a hiányzó kollektív szerződést. A másik elképzelés szerint viszont – s a mai gazdasági viszonyokhoz ez a megoldás igazodna jobban – az Mt. továbbra is kerettörvény maradna, ami akár pozitív, akár negatív irányú elmozdulásra is jogi lehetőséget adna az érintetteknek. Noha a munkaadók számára igen fontos a flexibilitás, ám ezt a gyakorlatban úgy kell megvalósítani, hogy a keletkező gazdasági előnyből a munkavállalók is részesedjenek. Illetve: e nagyobb mozgásteret a fokozódó munkajogi védelemmel kellene ellensúlyozni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem