Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program a Széchenyi-terv szerepkörét hivatott átvenni. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter ígérete szerint az új program nem keveseknek sokat, hanem sokaknak sokféle támogatást nyújt majd. Ez oly módon valósulhat meg, hogy a korábban preferált vissza nem térítendő támogatások helyett az egyenlő hozzáférés elve alapján nyújtott állami támogatások széles skáláját nyújtja: azon eszközökkel, amelyek az EU-piacokon való helytállásra alkalmassá teszik a magyar kis- és középvállalkozásokat. A program filozófiája szerint ugyanis a korábbi "osztogatás" helyett azokat a vállalkozásokat érdemes támogatni, amelyek képesnek bizonyultak önmaguk megerősítésére.

Változó arányok

A GKM közlése szerint a Széchenyi-tervben 2001-2002-ben megítélt 71 milliárd forintos támogatás 5632 mikro-, kis- és középvállalkozáshoz, azaz a szektor tagjainak csupán 0,4 százalékához jutott el. Ezt az arányt a tárca – legalább ekkora támogatási keret mellett – feltétlenül növelni kívánja. Ugyanakkor a GKM ígérete szerint 2003-tól – a központi pályázati rendszer mellett – folytatják az Széchenyi-kártya támogatását, új alapokra helyezik a mikrohitel-konstrukciót, valamint az úgynevezett tükörrégiós programot, illetve a korábban elindított PHARE-projektek társfinanszírozását is.

Pályázati támogatások

Apatini Kornélné, a GKM helyettes államtitkára lapunknak elmondta: a kis- és középvállalkozások támogatását az érintett minisztériumok számos költségvetési alfejezete szolgálja. Ezen belül a gazdasági tárca 2003. évi büdzséjének kis- és középvállalkozói célerőirányzatában (kkc) 20 milliárd forint áll rendelkezésre, ami 1 milliárd forinttal meghaladja a 2002. évit.

A korábbi Széchenyi-tervhez tartozó pályázatok is egy nagyobb halmazt alkotnak: az említett 71 milliárd forintos 2001-2002. évi támogatás – amelyből egy-egy évre átlagosan 35,5 milliárd forint jut – a gazdasági és más tárcák költségvetési fejezeteihez tarozó azon források összessége, melyeket kis- és középvállalkozások részére ítéltek meg. Idetartoztak a kkc-ből folyósított vissza nem térítendő támogatások, és azok, amelyeket a gazdaságfejlesztési célelőirányzattól (gfc) kaptak a kis és közepes cégek: köztük az ISO és az egyéb minőségbiztosítási pályázatok keretében, illetve a turizmusfejlesztésre s az energiaracionalizálásra.

A kifejezetten foglalkoztatást elősegítő támogatási forrásokat a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium (FMM) kezeli. Ám a gazdasági tárcához tartozó valamennyi olyan pályázat esetében, amely munkahelyteremtő beruházásokhoz nyújt kedvezményt, feltétel a munkahelyteremtés és az új álláshelyek megőrzése. (E pályázatokhoz – az FMM-től elnyerhető források révén – igénybe vehető az 1 millió, illetve 1,2 millió forintos támogatás is.)

A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programnak része egy olyan vissza nem térítendő támogatási forma, amelynek forrásait pályázati úton nyerhetik el a vállalkozások. Ezenkívül egy új, hosszú lejáratú hitelkonstrukció, valamint kockázatitőke-befektető cégek tevékenységének aktivizálása szerepel a tervek között.

A GKM összesen 8-10 pályázati kiírásban gondolkodik, amelyek három típusba sorolhatók. Ezek egyik csoportja közvetlenül eszközvásárláshoz igényelhető, amihez kamattámogatás is kapcsolódik, mégpedig oly módon, hogy a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe, illetve kölcsönigény esetén ehhez kamattámogatás kapható.

A következő támogatási típus a vállalkozások működtetése szempontjából fontos szolgáltatások – marketing, logisztika, vezetői információs rendszer, vállalatirányítási rendszer, ISO – elterjedésének ösztönzése. Az internetes megjelenést, illetve az arculatkialakítást segítő támogatás elsősorban a kicsiknek szól.

Hálózati együttműködés

A pályázati támogatások harmadik blokkja a vállalkozóihálózat-építés, a kis és közepes gazdálkodói kör együttműködésének segítése. Utóbbi azon alapul, hogy miután a vállalkozás mérete is befolyásolja a versenyképességi esélyeket, így a "kisebbségek" számára az együttműködési hálózatok, klaszterek kialakítása lehet a megoldás. Az uniós tapasztalatok szerint e formációk nagyon komoly piaci előnyöket jelenthetnek, lévén a nem jogi alapon szerveződő vállalkozások a közös adatbázissal és információs rendszerrel olcsóbban bonyolíthatják le beszerzéseiket és értékesítéseiket. A kisvállalkozói célerőirányzat 20 milliárdos keretéből durván 8 milliárd forint a pályázati támogatás, amelynek legnagyobb szelete a beruházások ösztönzését szolgálja.

Apatini Kornélné szerint e támogatások mindegyike a tőkeerő növelését segíti, hiszen a beruházások révén felgyorsulhat a modernizáció. A honi gazdaság e téren fennálló hátránya mind a 800 ezer vállalkozást sújtja, s a szükséges beruházások horribilis összeget igényelnének. Ezért a kormány – célirányos tőketámogatással és hitellel – azokat kívánja "helyzetbe hozni", akiknek a saját lehetősége és szándéka is megvan a növekedésre.

Technológiai felzárkózás

A hosszú távú hitel elsődleges és alapvető célja az, hogy a modernizációhoz, a technológiai felzárkózáshoz s a struktúraváltáshoz biztosítson forrást. Ez remények szerint lendületet ad ahhoz, hogy e célból a vállalkozások tömege kezdjen beruházásokba. Az invesztíció ösztönzésével a kormánynak az a célja, hogy az Unióval szemben meglévő versenyképességi hátrány a modernizáció eszközével mérséklődjék. A forrásgazda a Magyar Fejlesztési Bank lesz, e pénzintézet dolgozza ki a konstrukciót is. A GKM 2003-2004-ben mintegy 120-150 milliárd forintos hitelforrással számol, amelyből a mai kalkulációk szerint körülbelül 40 milliárd forinthoz juthatnak a kis- és középvállalkozások, ami legalább 60-70 milliárd forintnyi beruházást jelent. A hosszú lejáratú hitel futamideje a tervek szerint 10-15 év lesz, a hitel nagysága pedig a 15 millió és 1,5 milliárd forint közötti sávban mozog majd. Ez komoly segítséget nyújthat a vállalkozásoknak, hiszen a bankszektor – forrásellátottsága révén – zömmel 3-5 éves lejáratra tud a saját forrásaiból hitelt kihelyezni. Ám a megtérülési idő sok esetben ennél hosszabb, aminek következtében a vállalkozásoknak olyan időszakban kell visszafizetniük a hitelt, amikor teljes hatásában még nem térült meg a beruházás. Az új hitelkonstrukció azzal is ösztönzi a beruházókat, hogy hosszabb visszafizetési időt tesz lehetővé, amelynek időszaka alatt – részben az uniós csatlakozás következtében – javulhat a cégek jövedelmezősége.

Kockázati felár

E hitelforma – az elképzelések szerint – két csatornán jut a vállalkozásokhoz. A nagyobb vállalatok részére közvetlenül az MFB nyújtja a kölcsönt, a kisvállalkozások pedig nagy valószínűséggel a kereskedelmi bankokon – amelyek refinanszírozott forrásokat kapnak az MFB-től – keresztül juthatnak hozzá. A helyettes államtitkár meggyőződése szerint a bankok hajlandók lesznek ilyen hiteleket folyósítani. A 15-1500 millió forintos összeghatár alapján ugyanis ez a konstrukció ténylegesen a kis- és középvállalkozásoknak szól. Mivel a kisvállalkozások kockázatát a bankszektor magasabbnak ítéli, és ez 3-4 százalékpont "kockázati kamatfelártöbbletet" ró a kicsikre, ezért a tárca azt javasolja, hogy a kamattámogatás e kockázati felárt vállalja át. Vagyis: legyen hosszú távú a forrás, s bárki – a kicsik éppúgy, mint a nagyobbak – azonos kondíciókkal juthasson hozzá. A nagyvállalkozások számára a futamidő, a kicsik számára a futamidő és a kamatszint lenne az előny. Jelenleg 11 és 16 százalék között mozog a hosszabb lejáratú hitelek piaci kamata. Ez – a szóban forgó, új hosszú lejáratú hitel esetében – a nagyok számára e sáv alsó határánál alakulna, míg a kisebb cégek ugyanazt a kamatszintet a kamatfelár-kompenzáció révén érnék el.

A GKM a kockázatitőke-befektető cégek indításához 6,5-7 milliárd forintnyi forrással rendelkezik, ami – a tárca reményei szerint – rövidesen kikerül a vállalkozói szférába: elsősorban a kisvállalkozások tőkepótlására.

Operatív programok

A Széchenyi-program bejelentésekor elhangzott, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programja közül egyik a gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP). A GVOP-n belül az egyik prioritás a kis- és középvállalkozások fejlesztése. E kör részére elnyerhető támogatásokat más célok is tartalmaznak, így a turizmusfejlesztés, a területfejlesztés és az informatikai fejlesztés stb. is.

Végezetül szólni kell a földművelési tárcáról is, amely a legjelentősebb támogatási összegeket kezeli. Remények szerint e keretek együttes összege eléri, sőt meg is haladhatja a 2001-2002. évi 71 milliárd forint alapján számolt évi 35,5 milliárd forintot.