×

Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 2.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 59. számában (2003. január 2.)
A kormány elfogadta a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programot, amely a korábban jellemző vissza nem térítendő – pályázati úton elnyerhető – támogatási forma mellett a támogatási eszközök széles skáláját, ezek között egy új, hosszú lejáratú hitelkonstrukciót, valamint kockázatitőke-befektető cégek aktivizálásának tervét tartalmazza. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) ígérete szerint 2003-ban legalább annyi pénzzel támogatják a vállalkozásokat, mint az előző években. A szaktárca kis- és középvállalkozói célelőirányzata a 2002. évi 19 milliárdról 20 milliárd forintra emelkedik.

A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program a Széchenyi-terv szerepkörét hivatott átvenni. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter ígérete szerint az új program nem keveseknek sokat, hanem sokaknak sokféle támogatást nyújt majd. Ez oly módon valósulhat meg, hogy a korábban preferált vissza nem térítendő támogatások helyett az egyenlő hozzáférés elve alapján nyújtott állami támogatások széles skáláját nyújtja: azon eszközökkel, amelyek az EU-piacokon való helytállásra alkalmassá teszik a magyar kis- és középvállalkozásokat. A program filozófiája szerint ugyanis a korábbi "osztogatás" helyett azokat a vállalkozásokat érdemes támogatni, amelyek képesnek bizonyultak önmaguk megerősítésére.

Változó arányok

A GKM közlése szerint a Széchenyi-tervben 2001-2002-ben megítélt 71 milliárd forintos támogatás 5632 mikro-, kis- és középvállalkozáshoz, azaz a szektor tagjainak csupán 0,4 százalékához jutott el. Ezt az arányt a tárca – legalább ekkora támogatási keret mellett – feltétlenül növelni kívánja. Ugyanakkor a GKM ígérete szerint 2003-tól – a központi pályázati rendszer mellett – folytatják az Széchenyi-kártya támogatását, új alapokra helyezik a mikrohitel-konstrukciót, valamint az úgynevezett tükörrégiós programot, illetve a korábban elindított PHARE-projektek társfinanszírozását is.

Pályázati támogatások

Apatini Kornélné, a GKM helyettes államtitkára lapunknak elmondta: a kis- és középvállalkozások támogatását az érintett minisztériumok számos költségvetési alfejezete szolgálja. Ezen belül a gazdasági tárca 2003. évi büdzséjének kis- és középvállalkozói célerőirányzatában (kkc) 20 milliárd forint áll rendelkezésre, ami 1 milliárd forinttal meghaladja a 2002. évit.

A korábbi Széchenyi-tervhez tartozó pályázatok is egy nagyobb halmazt alkotnak: az említett 71 milliárd forintos 2001-2002. évi támogatás – amelyből egy-egy évre átlagosan 35,5 milliárd forint jut – a gazdasági és más tárcák költségvetési fejezeteihez tarozó azon források összessége, melyeket kis- és középvállalkozások részére ítéltek meg. Idetartoztak a kkc-ből folyósított vissza nem térítendő támogatások, és azok, amelyeket a gazdaságfejlesztési célelőirányzattól (gfc) kaptak a kis és közepes cégek: köztük az ISO és az egyéb minőségbiztosítási pályázatok keretében, illetve a turizmusfejlesztésre s az energiaracionalizálásra.

A kifejezetten foglalkoztatást elősegítő támogatási forrásokat a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium (FMM) kezeli. Ám a gazdasági tárcához tartozó valamennyi olyan pályázat esetében, amely munkahelyteremtő beruházásokhoz nyújt kedvezményt, feltétel a munkahelyteremtés és az új álláshelyek megőrzése. (E pályázatokhoz – az FMM-től elnyerhető források révén – igénybe vehető az 1 millió, illetve 1,2 millió forintos támogatás is.)

A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programnak része egy olyan vissza nem térítendő támogatási forma, amelynek forrásait pályázati úton nyerhetik el a vállalkozások. Ezenkívül egy új, hosszú lejáratú hitelkonstrukció, valamint kockázatitőke-befektető cégek tevékenységének aktivizálása szerepel a tervek között.

A GKM összesen 8-10 pályázati kiírásban gondolkodik, amelyek három típusba sorolhatók. Ezek egyik csoportja közvetlenül eszközvásárláshoz igényelhető, amihez kamattámogatás is kapcsolódik, mégpedig oly módon, hogy a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe, illetve kölcsönigény esetén ehhez kamattámogatás kapható.

A következő támogatási típus a vállalkozások működtetése szempontjából fontos szolgáltatások – marketing, logisztika, vezetői információs rendszer, vállalatirányítási rendszer, ISO – elterjedésének ösztönzése. Az internetes megjelenést, illetve az arculatkialakítást segítő támogatás elsősorban a kicsiknek szól.

Hálózati együttműködés

A pályázati támogatások harmadik blokkja a vállalkozóihálózat-építés, a kis és közepes gazdálkodói kör együttműködésének segítése. Utóbbi azon alapul, hogy miután a vállalkozás mérete is befolyásolja a versenyképességi esélyeket, így a "kisebbségek" számára az együttműködési hálózatok, klaszterek kialakítása lehet a megoldás. Az uniós tapasztalatok szerint e formációk nagyon komoly piaci előnyöket jelenthetnek, lévén a nem jogi alapon szerveződő vállalkozások a közös adatbázissal és információs rendszerrel olcsóbban bonyolíthatják le beszerzéseiket és értékesítéseiket. A kisvállalkozói célerőirányzat 20 milliárdos keretéből durván 8 milliárd forint a pályázati támogatás, amelynek legnagyobb szelete a beruházások ösztönzését szolgálja.

Apatini Kornélné szerint e támogatások mindegyike a tőkeerő növelését segíti, hiszen a beruházások révén felgyorsulhat a modernizáció. A honi gazdaság e téren fennálló hátránya mind a 800 ezer vállalkozást sújtja, s a szükséges beruházások horribilis összeget igényelnének. Ezért a kormány – célirányos tőketámogatással és hitellel – azokat kívánja "helyzetbe hozni", akiknek a saját lehetősége és szándéka is megvan a növekedésre.

Technológiai felzárkózás

A hosszú távú hitel elsődleges és alapvető célja az, hogy a modernizációhoz, a technológiai felzárkózáshoz s a struktúraváltáshoz biztosítson forrást. Ez remények szerint lendületet ad ahhoz, hogy e célból a vállalkozások tömege kezdjen beruházásokba. Az invesztíció ösztönzésével a kormánynak az a célja, hogy az Unióval szemben meglévő versenyképességi hátrány a modernizáció eszközével mérséklődjék. A forrásgazda a Magyar Fejlesztési Bank lesz, e pénzintézet dolgozza ki a konstrukciót is. A GKM 2003-2004-ben mintegy 120-150 milliárd forintos hitelforrással számol, amelyből a mai kalkulációk szerint körülbelül 40 milliárd forinthoz juthatnak a kis- és középvállalkozások, ami legalább 60-70 milliárd forintnyi beruházást jelent. A hosszú lejáratú hitel futamideje a tervek szerint 10-15 év lesz, a hitel nagysága pedig a 15 millió és 1,5 milliárd forint közötti sávban mozog majd. Ez komoly segítséget nyújthat a vállalkozásoknak, hiszen a bankszektor – forrásellátottsága révén – zömmel 3-5 éves lejáratra tud a saját forrásaiból hitelt kihelyezni. Ám a megtérülési idő sok esetben ennél hosszabb, aminek következtében a vállalkozásoknak olyan időszakban kell visszafizetniük a hitelt, amikor teljes hatásában még nem térült meg a beruházás. Az új hitelkonstrukció azzal is ösztönzi a beruházókat, hogy hosszabb visszafizetési időt tesz lehetővé, amelynek időszaka alatt – részben az uniós csatlakozás következtében – javulhat a cégek jövedelmezősége.

Kockázati felár

E hitelforma – az elképzelések szerint – két csatornán jut a vállalkozásokhoz. A nagyobb vállalatok részére közvetlenül az MFB nyújtja a kölcsönt, a kisvállalkozások pedig nagy valószínűséggel a kereskedelmi bankokon – amelyek refinanszírozott forrásokat kapnak az MFB-től – keresztül juthatnak hozzá. A helyettes államtitkár meggyőződése szerint a bankok hajlandók lesznek ilyen hiteleket folyósítani. A 15-1500 millió forintos összeghatár alapján ugyanis ez a konstrukció ténylegesen a kis- és középvállalkozásoknak szól. Mivel a kisvállalkozások kockázatát a bankszektor magasabbnak ítéli, és ez 3-4 százalékpont "kockázati kamatfelártöbbletet" ró a kicsikre, ezért a tárca azt javasolja, hogy a kamattámogatás e kockázati felárt vállalja át. Vagyis: legyen hosszú távú a forrás, s bárki – a kicsik éppúgy, mint a nagyobbak – azonos kondíciókkal juthasson hozzá. A nagyvállalkozások számára a futamidő, a kicsik számára a futamidő és a kamatszint lenne az előny. Jelenleg 11 és 16 százalék között mozog a hosszabb lejáratú hitelek piaci kamata. Ez – a szóban forgó, új hosszú lejáratú hitel esetében – a nagyok számára e sáv alsó határánál alakulna, míg a kisebb cégek ugyanazt a kamatszintet a kamatfelár-kompenzáció révén érnék el.

A GKM a kockázatitőke-befektető cégek indításához 6,5-7 milliárd forintnyi forrással rendelkezik, ami – a tárca reményei szerint – rövidesen kikerül a vállalkozói szférába: elsősorban a kisvállalkozások tőkepótlására.

Operatív programok

A Széchenyi-program bejelentésekor elhangzott, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programja közül egyik a gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP). A GVOP-n belül az egyik prioritás a kis- és középvállalkozások fejlesztése. E kör részére elnyerhető támogatásokat más célok is tartalmaznak, így a turizmusfejlesztés, a területfejlesztés és az informatikai fejlesztés stb. is.

Végezetül szólni kell a földművelési tárcáról is, amely a legjelentősebb támogatási összegeket kezeli. Remények szerint e keretek együttes összege eléri, sőt meg is haladhatja a 2001-2002. évi 71 milliárd forint alapján számolt évi 35,5 milliárd forintot.

Együttműködési megállapodás

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), valamint a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., továbbá a húsz vállalkozásfejlesztési központ vezetője együttműködési megállapodást kötött. Az összefogás célja, hogy hatékonyabbá tegyék a hazai kis- és középvállalkozás-fejlesztési programokat.

A felek – egyebek közt – kötelezettséget vállaltak arra, hogy közös cselekvési programot dolgoznak ki a gazdálkodók hatékonyabb működését szolgáló támogatásokra, illetve kidolgozzák a hálózati együttműködés feltételeit, szabályait és a szolgáltatások struktúráját.

A közlemény szerint e megállapodás az első lépés ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozás-fejlesztési és -támogatási programok, illetve pályázatok lebonyolítására megfelelő intézményi háttér jöjjön létre. Ugyancsak fontos cél a piaci, a gazdasági és az intézményi harmonizáció megteremtése is

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 2.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem