Az MPA-n belül a foglalkoztatási alaprész a legnagyobb, amelynek 2002. évi kerete 55,7 milliárd forint, vagyis az MPA éves előirányzatának csaknem 30 százaléka volt. A munkaügyi szaktárcától kapott információk szerint a foglalkoztatási alaprészből a – megyei munkaügyi központok rendelkezésére álló – decentralizált keret összegét a szakminiszter kezdeményezésére 2002. év közepén jelentősen megemelték, aminek nyomán az aktív eszközök működtetésére 36,5 milliárd forint jutott. A munkaügyi tanácsok ennek egyharmadát, 11,6 milliárd forintot közhasznú foglalkoztatás támogatására különítették el, melyből az első félévben 5,6 milliárd forintot folyósítottak.
Képzési programok
A múlt évben – a 2001. évi ráfordítást kissé meghaladó keretösszeg – 9,2 milliárd forint állt rendelkezésre munkaerő-piaci képzések lebonyolítására. Június végéig a munkaügyi központok 4,6 milliárd forinttal járultak hozzá a tanfolyami költségekhez, a keresetpótló juttatáshoz, a keresetkiegészítéshez és az egyéb kiadásokhoz.
Foglalkoztatásbővítő bértámogatásra 5,4 milliárd forintot – a decentralizált keret 15 százalékát –, a pályakezdő munkanélküliek támogatására, bértámogatás jellegű munkatapasztalat-szerzésre, illetve a gyakorlati képzésben részesült fiatalok továbbfoglalkoztatására 4,4 milliárd forintot különítettek el.
A munkaügyi központok által a 2000-2002-ben indított, több mint 60 működő munkaerő-piaci program 2002. évi finanszírozására 2,2 milliárd forintot lehetett felhasználni. A vállalkozóvá és önfoglalkoztatóvá válás támogatására együttesen 1,2 milliárdos, a járulékok átvállalására közel 740 millió forintos, mobilitási támogatásra pedig több mint 400 millió forintos keretből gazdálkodhattak tavaly a munkaügyi szervezetek.
A központi keretből a minimálbér-emelés kompenzálására 15 milliárd forint jutott. Az alacsony átlagkeresetű, magas élőmunka-igényű vállalkozások pályázati úton kérhettek támogatást az élőmunka-többletköltség, illetve a társadalombiztosításijárulék-többlet részben vagy egészben történő átvállalására.
A többszörösen hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának kísérleti programja ugyancsak az MPA társfinanszírozásával – PHARE-támogatással – valósul meg. A 3 éves projekt költsége mintegy 280 millió forint. A múlt év januárban közzétett pályázatok szakértői értékelését az EU delegációja elfogadta, aminek eredményeként három régióban 14 pályázat támogatása vált lehetővé.
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) programjai közül a fiatalok – prevenciós célú – foglalkoztatástámogatására 240 millió forint állt rendelkezésre 2002-ben. E projektek az oktatási rendszerből kihullott, szakképzetlen, munkanélküli, illetve szakiskolai végzettséggel rendelkező, de állástalan fiatalok számára nyújtottak segítséget.
A települési önkormányzatok számára 2001 végén meghirdetett, a tartósan munkanélküliek, illetve a rendszeres szociális segélyezésben részesülők életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítását szolgáló közmunkaprogramra az MPA-ban 504,8 millió forintot különítettek el. Ebből az összegből közel kétezer munkanélküli foglalkoztatása valósulhatott meg.
Munkáltatói befizetések
A 2003. évi költségvetés szerint az MPA összes bevétele 212 milliárd 753,4 millió forint lesz, és a kiadásai is ugyanekkora összeget tesznek ki. A legjelentősebb bevételi tétel a munkaadói járulék, amely 143 milliárd 195,8 millió forinttal gyarapítja az MPA-t. A munkavállalói járulék 2003-ban – 1,5 százalékról – 1 százalékra csökkent, így az ebből származó bevétel – a terv szerint – 46,1 milliárd forint lesz.
A rehabilitációs hozzájárulást a korábbinál szélesebb körnek kell majd fizetni 2003-ban. Mértéke fejenként 37 300 forint lesz, így az ebből származó majdani bevétel – az FMM számítása szerint – 2 milliárd 776,6 millió forintot tesz ki. A rehabilitációs célú kifizetésekhez kapcsolódóan a korábbi években különböző jogcímen adott támogatások törlesztéséből 2003-ban további 150 millió forint bevétel várható.
A szakképzési hozzájárulást a kötelezettek által kifizetendő 2003. évi bértömeg határozza meg, amelynek 1,5 százalékát kell leróni e járulék formájában. (A bértömeg várható emelkedése növelheti e tételt, ugyanakkor csökkentheti, ha a munkáltatók megemelik a saját dolgozóik képzésére fordítható összeget – ez a szakképzési hozzájárulás maximum egyharmada lehet.) Összességében e tétel – várhatóan – 18,819 milliárd forint lesz.
Új elem az ellátásban
Az MPA legjelentősebb kiadási tételét 2003-ban is a munkanélküli-ellátások teszik ki, amelyek összegét 68,176 milliárd forintra tervezte a tárca. Jelentős változás, hogy az év második felétől – a rendszer új elemeként – megjelenik az álláskeresést ösztönző ellátás, ami várhatóan közel tízezer embert érint. E támogatási konstrukció bruttó költségvonzata 3,176 milliárd forint, amiből az ellátás nettó összege 2,154 milliárdot, a tb-járulék 625 milliót, az egészségügyi hozzájárulás összege pedig 397 millió forintot tesz majd ki.
A kormány prognózisa szerint munkanélküli-járadékban havonta átlagosan 107 ezer fő részesül 2003-ban, s az egy főre jutó havi munkanélküli-járadék összege a tervek szerint 35 ezer forint lesz. A tb-kiadások tekintetében 29 százalékos kulccsal számoltak, az egészségügyi hozzájárulást illetően pedig fejenként havi 3450 forintot vettek figyelembe. Az előzőekből kiindulva a munkanélküli-járadék összege 62,4 milliárd forint lesz, amelyből a nettó járadék 44 milliárd 938,3 millió, míg a járadék után fizetendő tb-járulék 13 milliárd 32,1 millió, az egészségügyi hozzájárulás összege pedig 4 milliárd 429,6 millió forint.
Aktív eszközök
A nyugdíj előtti munkanélküli-segélyek tervezett kiadása 1,8 milliárd forint, ebből a segély nettó összege 1,395 milliárd, a tervezett tb-járulék pedig 405 millió forint. A jövedelempótló támogatás finanszírozására 200 millió forintot tervezett a tárca, ami az ilyen célokra kifizetett támogatások 75 százalékának megtérítését jelenti az önkormányzatok részére. Jövedelempótló támogatásban várhatóan havonta átlagosan 1051 fő részesül majd.
Az aktív foglalkoztatási eszközökre együttesen 50 milliárd 340,3 millió, a foglalkoztatási és a képzési támogatásokra pedig 47 milliárd 980,3 millió forint fordítható. A foglalkoztatási szolgálat területi egységei – terveik szerint – havonta átlagosan 85-90 ezer rászorulót támogathatnak aktív eszközökkel, ami mintegy 1,5-1,8 százalékponttal járul hozzá a munkanélküliségi ráta csökkentéséhez.
Az aktív foglalkoztatási eszközök tartalékösszegére 2,36 milliárd forintot szán a költségvetés, melynek felhasználása a közcélú munkákra kifizetett pénzek nagyságától függ. A foglalkoztatási tárca vezetője az e célra átadott forrás felhasználásáról, illetve a tartalékról és annak esetleges módosításáról a második félévben köt megállapodást a belügyminiszterrel.
A szakképzési célú kifizetésekre 2003-ban 18,231 milliárd forinttal számolnak. A kiadási jogcímek között a szakképzés fejlesztése szerepel a legnagyobb – 15,9 milliárd forintos – összeggel, amely a képzőintézmények beruházási támogatásait szolgálja. Rehabilitációs kifizetésekre 2 milliárd 926,6 millió forintot tervezett a tárca. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására pedig 16,9 milliárd forint folyik a költségvetésbe. A bérgarancia jogcímén – a terv szerint – 1,7 milliárd forint kifizetés várható.
Az ellátórendszerben a települési önkormányzatoknak is megvan a sajátos szerepük, ezért részükre – ugyancsak az MPA-ból – a szociális segély 75 százalékát térítik meg, amelynek összege az idén 18,51 milliárd forint lesz. Ugyanakkor a közcélú foglalkoztatás fedezetéül 13 milliárdot kapnak, amely éves átlagban 16 ezer fő alkalmazásához elegendő.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) működésére – a Foglalkoztatási Hivatal létrehozása kapcsán bekövetkezett 2001. évi feladat- és hatáskörváltozást is figyelembe véve – 17 milliárd 631,7 millió forintot, felhalmozásra pedig 412 milliót használhat fel. Tovább folytatódik ugyanakkor az ÁFSZ fejlesztési programja, aminek nyomán 2003-ban 1,25 milliárd forint kifizetésére kerülhet sor. Mivel azonban az ÁFSZ intézményrendszerének fejlesztésére – 2001-ben – indított PHARE-program hazai társfinanszírozást (is) megkövetel – s ennek forrását az MPA biztosítja –, ezért erre a célra 600 millió forintot fordítanak az idén. Végezetül az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) – ellenőrzési feladatai ellátásához, illetve működési célokra – 398,6 millió forintot kap 2003-ban.
